Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Kiss Gábor: Egy bizánci övcsat Keszthely–Dobogóról

204 Kiss Gábor gal nem azonosíthatjuk azt a 119/1882. és a 162/1882. számú dobogói tételben (KISS 1997, 116-133). Ugyanez mondhatjuk el Lipp Vilmos megmaradt szűkszavú sírleírásairól is (MNM Irattár 295/1882; KISS 1997, 116-133). Csatunkat tehát —mint ahogy azt elődeink is tették — sajnos szórványként kell kezelnünk. A tárgy eddigi értékelései Az ásató a darab és a hozzá kapcsolódó többi bizánci csat értékeléséül a következő fontos megállapításokat vetette papírra: „E csatok habár igen tetszetős alakúak, nem tartoznak sírmezőim tulajdonképeni díszcsatjai közé, mert elütő szerkezetűek és valószínűleg importált czikkek, mindenesetre nem azokból a műhelyekből kerültek ki, a melyekből a többi övdísz, ámbár azokkal analóg részletek ezekkel a csatokkal is egyetemben találtattak. " (LIPP 1884, 26; LIPP 1885, 44). A csattal később alaposabban Fettich Nándor, majd pedig Csallány Dezső foglalkozott. Fettich Nándor idézett művében a következőként jellemezte: „Rendkívül hatásos a XLIV. t. 6. bronzcsat. Elvont pontkörös kompozíciója a Martinovka-kultúra geometrikus irányzatában gyakori tangensekkel kombinált pontkör-motívum szabad feldolgozása. " (FETTICH 1951, 66, 172). Csallány Dezső pedig munkájának második részében, a darabot a bizánci csatok egy külön — nevezetesen azok 18. számú, áttört indadísszel ékített — csoportjába sorolta: „Keszthely-Dobogó (Veszprém т., Magyarország). Bronz övcsat (III. t. 4.), áttört inda-dísszel. Az eddig tárgyalt csatok mintáitól díszítése eltér, csupán a rögzítőfülek, a csatkarika két vájulat-védőpántja, valamint a «szakáll» alkalmazása tekintetében egyezik a bizánci csatokkal. Mivel a dobogói avarkori temetőben a többi bizánci csattal együtt egy kisebb, 100 négyzetméteres területen fordul elő, így ennek a csatnak a korát, a datáló adatok figyelembevételével a VII. századra kell vennünk. " (CSALLÁNY 1957,267). Amint a citált idézetekből kiderül a csatot idegen eredetű kereskedelmi tárgynak határozták meg, nevezetesen 7. századi bizánci készítménynek, amely megállapítást a lelet Lipp által leírt környezete — bizánci csatok zárt területen koncentrálódó előkerülése — mindenképpen megerősíteni látszik. Mit tudunk még ehhez a megállapításhoz jelen ismereteink alapján hozzátenni? A tárgy elemzése Szóban forgó övcsatunk esetében elsősorban arra kell felfigyelnünk, hogy az, formája, szerkezete és díszítése alapján szorosan kapcsolódik a késő avar kori bronzmüvességhez. Ezért nem szerepel darabunk Garam Évának a 6. század vége és a 7. század vége közötti időből való, bizánci eredetű tárgyakat összegyűjtő könyvében (GARAM 2001). E műnek ugyanis már nem képezte tárgyát a későavar kori leletanyag bizánci kapcsolatainak elemzése. A csatot azonban nem vette fel 8. századi „bizánci" övgarnitúrákról írott tanulmányának alapos gyűjtésébe Falko Daim sem (DAIM 2000). Ezt a hiányt kíséreljük meg most — tőlünk telhető módon — pótolni. Darabunk kapcsolatrendszerének felderítéséhez és annak a Kárpát-medencei 8. századi késői avar öntött bronzművességre gyakorolt hatásainak megállapításához, az alábbiakban felsorolásra kerülő részleteket érdemes figyelembe venni: A csat anyaga A dobogói övcsatot egy fehéres — „hamuszürke" — színű ötvözetből öntötték. Noha fémelemzést még nem végeztek rajta, feltételezhetjük, hogy ez az anyag a fehérbronznak, vagy harangbronznak nevezett anyag összetételéhez állhat közel és nagy százalékban tartalmazhat ólmot. Ez az ezüstre emlékeztető alapanyag nem példa nélküli a késő avar kori öntött leletek között. Ezüstből készítették például az alábbi övdíszeket: Kamenovo (BG) övveret DAIM 2000, Abb. 18 Komárno-Lodenice 107. (SK) övgarnitúra TRUGLY 1993, Taf. XI, 9-20 Komarno-Varadi u. 14. (SK) övgarnitúra ZÁBOJNÍK 2000, Abb. 23 Mikulcice (CZ) nagyszíjvég DAIM 2000, Abb. 46a-b Mikulcice (CZ) nagyszíjvég DAIM 2000, Abb. 53a-b Somoseni (RO) övgarnitúra WERNER 1986, Abb. 4 Velino (BG) övgarnitúra DAIM 2000, Abb. 17 Záhony nagyszíjvég CSALLÁNY 1958, 9. kép Továbbá ezüstszínű fémből öntött darabok: Kaposvár-33. sz. lelőhely 14. lószerszámveretek GARAM 1981, 6. kép 1-18 Krangl (A) övgarnitúra FETTICH 1937, Taf. Cl Leobersdorf 82/A. (A) övgarnitúra DAIM 1987, Taf. 84-85 Micheldorf-Kremsdorf I. (A) övgarnitúra TOVORNIK 1985, Taf. 6-7