Zalai Múzeum 15. Horváth László 60 éves (Zalaegerszeg, 2006)

Kreiter Attila: Kerámia technológiai vizsgálatok a Halomsíros kultúra Esztergályhorváti–alsóbárándpusztai településről: hagyomány és identitás

Kerámia technológiai vizsgálatok a Halomsíros kultúra Esztergályhorváti—alsóbárándpusztai településről 153 készíthető (HOARD-O'BRIEN-KHORASGANY ET AL. 1995, 825). Figyelembe véve a mész viselkedését kiégetéskor, soványítóanyagként való használatának több hátránya van mint előnye. A vizsgált anyag Esztergályhorváti­Alsóbárándpusztáról Az elemzések során a kerámiák összetevőinek tér­fogatszázalékos arányát, méretét, eloszlását és kerekítettségét a Prehistoric Ceramic Research Group (PCRG 1997) iránymutatásai alapján végeztem. 3 A vizsgált minták fő összetevője a különböző méretű kvarc. A kerámiák alapvetően két nyersanyagtípusból készültek. A leggyakrabban előforduló nyersanyagtí­pus a finom - közepes nyersanyag (F-K) (1. kép), míg ritkábban nagyon finom - finom nyersanyag (NF-F) (2. kép) is megfigyelhető. Alapvetően ezt a két nyers­anyagtípust használták a fazekasok soványítás nélkül, vagy soványítva. A finom - közepes nyersanyag (F-K) arra utal, hogy a minták összetétele alapvetően finom (0.1-0.25 mm) és közepes (0.25-1 mm) szemcse­mérettel jellemezhető, ami többnyire kvarc. A nagyon finom - finom (NF-F) nyersanyag pedig főleg nagyon finom (< 0.1 mm) és finom (0.1-0,25 mm) szemcse­mérettel jellemezhető, ami szintén többnyire kvarc. Az NF-F nyersanyagban a nagyon finom (< 0,1 mm) és finom (0,1-0,25 mm) kvarcszemcsék szeriális szem­cseméretük, valamint hasonló kerekítettségük és kop­tatottságuk miatt természetes úton lehetnek jelen a kerámiakészítéshez felhasznált nyersanyagban. Az F­K csoport esetében a közepes (0,25-1 mm) kvarc ter­mészetes úton lehet része a nyersanyagnak, de az is lehet, hogy közepes (0,25-1 mm) kvarcot tartalmazó homokot adtak a nyersanyaghoz. Az utóbbi azért valószínűsíthető, mert az F-K csoport esetében a nagyon finom (< 0,1 mm) kvarcszemcsék monokristá­lyosak, a finom (0.1-0.25 mm) szemcsék főleg monokristályosak, de polikristályos szemcsék is elő­fordulnak. A közepes (0.25-1 mm) méretű szemcsék viszont gyakran polikristályosak, ami felveti a lehetőségét annak, hogy olyan homokot kevertek a nyersanyaghoz, amely többnyire közepes szemcse­méretű polikristályos kvarccal jellemezhető. A durva (1-3 mm) illetve nagyon durva (>3 mm) kvarckavicsot szándékosan adták az agyaghoz, amelyre a hiátuszos szemcseméret és rossz eloszlás utal. A durva (1-3 mm) illetve nagyon durva (>3 mm) kvarcok monokristá­lyosak és polikristályosak. A vizsgálatok alapján a mintákban nemcsak a kvarc mérete, hanem a mennyisége is nagy változatosságot mutat. Az NF-F csoportban a nagyon finom (< 0,1 mm) és finom (0,1-0,25 mm) kvarc mennyisége kevés (3-7 %) és bőséges (40 %) között változik. A fazeka­sok ehhez a nyersanyaghoz adtak közepes (10-15 %) vagy sok (20-25 %) durva (1-3 mm) és nagyon durva (>3 mm) kvarckavicsot. A F-K csoportban a nagyon finom (< 0,1 mm), finom (0,1-0,25 mm) és közepes (0,25-1 mm) kvarc mennyisége sok (20-25 %) és nagyon sok (30 %) között változik. A fazekasok ehhez a nyersanyaghoz adtak kevéstől (3-7 %) sok (20-25 %) mennyiségű durva (1-3 mm) és nagyon durva (>3 mm) kvarckavicsot. Az F-K csoport előfordul durva (1-3 mm) és nagyon durva (>3 mm) kvarckavics-soványí­tás nélkül is. Ebben az esetben a finom (0,1-0,25 mm) és közepes (0,25-1 mm) kvarc mennyisége közepes (10-15 %) és nagyon sok (30 %) között változik. A vizsgált minták kis részében durva (1-3 mm) és nagyon durva (>3 mm) mészkősoványítás is előfordul más soványítóanyag nélkül, vagy durva (1-3 mm) és nagyon durva (>3 mm) kvarckaviccsal kombinálva (3. kép). A mészkősoványítás jól felismerhető az edények felszínén (4. kép). A mészkő hiátuszos szem­cseméret eloszlása arra utal, hogy szándékosan adták a nyersanyaghoz soványítóanyagként. A vizsgált töredé­kek közül egy mintát választottam ki vékonycsiszolat készítésére, amelyben a mészkősoványítás mellett kvarckavics is előfordul. A minta kvarc és mészkő összetételét figyelembe véve elmondható, hogy a minta nagyon sok (30 %) nagyon finom (< 0,1 mm) és finom (0,1-0,25 mm) kvarcot tartalmaz, de a kvarc­szemcsék nagy része finom. Szórványos (1-2 %) mennyiségben közepes kvarc (0,25-1 mm) is előfor­dul. A kvarc legnagyobb része monokristályos, de a finom (0,1-0,25 mm) és közepes (0,25-1 mm) kvarc között polikristályos szemcsék is előfordulnak. A durva (1-3 mm) és nagyon durva (>3 mm) kvarc­kavics mennyisége kevés (3-7 %), a durva (1-3 mm) és nagyon durva (>3 mm) mészkő mennyisége pedig sok (20 %). A durva (1-3 mm) és nagyon durva (>3 mm) kvarc­kavics-soványítást illetően megfigyelhető, hogy a kvarc soványítóanyagként való használata nagy vál­tozatosságot mutat és a leggyakoribb soványítási eljárás a vizsgált Halomsíros anyagban. Ez a jelenség azért érdekes, mert az általam vizsgált más kora- és középső bronzkori kerámiákban a durva (1-3 mm) és nagyon durva (> 3 mm) kvarckavics soványítóanyag­ként való használata a legritkábban megfigyelt tech­nológiai megoldás (KREITER 2005, 322-325, Tables 22a-d). 4 Például a Százhalombatta-Földvárról vizsgált mintáknak mindössze 2,2 %-a tartalmaz kizárólag durva és nagyon durva kvarckavics-soványítást (KREITER 2005, 108, Tab. 14), amely összevetve a Halomsíros kultúra településén megfigyelt 63%-hoz képest elenyésző. A vizsgálataim eredményei alapján elmondható, hogy Esztergályhorvátin a kvarcok mérete sokkal

Next

/
Thumbnails
Contents