Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Németh József: Babocsay József szabadkőműves apológiája

234 Németh József A mi társoságunk titkai épétetnek a szimbólumok oktatására, amelyek megvilágosítják, hogy a morális légyen az igazi bölcsesség, és az igaz erkölcs az egyenes szív. (Ha egy valaki az evangélium oktatását jól megfontolja, valóban feltalálja, hogy a keresztényi hit is ezen fö két cikkeleket magában foglalja, be kár, hogy a keresztények nem követik.) Vegyed észre barátom azt is, hogy minden emberekben, még a legromlottokban is valamely morálisnak szikrája megvagyon. Az ugyan tagadhatatlan, hogy a legfontosabb és hasznosabb igazságok, a filozófia külső képek és vallás által világosságra jöttek, és ámbátor azok élőnkbe tetessenek is képek és szimbólumok által, mégis dicsérendők, mert nemcsak mélyebb elmepecséteket gerjesztenek a lélekben, hanem ugyanazon egy időben vigasztalják is az elmeképeket. Azért életünknek ártatlan és barátságnak édességét, előmenetelét, bátorságát, békességes és erkölcses szabadságát és mind az ilyes javakat, amelyek e világon bennünket vigasztalnak és megmaradandó örömre gyullasztanak, szerzik, és nem csak szerzik, hanem teljesen megnyugosztalják is elménket. Minálunk pedig szabad épétőknél egyszersmind titkos dolgok is, amelyek által társoságunk eleveníttetik és terjesztetik. Minden vádolások között legtisztelenebb az, midőn istentagadónak és hit nélkül lévőknek a szentetlen seregiül vádoltatunk, holott a mi ártatlan titkaink valóságos erkölcsek és istenesek. Mi hívjuk és tiszteljük az istent, mint e világ alkotóját és épétő nagy mesterét, és ily magyarázás nagy és nemes. Ki hitetheti el magával azt, hogy légyen oly társoság, amelyben istentelenségek és gonoszságok taníttatnak és mégis oly társoság sokáig lábon megmaradjon? Az még nem igen esméri az ember szívét. Annak okáért valahányszor valamely sokáig fennállandó társoságrul emlékezet vagyon, mindannyiszor barátom erősen tarthatod azt, hogy oly társoságnak állandósága a jó erkölcsek miatt vagyon. Mindenkor alacsonság és igazságtalanság, ha az ember oly ítéletet tészen a mi lózsinkrul, mint a gyarló és tudatlan köznép tesz, holott a mi iparkodásunk csak szüntelen arra céloz, hogy templomot és oltárokat az erkölcsnek, barátságnak és emberségnek szenteljünk és épétsünk. (Némely tompa elméjű vandálok a mi társoságunkat összezavarják, és nagy hibásan hasonlítják a jezsuiták társaságokhoz. A barátságnak és jó akaratnak békességes erkölcsére épétett a szabadkőművesség, hát a jezsuitáké kire és mire? Ezek nem mást kerestek, mintsem a többi emberektül megesmértetni, azok pedig a szent szerzetnek palástja alatt kívánták az egész világot hatalmok alá hódítani.) Az okosabb és messzebb látó soha se gyalázza a mi titkos gyülekezetünket, avagy gyanakodó vallásba, amelyet a haza gyűlöl és üldöz, kevernék. íme báró Bielefeld mely nyilvánságosan szól a politikus hagyományaiba, midőn erősíti, hogy semmiképpen egy jó rendbe szedett országban meg nem lehet titkos és engedelem nélkül felállított társaságokat szenvedni, de mégis a szabad épétők társosága közönségesen minden országoktul kivételt érdemel. (Első résznek 7. cikk. § 31. A békességre vigyázók meg ne engedjék semmiféleképpen gyülekezeteket avagy társoságokat, akiknek céljait, rendtartását, szokásait és összekapcsolásait nem tudják, nyilvánságosan, mivel ez olyan gyülekezetekben sokszor compléták és a haza romlására célozó projektumok szövetnek. Mindazonáltal a szabad épétők ez ilyes vigyázat alá nem tartozandók. Ezen rend az egész földön már elterjedett, és már sok száz évek előtt legpallérozottabbak és vigyázóbb szem alatt lévő tartományokban virágzik, soha mégis a haza dolgaiba nem avatta magát, sőt inkább mindenkor oly jeles igyekezettel volt, hogy a haza és embertársoknak javára lehessen. És mivel annyi kormányzó fejedelmek, annyi nagyérdemű mint világi, mint papi urak ezen társoság tagjaivá lettek, semmit éppen a haza tőlök nem tarthat. Sőt inkább számtalan hazafiak, de kiváltképpen a szegények maholnap sok javakat várhatnak.) Legvilágosabban kitetszik, hogy a szabad épétők társoságában semmi olyas nem adatik elő, amely a hazának csendességét sérteni vagy abbul is, hogy a mi társoságunk sok századoktul fogva nemcsak Európának minden tartományaiban, de Ázsiának különb részeiben is, úgy nemkülönben Amerikának azon osztálaiban is, amelyek európabeliektül gyakorlatainak, elterjedett, és mégis soha legkevesebb rendetlenség sem tapasztaltatott, sőt inkább a kegyességnek és jó szívességnek jelei minden helyeken tündöklettek. Ámbár némely helyeken gyökeretlen gyanakodás miatt nem szenvedtettünk, mindazonáltal azt sem lehet tagadni, hogy ellenében sok más helyeken hatalmasan védelmeztettünk és jótevőkre akadtunk. (Burkus,

15 svékus, dánus, hollandus, belga, Anglia és több országokban a fő hatalom által nyilvánságosan védelmeztetünk. Londrában

16 főképpen a szabad épétők néha mindenek láttára a magok jeles öltözetekben megjelennek a lózsikban. Egész Németországban a mi társoságunk legnagyobb tiszteletben tartatik. Franciaországnak pedig minden részeiben annyi lózsik felállottak, hogy több sem kell, mégis a fő hatalom bátorságban vagyon és bátorságban is tartja őket.) Barátom, azt is vegyed itten tekéntetbe, hogy a félelmes társoságoknak az is egy jele, hogy ezek a bölcsek szemei elől elrejtek magokat, kiváltképpen a