Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Kreiter Attila: Kerámia technológiai vizsgálatok a Halomsíros kultúra Esztergályhorváti–alsóbárándpusztai településről: hagyomány és identitás

Kerámia technológiai vizsgálatok a Halomsíros kultúra Esztergályhorváti-alsóbárándpusztai településről 161 Jegyzetek: 1 A minták vizsgálatra bocsátásáért köszönettel tartozom Horváth Lászlónak. A hordó alakú edény alatt azon nagyméretű típusokat értem, amelyeknek tölcséres vagy ívelt nyakuk van kihajló peremmel, illetve rövid nyakuk kihajló perem nélkül (KOVÁCS 1975, Pl. 13.1, 18.1, 34.1; H. SIMON-HORVÁTH 1999, 5. kép 1; SÁNTA 2004, 6. kép 9, 7. kép 9, 9. kép 5, 9). Az urnák alatt a településeken feltárt nagyméretű urna formájú tárolóedényeket értem (KOVÁCS 1975, Pl. 4.1, 9.1; H. SIMON-HORVÁTH 1999, 3. kép 6, 7, 4. kép 6; SÁNTA 2004, 2. kép 1). 2 A soványítási csoportok leírásához lásd KREITER 2005, Chapter 5.15 3 Térfogatszázalékos arány = SZ: szórványos (1-2 %), KE: kevés (3-7 %), KÖ: közepes (10-15 %), S: sok (20-25 %), NS: nagyon sok (30 %), B: bőséges (40-50 %). Méretkategória = NF: nagyon finom (< 0.1 mm), F: finom (0.1-0.25 mm), K: közepes (0.25-1 mm), D: durva (1-3 mm), ND: nagyon durva (> 3 mm). Eloszlás = rossz, közepes, jó, nagyon jó Kerekítettség = nagyon szögletes, szögletes, kissé szögletes, kissé kerekített, kerekített, jól kerekített 4 Összehasonlítottam a Makó (Üllő 5), Somogyvár (Ordacsehi-Kis-töltés, Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő), Nagyrév (Dunaföldvár-Kálvária, Százhalombatta-Földvár), Kisapostag (Ordacsehf-Bugaszeg, Harta-Weierhivl), Mészbetétes (Kaposvár 61/1), Vatya (SzázhalombattaFöldvár), Ottomány-Gyulavarsánd (Túrkeve-Terehalom), Füzesabony (Füzesabony-Öregdomb) és a Halomsíros (Esztergályhorváti-Alsóbárándpuszta) kultúrák kerámiatechnológiáit (a vizsgálatok eredményeit lásd KREITER 2005). A SzázhalombattaFöldvárról származó minták vizsgálatra bocsátásáért köszönettel tartozom Poroszlai Ildikónak és Vicze Magdolnának. Továbbá a technológiai összehasonlító vizsgálatokhoz rendelkezésre bocsátott mintákért köszönettel tartozom Csányi Mariettának (TúrkeveTerehalom), Horváth Lászlónak (EsztergályhorvátiAlsóbárándpuszta), Kiss Viktóriának (ZamárdiKútvölgyi-dűlő, Ordacsehi-Bugaszeg, Kaposvár 61/1), Kulcsár Gabriellának (Ordacsehi-Kis-töltés), Kustár Rozáliának (Harta-Weierhivl), Patay Róbertnek (Üllő 5), Szabó Gézának (Dunaföldvár-Kálvária) és Szathmári Ildikónak (Füzesabony-Öregdomb). 5 Ennek ellenére egy kultúrán belül nagy változatosság figyelhető meg a kerámiák formáját, díszítését és készítéstechnikáját illetően. Kulturális antropológiai példák alapján a változatosság egy kultúrán illetve egyegy településen belül függ a helyi hagyományoktól, de a változatosság ellenére a kerámiákban megvannak a közös kulturális jellegek (LONGACRE 1991; SILLAR 1997). 6 Megjegyzendő, hogy a processzualista régészetszemléletben a kutatók a technológiai eljárásokat, különösen pedig a soványítóanyagokat használták kultúrák megkülönböztetésére. Miután azonban a kerámiavizsgálati módszerek előtérbe kerültek, a kutatók felhagytak a technológiai eljárások kulturális szerepének a hangsúlyozásával és helyettük funkcionális illetve adaptációs magyarázatokat próbáltak keresni. Tették ezt annak ellenére, hogy számos technológiai eljárás nem volt megmagyarázható funkcionális okokkal (jó példákkal BRONITSKY-HAMER 1986, 90, TITE-KILIKOGLOU-VEKINIS 2001, 317-321). ' Ezek technológiai fogások inkább a kultúrák közötti kapcsolatrendszerről adnak információt. Ebben a folyamatban azonban a díszítések, díszítő eszközök valamint felületkezelési eljárások szintén részei lehetnek a helyi szimbolikának, amikor is kulturális jelentéssel vannak felruházva (Lásd DAVID-STERNER-GAVUA 1988). A díszítések, díszítő eszközök valamint felületkezelési eljárások terjedhetnek kulturális határokon keresztül anélkül, hogy átvevőik tisztában lennének a motívumok vagy felületkezelési eljárások jelentésével. 8 A házikerámia társadalmi szerepe egy adott kultúrán belül számos módon megnyilvánulhat, különböző rítusokon keresztül, amelyekben az edények készítéstechnikájának is fontos szerepe van. Ilyen rítusok például a temetkezés (IBIGBAMI 1984, 111), halál (BARLEY 1997, 144-145, Figure 6), beavatási szertartás (BARLEY 1984, 97-98), időjárás varázslás (BARLEY 1997, 143-144) vagy az ősök tisztelete (SPINDEL 1989). 9 Angliai neolitikus és bronzkori kerámiákon is gyakran megfigyelhető, hogy közösségek szándékosan használtak olyan soványítóanyagokat, amelyek jól láthatók a kerámiákon, így különbözővé tették azokat más közösségek kerámiájától, így a kutatók azt feltételezik, hogy a soványítóanyagoknak kulturális jelentőségük lehetett (CLEAL 1995, 191-193; GIBSON 1995, 29). Ю Megjegyzendő, hogy az általam vizsgált kora- és közéspő bronzkori kultúrákban ez a jelenség nem jellemző. A felületkezelési eljárások elfedik a soványítóanyagokat abban az esetben is, ha azok durvák vagy nagyon durvák. Az általam vizsgált Makó (Üllő 5) és Somogyvár (Ordacsehi-Kis-töltés, Zamárdi-Kútvölgyi-dűlő) kultúrákba tartozó minták egy része kivételt