Zalai Múzeum 16. In memoriam Kerecsényi Edit 1927-2006. (Zalaegerszeg, 2007)
Megyeri Anna: A zalaegerszegi Szentháromság kép. Társadalom- és művelődéstörténeti adatok egy szobor története kapcsán;
A zalaegerszegi Szentháromság kép 199 tisztelete osztrák és német hatásra lett népszerű hazánkban. A térre került szoboralakot talán a veszprémi püspök segítségével, vagy szintén valamelyik céh kezdeményezésére, közadakozásból állíthatták, hiszen a céhek gondoskodtak a városban a tűzoltó szerek őrzéséről és jó karban tartásáról is. A szobor állításának pontos ideje nem ismert. A város első, vaskos jegyzőkönyvében a városbírói kiadások 1765. évi elszámolásában szeptember 3-án kifestéséről írtak: „mikor a Szent Flórián képe föstettetett egy hétig itt lévén a föstő avagy kép iro lett költségh reája 1.40 forint." E szerint színesre festették a szobrot, 47 melynek hangsúlyos, ívelt posztamensét voluta díszíti, latin nyelvű, vésett felirata ma már alig olvasható: „[...] terroré presl / [Lijbentes Veri ExtrVVnt. HonorI DIV. Florlani / FestVM Vo Ventes / [Per] Annos s[e]qVentes. Alatta talán az évszám és az állíttató neve szerepelhetett. (11. kép) A felirat tanúsága szerint a tűztől rettegők jó szívvel állíttatták, a dicső Flórián tiszteletére, [védelemül] az eljövendő évekre. 48 A római légiós ruhában, lobogó köpönyegben ábrázolt mártírrá lett egykori római tisztviselő egyik kezében földre támasztott zászlót fog, a másikkal egy cseberből a lábánál álló kis ház égő lángjait oltja, arckifejezése meglehetősen bánatos. A szent közbenjárása pedig nagyon fontos volt a város lakói számára. 1761-ben a főbírói számadásban jegyezték fel, hogy a nemes vármegye kedvezett az „égett embereknek" a conscriptio szerint, azaz adókedvezményt kaptak, „minthogy az város Istennek látogatásábul elégett." Korábban, de később is pusztítottak tüzek a városban. 49 Lehetséges, hogy a szoborállítás éve is 1765. Csak azért nem szól róla a városi jegyzőkönyv, mert költségeit nem a város, hanem feltehetően a céhek viselték, akárcsak a Szentháromság szobor esetében. Ekkorra már felépült a kéttornyú, tekintélyes méretű templom is, melynek felszerelésére szintén sokat áldozott a város. A festés időpontja érdekes módon megegyezik a Kálvária temetőben álló nagy kereszt 50 állításának időpontjával, melyet Eszes László a mellette álló két, magas talapzatra helyezett Szent János evangélista és Mater dolorosa szoborral szintén a keszthelyi kőfaragó műhely alkotásaként tart számon. 51 (12. kép) Horváth Bognár Ruzsinka 1813-ban kelt végrendeletében több kegyes adománya mellett „Szent Flórián képének reparatiójára" 25 forintot hagyott. 52 Olyannyira tisztelték Flóriánt, hogy a város zászlajára is az ő alakja került. A közgyűlési jegyzőkönyvben feljegyezték, hogy a zászlót, melyet a templomban tartottak, akárcsak a céhzászlókat, 1823-ban újra kellett készíteni „egyik részén vagyis felén Mária Magdolna másikon Flórián Szentek Ki rajzoló képjeivel." 53 Érdekes azonban, hogy az utolsó nagyobb, 1826-os tűzvész után készült térképén Póka Antal vármegyei földmérő precízen megjelölt két barokk szobrot, jelmagyarázatot is készített a Kaszaháza előtt az út mentén álló Nepomuki Szent János valamint a Szentháromság szoborhoz, de az általunk ismert Flóriánt nem jelezte. Talán megneheztelt rá a tűz két alkalommal is támadó, szörnyű pusztítása miatt. A város lakói azonban továbbra is gondoskodtak a szoborról. Gothard János özvegye, nemes Simonfy Borbála 54 először 1828-ban írt, majd 1840-ben, halála évében megerősített végrendeletében a Szent Flórián szoborra is gondolt. A Vár Allai utcában lévő nemrégiben csináltatott kőházának eladásából származó 300 forint kiadásáról a következőképpen rendelkezett: „Az alább megnevezett helyekre és hasznos Intézetekre" „ekképpen osztassanak ki": Szent Anna Kápolnájára, s annak karbantartására 100, az „Ispitál Templomban" olajra 100, „Szent háromság Kép reparatiójára", Sz: Flórián képére, „Szent József Képéhez is az Piatzon" 20-20 forintot. 55 Simonfy Borbála a templom elégett tornyában elpusztultak helyett beszerzendő új harangokra is rendelt pénzt. A harangokat Győrött öntettek 1827ben, közülük az egyik 18 mázsásat Szent Flórián tiszteletére, a másik 10 mázsás 42 fontos harangot a Szentháromság tiszteletére szentelték. 56 Zitterbarth József keszthelyi kőfaragó és zalaegerszegi munkái Zitterbarth József (1761-1831) neve Joseph Ziterbardként 1796. augusztus 16-án szerepel először a keszthelyi ács, kőműves, kőfaragó és cserepes céh irataiban. 57 Egyik könyvben az 1786 és 1828 közötti befizetéseket jegyezték fel, a másik az 1752-1849 között írott legényszerződtetési lajstrom. Eszes László szerint 58 az Esterházyak birtokáról, feltehetően Kismartonból került Keszthelyre, ahol már neves kőfaragó céh működött a Festetics családnak és a Keszthely környéki homokkőbányáknak köszönhetően. A sárgába hajló világosszürke színben előforduló követ hatalmas tömbökben fejtették. A finomszemcsés kvarcos kő jó minőségű, kemény, de könnyen hasítható, kitűnően tűri az idő viszontagságait. 59 Eszes László mintegy száz munkáját vette számba, út menti és templomkerti kereszteket, valamint sírkereszteket. Zitterbarth József sokat dolgozott Festetics György kastélyának 1792-1800 közötti átalakításakor is. Ajtó és ablakkereteket, kutakat, párkányokat faragott, ő rakta le a kastély Helikon Könyvtárának kőpadlóját, melyet Bécsből hozattak. 60 A tomaji Szent Anna kápolna előtt álló templomkeresztet 1810-ben készítette, a rezi országúton álló út menti keresztet 1819-ben állították fel.
