Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Száraz Csilla: Késő bronzkori fémleletek Muraszemenye–Aligvári-mező lelőhelyről

174 Száraz Csilla hangsúlyozott hasvonallal, meredeken szűkülő, lapos aljjal (7. kép 5, 7, 8, 10, 11; 8. kép 6, 11; 9. kép 2, 3,4, 7, 8); éles és lágy profilú bögrék (7. kép 2; 8. kép 5; 10. kép 9), éles és lágy profilú tálak kihajló, vízszintesig kihajló peremmel (7. kép 1; 8. kép 1, 3; 9. kép 5, 6), a feltáráson sok csőtalpas tál töredéket találtunk, így az alapformák közé sorolhatjuk az ún. talpas fazekat. Díszítés: kis bütyökkel díszített vállú bögrék (7. kép 4; 8. kép 13); árkolt bütykös oldaltöredék (8. kép 8); karcolt díszü töredékek (8. kép 10; 9. kép 3); leggyakoribb a bordadísz, melyet sokszor ujjbenyom­kodással, vagy bevagdalással is hangsúlyoznak. Tárolóedényeken és fazekakon egyaránt alkalmazott díszítés (7. kép 5, 7, 8, 9, 10, 11; 8. kép 1, 2, 6, 7, 8, 14; 9. kép 1,2,4,5,6,7,8). Ezek a formák és díszítések kivétel nélkül reprezen­tálva vannak Oloris és Rabelcja vas települések kerámiaanyagában. Az azonos forma és díszítésvilágra bizonyíték Janez Dular publikációja alapján (DULAR -SAVEL-TECCO HVALA 2002, 169, Abb. 19) készített típustábla is (10. tábla). A táblán Rabelcja vas edénytípusai és a muraszemenyei edényformák szere­pelnek. Dular tanulmányában Oloris és Rabelcja vas leletei kerültek az egymás melletti oszlopokba. Én a Rabelcja vas lelőhely anyagát bemutató oszlop mellé rendeztem a muraszemenyei edényformákat. Úgy vélem a muraszemenyei leletek kicsit élesebb profil­jaival formailag ehhez a leletanyaghoz állnak köze­lebb. Itt ismét hangsúlyoznom, kell, hogy csupán a fémleletes objektumok kerámiaanyagát vizsgáltam. Később átnéztem a lelőhely többi kerámiaanyagát is. Megállapíthatom, hogy a fémleletes objektumok edénytípusai jól kiemelik a település egészének jel­legzetességeit, de a mélyrehatóbb elemzések némileg módosíthatják majd ezt a képet. Az edényformák és a díszítések az Oloris-i lele­tekkel égetésében, és színvilágában is teljesen mege­gyeznek. A Lendván bemutatott Oloris című régészeti kiállítás alapján is megállapíthattam, hogy a világos-, vörösesbarna, foltosra égett színvilág, a homokos soványítás, a nem mindig egyenletes felszín kivitele­zésében is rokonítja a két lelőhely leletanyagát. Fémleletek elemzése A fémtárgyak száma a feltárt terület nagyságához képest Olorisban is csekély. A tárgytípusokból kro­nológiai következtetéseket levonni nehéz. Előkerült Olorisból 3 tű, ebből kettő töredék (DULAR-SAVEL­TECCO HVALA 2002, T. 27/7; 47/1; 62/1), egy nyitott végű karkötő a 4. rétegből (DULAR-SAVEL­TECCO HVALA 2002, T. 8/18) és egy bronztőr töre­déke (DULAR-SAVEL-TECCO HVALA 2002, Abb. 1). Az Olorisban talált 11. táblán szereplő kerek átmet­szem, elhegyesedő végű tűszár (11. kép 3; DULAR­SAVEL-TECCO HVALA 2002, T. 27/7) nem túl jel­legzetes darab, viszont ez az egyedüli töredék, amely objektumból, egy kemencéből került elő. Méreteiből ítélve egyszerű zsák varrótű darabja lehetett. Murasze­menyén is akadtak hasonló formájú és funkciójú töredékek (5. kép 3, 4, 7). Szintén all. táblán bemu­tatott lapos, korongfejű tű, ún. „Nagelkopfnadel" (11. kép 1; DULAR-SAVEL-TECCO HVALA 2002, T. 47/1) nyaka közvetlenül a fej alatt, majd két kisebb szakaszon a nyak alatt körkörös rovátkolással díszített. Ez a tű típus a muraszemenyei anyagban is megvan, összesen három hasonló töredék került elő. 1 darab a 110. objektumból, ez díszítetlen, majdhogynem ép (4. kép 2). Két kisebb, megközelítőleg fél darab, pedig a 111. objektumból (3. kép 3, 4). Ezek közül az egyik hasonlóan az Oloris-i darabhoz köz-vetlenül a nyak alatt körkörös rovátkolással díszített (3. kép 3). Dular szerint ez tipikus középső bronzkori forma, Alsó­Ausztriában és Morvaország területén a középső és fiatal Halomsíros korszakban jellemző típus, míg Szlovákiában a Halomsíros korszak Smolenice- és Zohor-periódusára tehető. A mezőcsáti temető alapján elfogadja Hánsel datálását, aki az MD III. periódus késői fázisára datálja a típust (DULAR-SAVEL­TECCO HVALA 2002, 173). Ali. táblán található egyszerű, gombos fejű tű, ún. „Kugelkopofnadel"-hez (11. kép 2; DULAR­SAVEL-TECCO HVALA 2002, Taf. 62/1), hasonló töredékek muraszemenyén is vannak. Az olorisi tű feje aránytalanul kicsi, míg a muraszemenyei darabok arányosabbak, fejük valamivel nagyobb. Ilyen töredék került elő a 110. objektumból (4. kép 3) és a 256. objektumból (3. kép 2). Az Oloris-i bronztőr teljesen megegyezik a muraszemenyén előkerült darabbal (4. kép 3; 11. kép 4; DULAR-SAVEL-TECCO HVALA 2002, Abb. 1). Az olorison előkerült nyitott karkötőhöz hasonló tárgyat Muraszemenyén nem találtunk. Kerültek elő fémleletek Rabelcja vas-on is. Egy ún. „Keulenkopfnadel" és egy „Kugelkopfnadel" (11. kép 5, 6; DULAR-SAVEL-TECCO HVALA 2002, Abb 21/1, Abb. 21/2) Ez utóbbi töredéknek a feje enyhén nyomottgömbös, körkörösen és sűrűn rovátkolt (11. kép 6). Ezeknek a daraboknak pontos párhuzamai Muraszemenyén nem voltak. A kronológiai szempontból értékelhető fémleletek és a kerámia anyag nyújtotta párhuzamok alapján Dular szerint a legkorábbi Oloris-i leletek a Hánsel féle kronológia MD III fázis második felére, a Reinecke féle BCl korszakra datálhatóak. A leletek döntő többsége azonban ennél is fiatalabb, a párhuza­mok alapján a környező területek következő horizont­jaival egyidős: Vor-Caka és Caka horizont Szlováki-

Next

/
Thumbnails
Contents