Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Sári Zsolt: Életmódváltozások, túlélési stratégiák Muraszemenyén

92 Sári Zsolt mer sikerült meg találni, ezt a területet, ami egy borzasztóan jó... minden meg van. Próbálgattuk a borokat, egyre jobb lett. Én baranyai vagyok nekünk otthon volt egy másfél hektár szőlőnk. Nagyon jó oportója volt a papának, mindent megnyert vele, amit lehetett. Ez ott Szigetvár mellett, most megint borvidék lett, ott Szigetvár és Szentlőrinc között van Nagypeterd és afölött. Aztán kilencvenháromban telepítettem még egy ugyanannyit, most meg három éve még egy hektárt, két éve megint még egy hektárt. Most megint egy hektárt. Folyamatosan közelgünk a cé osztály felé. Öt hektár van most, de van még terület tolómba. Feldolgozó bővítés lesz most itt nekem. Háromszáz négyzetméteres pince, egy kátszázas feldolgozó. Az ötlet nem tudom mikor jött, de kilencvenötben palackoztam először. Nekem már egy sincs belőle. Kilencvenhét jó volt, bedurrant a pince, na kilencvennyolcban volt egy fertőzéses év, az egész tétel, nagyon tisztességes borok voltak, de én úgy gondoltam, az ember ne építkezzen úgy, hogy egy lépcső fel, kettő meg le. Mindig kell tartani egy nívót, mert a borok beszélnek a gazda helyett. Vagy megtartani, vagy a cél az hogy mindig kicsit feljebb rakni a dolgot, a finomhangolás. A kilencvennyolc tragikusan nagyon rossz volt, mondom senki nem fog itt letölteni bort az országban, bejött ez a kávés s ág, rothadtság, mindenki letöltötte, én meg eladtam kannásként. Anyagilag egy nagy baromság, viszont valahol megtérül. Akkor még nem volt bankadósságom, de ha szorít a bank, mert fizetni kell, akkor hatékonynak kell lenni egy borászatnak. A hatékonyságért azért mindig a minőség fizet. Tramini, szürkebarát, amiket palackozok. Meg az esküvé: ezerfürtü, tramini, egy kis szürkebarát. Az idén bejött már az olaszrizling termőbe. Itt mindenki borászkodik valamilyen szinten. Én az egész pacientúrámból meg tudnám a két kezemen számolni, akinek nincsen szőlője. És ez jó... Családon belül van. Ez zsigerből jön ... Amikor idekerültem, beszélgettem szegény öreggel - már meghalt - Jani bácsi, uradalmi vincellér volt. Eszméletlen jó borok voltak itt anno. Uradalmi pincészet, ez a vörcsöki az volt. Itt afőfajták az olaszrizling, a sárgamuskotály, rajnai, a bánáti, rizlingek. Vörösborban pedig kadarka volt, burgundi, pinoirnak kellene lenni, de ez itt kékfrankos. Gyűjteményes fajták voltak itt. Évente ötezer palack volt eddig, most jönnek majd sorban az újak, sorra termőre fordulnak az új ültetvények. Évente öttel emelkedik. "

30 A rendszerváltás utáni életmód stratégiák 1989/90 egy új fejezet kezdetét jelenti a magyar történelemben, ez nemcsak politikai, gazdasági, de társadalmi és kulturális változások sorozatát indította el. Ennek vizsgálta nemcsak szociológusok, történészek, közgazdászok feladata, a néprajzkutatók is megtalálják benne feladataikat, lehetőségeiket. Itt valóban a résztvevő megfigyelés módszereit alkalmazhatjuk, hiszen szemünk előtt zajlanak ezek a folyamatok, tanúi lehetünk ennek a - nyugodt szívvel nevezhetjük - történelmi léptékű változásoknak. Muraszemenye a rendszerváltásra - a más településekhez hasonlóan - egy öregedő, szétesőfélben lévő ipari régió peremén fekvő, tönkretett gazdasági, mezőgazdasági vidék településének képét mutatta. Eddigiekben azokat a túlélési stratégiákat vizsgáltuk, amelyek a megváltozott körülményeket világították meg, és új lehetőségeket nyújtottak az itt élőknek. A következőkben azokról a változásokról szólunk még, amelyek közösségi szinten jelentkeztek a településen, amelyek - a mezőgazdaságon kívül - új lehetőségeket nyújtanak a település lakói számára. A falusi turizmus Az elöregedő lakosság halála miatt egyre több lakóház vált lakatlanná. Ezek az épületek kerestek vásárlókat, beköltözőket. A régió, mint már szóltunk róla, nem tartozik az ország gazdaságilag fejlett térségei közé, sem ipari létesítmények, sem beruházások nem telepedtek meg a rendszerváltás után, de a mezőgazdaság sem tudja az itt élőkön túl újabb népesség eltartását garantálni. Ahhoz, hogy ezek a megüresedett lakóházak új lakókra leljenek egy másfajta népesség megjelenésére volt szükség. A rendszerváltással az ország határai is megnyíltak, egyre több külföldi kereste fel nyaralás céljából az országot. A Magyarországra érkező turisták a tradicionálisnak nevezhető célpontokat kerestek, így a Balatont, a gyógyfürdőket, a Hortobágyot, és Budapestet keresték fel leggyakrabban. Egyre gyakoribb célponttá váltak azok a területek is, amelyek az érintetlen természetet rejtették magukban, így folyamatosan erősödött, erősödik a falusi turizmus is. A falusi turizmus eleinte elsősorban a központi turisztikai régiókban fejlődött, majd fokozatosan egyre több kistérség is bekapcsolódott ebbe a folyamatba. Muraszemenye adottságai lehetőséget nyújtanak a település számára, hogy a falusi turizmus, mint megélhetési forrás jelen legyen, elérhető legyen a lakosoknak. A falu természeti környezete, a Mura és a Kerka, mint élő víz, a holtágak, és a bányatavak, amelyek fürdésre alkalmasak, a dombvidék, a szőlőhegyek, a Balaton és az Őrség közelsége optimális feltételeket biztosít a turizmus fejlesztésére.