Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Szőke Béla Miklós: Az avar–frank háború kezdete

Az avar -frank háborúk kezdete 241 [MGH Poet. Lat. I. 116], SZADECZKY-KARDOSS 1998, 292). A támadó háború vallási igazolása az ágostoni helium iustum tanítás szellemében Deér József szerint már a történeti tradíció második rétege, amit a 814-817 között átdolgozott frank évkönyvek és Einhard 830-836 között keletkezett Vita Karoli-ja állít előtérbe, míg a birodalmi évkönyvek eredeti változatában még a III. Tassilo és az avarok közötti szövetség és a határviták jelentik a háborús okot. De a vallási aspektus nyilvánvalóan jelen van már a kezdeteknél is, amit a háború bizonytalan kimenetelétől való félelem is motiválhat; ezért ezt a szempontot még erősebben hangsúlyozzák, mint a jóval tovább tartó, s egyébként szintén —jórészt — pogány szászok elleni háborúk esetében. Az uralkodó feladata, különösen a pogányokkal szemben, hogy mint defensor ecclesiae cselekedjék, amit az ókeresztény liturgia és a kora középkori uralkodói etika is előír, s amit a pápák ABEL-SIMSON 1883 Abel, S.: Jahrbücher des fránkischen Reiches unter Kari dem Grófién. Bd. II (Fortgesetzt von Simson, В.). Leipzig 1883. ALFÖLDI 1933 Alföldi A: A kettős királyság a nomádoknál. In: Emlékkönyv Károlyi Árpád születése nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Kiadásért felel: Domanovszky S. Budapest 1933, 28-39. BÓNA 1984 Bóna L: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. In: Magyarország története, I. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk.: Székely Gy. Budapest 1984, 265-373. BÓNA 1994 Bóna L: Az Avar Birodalom végnapjai. Viták és új eredmények. In: Honfoglalás és régészet. Szerk.: Kovács L. Budapest 1994, 67-75. CLASSEN 1965 Classen, P.: Karl der Grofle, das Papsttum und különösen hatásosan képviselnek a Karoling uralkodókkal szemben. A háború vallásos jellegét hangsúlyozza Károly majd 796-ban is, amikor az avar kincsekből elsősorban a pápának és birodalma egyházának ajándékoz. Viselkedésének propagandisztikus jellege félreismerhetetlen, amivel egyrészt a keresztény nyilvánosság felé a háború pogányellenességét hangsúlyozza, másrészt pedig a valóságosnál nagyobbnak tünteti fel a barbár nép tényleges hatalmát és veszélyességét (DEÉR 1965, 727-731). ' Ilyen előzmények után tehát bizonyosan nem éri váratlanul (BÓNA 1984, 338) és felkészületlenül az avarokat a hír, hogy Nagy Károly 791 nyarán Wormsból azért megy Regensburgba, hogy amilyen gyorsan csak lehet, hadjáratot szervezzen ellenük. A birodalom egész területéről várja ide a frank, alemann, szász, fríz, thüring, bajor, sőt szláv fegyverforgatókat (WOLFRAM 1987, 255). Byzanz. In: KARL DER GROSSE 1965, 537-608. DEÉR 1965 Deér, J.: Karl der Grosse und der Untergang des Awarenreiches. In: KARL DER GROSSE 1965, 719-791. DOBROVITS 2001 Dobrovits M.: Az avar kérdés és az apar népnév az orhoni feliratokon. In: A Kárpát-medence és a steppe. Szerk.: Márton A. Budapest 2001, 86-105. DOPSCH 1999 Dopsch, H.: Die Zeit der Karolinger und Ottonen. In: Geschichte Salzburgs. Stadt und Land, Bd. I. Vorgeschichte, Altertum, Mittelalter. Hrsg.: Dopsch, H. Salzburg 1999, 157-228. ERDÉLYI 1982 Erdélyi L: Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest 1982. GIESLER 1997 Giesler, J.: Der Ostalpenraum vom 8. bis 11. Jahrhundert. Studien zu archaologischen und schriftlichen Irodalom: