Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Petánovics Katalin: Régészet és néprajz – költészet és valóság

300 Petánovics Katalin megőrzésre átvették tőle. Február 28.-án már arról olvashatunk, hogy a csendőrség nyomozása ered­ményeként még a hivatalba került „8 grammnyi trébelt aranylemez és aranyfonál, egy díszített rézedény maradványai és a fekete korsó épségben maradt darabjai." A nyomozás megállapította, hogy a lelet pontos helye a felsőzsidi községi erdő Nagylázhegy nevű erdőrészletének 344. számú magaslata, „amely helytől északkeletre 2 kilóméternyi távolságra egy régi templom és kolostor romjai vannak." Továbbá a cikk felhívta a keszthelyi illetékesek figyelmét, hogy „minden erejükkel legyenek azon, hogy a lelet Keszthelyen maradjon a Balatoni Múzeumban", ugyanis a Nemzeti Múzeum élt a kiválasztási jogával, s kérte, hogy a leletet a pénzügyminisztériumba, az edénytöredékeket pedig hozzájuk küldjék fel. Egy év múlva, 1927. december 4.-én még egyszer visszatért az újság az eseményre, hírül adva, hogy a lelet értékét 8.106,560 koronában állapították meg. Ennek egy­harmadát — 2.702,150 koronát — Szi Keserű József kapta meg, ugyanennyit adtak a tulajdonos felsőzsidi Erdőbirtokosságnak, a harmadik harmadrész a kincs­tárt illette, s a tárgyak feldolgozásra a Nemzeti Múze­umba kerültek. 5 A felsőzsidi kincsleletről 1928-ban jelent meg az első tudományos ismertetés. 6 Ezzel véget ér az arany­lelet hivatalos/hiteles krónikája, s kezdődik a hagyo­mány, ahogy azt az emlékezet és a képzelet kiszínezve megőrizte. 1992-ben várvölgyi néprajzi gyűjtéseim alkalmával találkoztam Keszi Lajosné Szi Keserű Terézzel, aki nyolc éves volt, amikor az édesapja megtalálta az aranyat. így idézi fel a történetet: „A Láz tető községi tulajdon vót, a gazdáknak vót ott erdőjoga. 7 Minden évben kaptunk álló fát. Ha igen nagy vót, akkor több ember kapta meg ... közösen vették ki és elosztoztak rajta. Mert igen nagy fák vótak abban az erdőben. Kinek mennyi erdőjoga vót, aszerint. Akkor ... a fákat tövestől szokták kiásni. Szóval az egész tuskóját. És akkor rábukkantak. Még emlékszem rá, pedig gyerek vótam, hát a húszas években vót. A vége felé. Nem tudom pontosan megmondani. Körülbelül egy hatvan cm magas kancsó vót. De negyven (cm) biztos ... Még arra is emlékszem, hogy olyan sötét liláskék vót a külseje, a belseje meg fehér ... benne ekkora tallérok (a tenyerén rajzol egy kört) 8 - hát annak mondták régen - arany, ... egy jó csomó. Meg össze vót te­kercsőve egy nagy csomó nem drót... de hasonló, és az is arany vót. Nagy csomóba. Amennyi belefért abba a kancsóba. Sok ember vót (ott) aztán eláruták. Vagyis az én szüleim se akarták eltitkóni, de ők taláták, meg a fiútestvéreim. Azok má nagyok vótak, én későn születtem. Mikor kivették, mindenki, aki ásni segített, látta, és megmondták a csendőröknek. Másnap má gyüttek érte a csendőrök, és el is vitték. Kaptunk három millió koronát érte ... Az egyik bátyám Pesten vót katona, egyszer bement a Nemzeti Múzeumba, úgy tudjuk, hogy ott van ... Ki vót rakva, és oda vót írva az én apám neve. Rágyütt, hogy hisze ő is ott vót segitte­nyi, mikor taláták ... (Mit gondol, ki ásta el a kincset?) Hát régi, igen régi lehetett, mer annyira benőtte minden, meg azok között a nagy gyökerek között vót, az is mind átfonta már." 9 A Nagyláztetőhöz vezető utat ma is sokan nevezik Kis lénia vagy Arany álé w/-nak, s úgy tudják, hogy a Szi Keserű család arannyal telt fazekat talált itt az 1900-as években a lénia készítésekor. Az aranyat értékesítették, s ebből fizették ki az adósságukat.^ Albert János szerint „Keserű Józsi bácsiék taláták egy kiló aranyat, amit bevittek a Balatoni Múzeumba. Ezer a kiló aranyér Keserű Józsi bácsi kapott egy pár ökröC Már a Keszthelyi Hírlap is megemlítette, hogy a lelőhely közelében, tőle mintegy két kilométerre egy régi templom és kolostor romjai vannak. „A Nagy láz­hegy hatalmas bazalttömegének keleti meredek szikla­falai alatt ... nagy erővel előtörő, kitűnő vizű forrás ... felett, igen szép szálerdőben omladozik Uzsaszent­lélek pálos kolostor és templom romja. Szebb, csende­sebb, áhitatrakeltőbb helyet messze vidéken kellene keresnünk. Egykor jámbor szerzetesek szent hajléka, ma az elhagyatottság szomorú tanyája; csak nagyrit­kán látogatja meg a vallás és a természet szent helyeit kedvelő turista." - írta róla Dornyay Béla, aki megörökítette az épületegyüttes alaprajzát is. 11 Sajnos, a kolostor ma egyáltalán nem látogatható, mert a kőbá­nya területére esik, és csak az igazgatóság külön enge­délyével lehet megtekinteni (2. kép). Az egyetlen magyar alapítású középkori pálos szer­zetesrend mindig nagy hangsúlyt fektetett a szigorú csendre, a bűnbánó életmódra, ezért a világtól való elhúzódást kereste, s kolostorait erdőkben, elmélke­désre alkalmas gyönyörű természeti környezetben építette fel. 12 Zala megyében is számos kolostoruk volt (GUZSIK-FEHÉRVÁRY 1981, 33). Szentlélekuzsáról 1333-ban értesülünk először (KOVACSICS-ILA 1988, 378), de valószínű, hogy a 14. században alapították (KISBÁN 1938, 94). 1520 körül számos pálos kolostor elnéptelenedett, de Uzsa­szentlélekben a pálosokat ferences szerzetesek vál­tották föl, akik „1547-ben az ezen a vidéken végbe­menő sok rablás miatt hagyják el véglegesen" az uzsai kolostort (TAKÁCS-PFEIFFER 2001, [I] 34; MOLNÁR 1972, 301). A falu lakói szerint a Szenlélekbe vörösbarátok laktak. Hogy miért vörösbarátok és melyik szerzetes­rendhez tartoztak, azt nem tudják. A közeli szent­miklósi kolostorban ugyancsak vörösbarátok éltek,

Next

/
Thumbnails
Contents