Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Sári Zsolt: Életmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén

Eletmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén 91 6 5 ........JJQ_ 5.58 6 5 "? 4 •— 5 3 -fi 2 1,76 1 0,55 1 i 0 0,26 i i 1 ! 0 0-3 6-9 10-19 20-29 30életkor A szőlőterületek életkor szerinti megoszlása (2001) A kilencvenes évekre egyre több szőlő maradt megműveletlen, megnőtt a parlagon maradt területek aránya is. A folyamatosan öregedő lakosság egyre kevésbé tudta szőlőit megművelni. „Kevés a nép, a szőlő az meg munkaigényes, a görbe embert szereti, aki sokat dolgozik benn. Aztán má nem akad. Egy fiatalember van, a doktor úr. Az vállalkozott rá, mert má több hektára van. Azért mindenki művel egy darabot, a polgármester úr is művel egy darabot. De meglátják, hogyha odaérnek, hogy milyen elhagyott területek izs vannak. "

28 A kilencvenes évek elején a szemenyei térség nem volt része egyik borvidéknek sem, így szinte teljesen reménytelen volt a minőségi, magasabb színvonalú, árukereskedelemre épülő szőlőtermesztés és borkészítés. A rendszerváltás, és a kelet-közép európai átalakulás új lehetőségeket nyitott ezen a területen is. Ennek egyik jele volt, hogy újra megjelentek a horvát nemzetiségűek a vidéken, a határ túloldalán lévő falvak lakói vásároltak kisebb szőlőterületeket. Ebben az esetben egy érdekes folyamatnak lehetünk szemtanúi, hiszen azokból a falvakból térnek vissza horvátok, akik a korábbi évtizedekben - az ötvenes évek előtt - mint kettősbirtokosok már műveltek szőlőt a szemenyei hegyen. A horvát tulajdonosok nemcsak tovább művelik a szőlőt, de tőke cserét is végrehajtanak, valamint a pincéket is felújítják. A horvátok is elsősorban saját szükségletre termelnek. A hatályos jogszabályok miatt a határon nagy mennyiségben nem is tudnak szőlőt vagy bort átvinni. A bort saját, családi használatra készítik, gyakran töltenek itt hétvégéket családdal, barátokkal, tehát kvázi hétvégi házként, hobbi telekként, nyaralóként is funkcionál a szőlőhegyi présház. „Szőlővel két ember foglalkozik, a háziorvosunk, neki van egy hektár szőleje, ő palackozza. Meg akkor még egy személy, Rátkán. Saját fogyasztásra sokaknak van még. Itt ilyen vegyes. Mindenféle fajta van. Zalagyöngye, zöldvelteini, tramini, rizling, saszla, csemegeszőlő. Valamikor volt itt a noha is, de mostanra már nagyon kiveszett. Kiirtották. Régen noha volt, fehér delovári, otelló, meg ilyesmik. Az én gyerekkoromba kezdődött meg a zalagyöngye is, de ugye elsőben olyan felkapott volt. De látták aztán, hogy olyan vastag húsa van, lé nincs, ritka szemes, ritka hosszú fej ékben, evésre jó volt. Akik ültettek, sokan kivágták. Csak ugye nem lehet úgy értékesíteni. Sok hercehurca vele. 1000 literen felül van, meg nem tudom hány négyszögölön felül, annak pincekönyvet kell vezetni, pontosan jegyezni a fogyasztást, mindent. Zárjegyet rávenni. Ilyen kisebbek nem foglalkoznak, inkább kivágja a szőlőt, csak hogy ne legyen neki annyi ... A szőlővel ugye sok munka van. Ha az ember azt akarja, hogy szép legyen, abban mindig benne kell lenni. Mi is, most szombaton volt egy hete, permeteztünk, most szombaton megint menni kell. Múltkor kötöttünk, most megint meg kell nyírni. Az ember ott egy permetezést hagyjon ki, vagy ne jó időben permetezzen, úgy elmegy. 'Nehéz megállítani. Az idősebbek minden nap felmennek. Reggel felkel, felmegy. Esznek, isznak. Én nem nagyon szeretek felmenni, csak ha munka van. Na nem mondom, télen is, vagy ha vendégek vannak, akkor felmegyünk. Akkor névnapokat, az ember jobban rá is ér. Nekem is, a munkatársaim, elhívom őket, eljönnek, főzünk egyet. Meg a rokonság, összejövünk. "

29 Jelenleg egy jelentős szőlőbirtokos van a faluban, a falu házi orvosa. Folyamatosan vásárolt meg szőlőbirtokokat, présházát, pincéjét bővíti, korszerűsíti. Jelenleg több mint öthektáros szőlőbirtokot működtet. Gazdasága, a korábban vizsgált módszerek segítségével, mint árutermelő mezőgazdasági vállalkozás értékelhető. Szőlőültetvényeit folyamatosan cseréli, jelenleg majdnem kéthektáros területen traminit, szürkebarátot, ezerfürtűt és sárga muskotályt termeszt. A gazdaságát saját maga irányítja, helyi emberekkel művelteti. 1995 óta palackozza borait, amelyek többször nyertek már borversenyeken, így arany, ezüst és bronzérmes borai is vannak. Zászlós bora a tramini és a szürkebarát. Óriási szerepe volt abban is, hogy a szemenyei és a régió egyéb szőlőbirtokai a Balatonmelléki borvidék része lehetett és Kerka- és Muramenti Hegyközség néven önálló társulást, hegyközséget hozhattak létre. „1987-ben jöttem ide, '88 őszén már eltelepítettük itt, ezt a legidősebb szőlőt. Pusztán saját fogyasztásra. Akkor egy kis szürke, egy kis tramini, egy kis ezerfürtű, volt valami kise mondom a nevét, mert mint a turáni átok olyan volt, ki is vágtam valami vörösbor szőlő. De a területen van itt a hangsúly, nem is a szőlőfajtán,