Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Száraz Csilla: Késő bronzkori fémleletek Muraszemenye–Aligvári-mező lelőhelyről

174 Száraz Csilla hangsúlyozott hasvonallal, meredeken szűkülő, lapos aljjal (7. kép 5, 7, 8, 10, 11; 8. kép 6, 11; 9. kép 2, 3,4, 7, 8); éles és lágy profilú bögrék (7. kép 2; 8. kép 5; 10. kép 9), éles és lágy profilú tálak kihajló, vízszintesig kihajló peremmel (7. kép 1; 8. kép 1, 3; 9. kép 5, 6), a feltáráson sok csőtalpas tál töredéket találtunk, így az alapformák közé sorolhatjuk az ún. talpas fazekat. Díszítés: kis bütyökkel díszített vállú bögrék (7. kép 4; 8. kép 13); árkolt bütykös oldaltöredék (8. kép 8); karcolt díszü töredékek (8. kép 10; 9. kép 3); leggyakoribb a bordadísz, melyet sokszor ujjbenyomkodással, vagy bevagdalással is hangsúlyoznak. Tárolóedényeken és fazekakon egyaránt alkalmazott díszítés (7. kép 5, 7, 8, 9, 10, 11; 8. kép 1, 2, 6, 7, 8, 14; 9. kép 1,2,4,5,6,7,8). Ezek a formák és díszítések kivétel nélkül reprezentálva vannak Oloris és Rabelcja vas települések kerámiaanyagában. Az azonos forma és díszítésvilágra bizonyíték Janez Dular publikációja alapján (DULAR -SAVEL-TECCO HVALA 2002, 169, Abb. 19) készített típustábla is (10. tábla). A táblán Rabelcja vas edénytípusai és a muraszemenyei edényformák szerepelnek. Dular tanulmányában Oloris és Rabelcja vas leletei kerültek az egymás melletti oszlopokba. Én a Rabelcja vas lelőhely anyagát bemutató oszlop mellé rendeztem a muraszemenyei edényformákat. Úgy vélem a muraszemenyei leletek kicsit élesebb profiljaival formailag ehhez a leletanyaghoz állnak közelebb. Itt ismét hangsúlyoznom, kell, hogy csupán a fémleletes objektumok kerámiaanyagát vizsgáltam. Később átnéztem a lelőhely többi kerámiaanyagát is. Megállapíthatom, hogy a fémleletes objektumok edénytípusai jól kiemelik a település egészének jellegzetességeit, de a mélyrehatóbb elemzések némileg módosíthatják majd ezt a képet. Az edényformák és a díszítések az Oloris-i leletekkel égetésében, és színvilágában is teljesen megegyeznek. A Lendván bemutatott Oloris című régészeti kiállítás alapján is megállapíthattam, hogy a világos-, vörösesbarna, foltosra égett színvilág, a homokos soványítás, a nem mindig egyenletes felszín kivitelezésében is rokonítja a két lelőhely leletanyagát. Fémleletek elemzése A fémtárgyak száma a feltárt terület nagyságához képest Olorisban is csekély. A tárgytípusokból kronológiai következtetéseket levonni nehéz. Előkerült Olorisból 3 tű, ebből kettő töredék (DULAR-SAVELTECCO HVALA 2002, T. 27/7; 47/1; 62/1), egy nyitott végű karkötő a 4. rétegből (DULAR-SAVELTECCO HVALA 2002, T. 8/18) és egy bronztőr töredéke (DULAR-SAVEL-TECCO HVALA 2002, Abb. 1). Az Olorisban talált 11. táblán szereplő kerek átmetszem, elhegyesedő végű tűszár (11. kép 3; DULARSAVEL-TECCO HVALA 2002, T. 27/7) nem túl jellegzetes darab, viszont ez az egyedüli töredék, amely objektumból, egy kemencéből került elő. Méreteiből ítélve egyszerű zsák varrótű darabja lehetett. Muraszemenyén is akadtak hasonló formájú és funkciójú töredékek (5. kép 3, 4, 7). Szintén all. táblán bemutatott lapos, korongfejű tű, ún. „Nagelkopfnadel" (11. kép 1; DULAR-SAVEL-TECCO HVALA 2002, T. 47/1) nyaka közvetlenül a fej alatt, majd két kisebb szakaszon a nyak alatt körkörös rovátkolással díszített. Ez a tű típus a muraszemenyei anyagban is megvan, összesen három hasonló töredék került elő. 1 darab a 110. objektumból, ez díszítetlen, majdhogynem ép (4. kép 2). Két kisebb, megközelítőleg fél darab, pedig a 111. objektumból (3. kép 3, 4). Ezek közül az egyik hasonlóan az Oloris-i darabhoz köz-vetlenül a nyak alatt körkörös rovátkolással díszített (3. kép 3). Dular szerint ez tipikus középső bronzkori forma, AlsóAusztriában és Morvaország területén a középső és fiatal Halomsíros korszakban jellemző típus, míg Szlovákiában a Halomsíros korszak Smolenice- és Zohor-periódusára tehető. A mezőcsáti temető alapján elfogadja Hánsel datálását, aki az MD III. periódus késői fázisára datálja a típust (DULAR-SAVELTECCO HVALA 2002, 173). Ali. táblán található egyszerű, gombos fejű tű, ún. „Kugelkopofnadel"-hez (11. kép 2; DULARSAVEL-TECCO HVALA 2002, Taf. 62/1), hasonló töredékek muraszemenyén is vannak. Az olorisi tű feje aránytalanul kicsi, míg a muraszemenyei darabok arányosabbak, fejük valamivel nagyobb. Ilyen töredék került elő a 110. objektumból (4. kép 3) és a 256. objektumból (3. kép 2). Az Oloris-i bronztőr teljesen megegyezik a muraszemenyén előkerült darabbal (4. kép 3; 11. kép 4; DULAR-SAVEL-TECCO HVALA 2002, Abb. 1). Az olorison előkerült nyitott karkötőhöz hasonló tárgyat Muraszemenyén nem találtunk. Kerültek elő fémleletek Rabelcja vas-on is. Egy ún. „Keulenkopfnadel" és egy „Kugelkopfnadel" (11. kép 5, 6; DULAR-SAVEL-TECCO HVALA 2002, Abb 21/1, Abb. 21/2) Ez utóbbi töredéknek a feje enyhén nyomottgömbös, körkörösen és sűrűn rovátkolt (11. kép 6). Ezeknek a daraboknak pontos párhuzamai Muraszemenyén nem voltak. A kronológiai szempontból értékelhető fémleletek és a kerámia anyag nyújtotta párhuzamok alapján Dular szerint a legkorábbi Oloris-i leletek a Hánsel féle kronológia MD III fázis második felére, a Reinecke féle BCl korszakra datálhatóak. A leletek döntő többsége azonban ennél is fiatalabb, a párhuzamok alapján a környező területek következő horizontjaival egyidős: Vor-Caka és Caka horizont Szlováki-