Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi Szentháromság kép. Társadalom- és művelődéstörténeti adatok egy szobor története kapcsán;

198 Megyeri Anna lyozták. Oszlopának felső részén látható a Szentháromság csoport puttókkal, középütt a Szentlélek glóriával övezett galambja, középső párkányán a hódoló Szűzanya. A posztamensen, a párkány alatt az Inkey címer és 1873-as évszám, egy felújítás dátuma látható. Az oszlop körül külön állványokon életnagyságúnál nagyobb figurák állnak: Szent Antal a kis Jézussal, Szent László, a koronáját Máriának felajánló Szent István, Szent Imre és Keresztelő Szent János. A megyében azonban jóval több, műemlékként nem jegyzett, később felállított Szentháromság szobor van, melyek kultúrtörténeti, vallási szempontból legalább olyan értékesek. 2003-ban mintaszerűen restaurálták a festett gyenesdiási szobrot. Széli Anna adományából készült 1902-ben, késztője Knustig Imre keszthelyi kőfaragó mester volt.

42 A Pölöskén az 1920-as években állítottak szobrot egy Amerikába kivándorolt család kívánságára és pénzküldeményéből. Még későbbi a bucsuszentlászlói templom előtt álló szobor a következő felirattal: AZ EGY IGAZ ISTENT A SZENTHÁROMSÁGBAN. A SZENTHÁROMSÁGOT AZ EGY IGAZ ISTENBEN. JÖJJETEK IMÁDJUK 1942.

43 A zalaegerszegi Szentháromság szobor A zalaegerszegi szobrot feltehetően a vallásgyakorlásban buzgó katolikus hívek igénye mellett a céhek vezetőinek, akik akkor a mezőváros irányítói is voltak, kezdeményezésére állították. A vallásos érzület mellett főként a csizmadiák számára lehetett fontos a szobor reprezentációs értéke, hiszen bizonyára köztudott volt a városban, hogy milyen áldozatot vállaltak az adakozás s a munkálatok során. Érdekes összefüggésre lettem figyelmes Lendvay Anna, a nagykanizsai céhekről írt tanulmányában.

44 A nagykanizsai csizmadiák 1699-ben, akik „nem akarván tellességel csak ugy himpellérül lennyi és igazságtalanul élnyi ... Articulust kévánnak és kérnek..." Céhszabályzatukat a zalaegerszegi csizmadiáktól kölcsönözték, akik Körmend városától kapták 1648-ban. Számukra pedig a 25 artikulusból álló szabályzatot 1628-ban a pozsonyi céh küldte meg. Az artikulus kölcsönzése nem volt olcsó mulatság. A szabómesterek például négyszáz forintot fizettek az övékért Csáktornyán. A zalaegerszegi csizmadiák viszont árusítási kedvezmény fejében adták át szerzett privilégiumukat a Kanizsaiaknak. Azt kérték csupán, hogy a kanizsai vásárokon kevesebb helypénzt kelljen fizetniük. Feltehetően hosszú évek múltán is jártak Kanizsára vásározni, ahol megcsodálhatták az eredetileg a piactéren felállított pompás szobrot. Az egerszegi csizmadiák is szükségét érezhették annak, hogy az ő városukban is álljon egy, a Szentháromság egységét hirdető, a hívőket a vallásgyakorlásra ösztönző, védelmező, a szemnek is szép alkotás, méghozzá a zalaegerszegi fára templom közelében, a piactéren. Talán nem véletlen, hogy a zalaegerszegi megrendelők a két apostol, Péter és Pál mellett Szent Istvánt és Szent Imrét választották az általuk készített szobor mellékalakjául, igaz, az ember nagyságúnál jóval kisebb méretben. A Szentháromság szoborcsoport (5. kép) négyzet alaprajzú talapzaton helyezkedik el, melynek sarkait ívelt, tagolt kiképzésű voluták dísztik. A középső, kimagasodó pilléren szalagkeretes tükör, benne fent félköríves napszimbólum. Felette kiszélesedő, többszörösen tagolt oldalú, csigavonallal kiemelt párkányzaton baloldalt az Atyaisten foglal helyet, jobbjában jellegzetes tagolt, liliomos végű jogar, feje mögött háromszög alakú dicsfény. Középen glóbusz, jobboldalt a Fiúisten trónol, jobb lábát a glóbuszon nyugtatva, kezében attribútuma, a kereszt. Kézfején jól láthatók sebei. Kettejük fölött lebeg a Szentlélek galamb alakjában, csoportjukat dicsfény aranyozott sugarai veszik körül.

45 (6. kép) A talpazaton, a pillér előtt Maria Immaculata bájos alakja, amint lábával a földgömbre tekeredő kígyóra tapos. Két kezét melle előtt imára illeszti, feje felett aranyozott csillagokból álló szűzi glória. (7. kép) A két homlokzati sarokpilléren Szent István az országalmával, valamint Szent Imre a liliommal, mindkettő barokk viseletben, csizmában, zsinóros övvel díszített mentében, vállukon köpönyeg, fejükön zárt korona. A másik két pilléren két apostol alak áll: a tonzúrás Szent Pétert (8. kép) mellkasa előtt tartott baljában két kulccsal, jobbjában csukott könyvvel, a szakállas, dús fürtökkel ékes Szent Pált pedig karddal, kivégzésének eszközével, kezében könyvvel ábrázolta a kőfaragó. (9. kép) Mellettük két oldalt a mester kedvelt puttói foglalnak helyet, kezükben bőségszaru formájú gyertyatartóval. Eszes Lászlótól tudjuk, hogy a keszthelyi temetőben látható Peter Eichner sírjele, melyet Zitterbarth József 1810-ben állította apósa számára. Az obeliszk tövében a Szentháromság szobron látható angyalokhoz hasonlóak csücsülnek, de a gazdag szépségű temetőben sétálva magunk is több alkotáson fedezhetünk fel hasonlóságot, magán Zitterbarth József síremlékén is. Egy korábbi szobor a templom környezetében: Szent Flórián A Szentháromság kép állításának idején egy másik szent szobra is állt már a templom közelében. (10. kép) A napjainkban a templomhajó külső, északi oldala előtt látható, valamikor a mai Kossuth utca északi tengelyében álló Szent Flóriánt,

46 melynek kultusza és