Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Kiss Gábor: Egy bizánci övcsat Keszthely–Dobogóról

Egy bizánci övcsat Keszthely-Dobogóról 205 Vasasszonyfa övgarnitúra KISS 2001, 6-7. kép A magas ólomtartalom nem csak az albániai ersekei kincs egyik, már megvizsgált ezüst övgarnitúrájának összetételét jellemzi (WERNER 1986, 17), hanem a fémelemzett későavar bronz övgarnitúrák egy része is — pl: Krungl, Leobersdorf 82/A, MicheldorfKremsdrof I. — magas ólomtartalmú harangbronzból készült (DAIM 2000, 286). Valószínű, hogy a dobogói övcsat anyagösszetételének meghatározásakor is arra törekedtek, hogy az majd a drágább ezüstcsatokra hasonlítson. Az anyagkiválasztás tehát ugyanazt a célt szolgálta, mint sok avar övdísz felületének ezüstszínűre ónozása (a hasonló okból történt aranyozásról ld. KISS 1995). Ezüstszínű fémből öntött, általunk összegyűjtött példányok a Dunántúlról, illetve az attól még nyugatabbra fekvő területekről származnak. Mivel a késő avar kori öntött bronztárgyak anyagösszetétel-vizsgálatának fontossága felé csak az utóbbi időben fordult a figyelem, kérdés, hogy ez a kis gyűjtés mennyire tükrözheti a tényleges helyzetet. A csat szerkezete Csatunk karikájával egybeöntött szerkezeti megoldására is jó néhány párhuzamot hozhatunk. Karikával egybeöntött pajzs-testű indás övcsatok: Balatonszőlős С NÉMETH 1969, 13. kép Bruckneudorf-Chuningesbrunn (A) WINTER 1997, Taf. 27, 20a/3 Cikó 183. HAMPEL 1905, [III] Taf. 209, 3 Farad 12. TOMKA 1972, 6. ábra Győr-Homokbánya 119. FETTICH 1943, XX. t. 2 Győr-Homokbánya 155. FETTICH 1943, XIX. t. 25 Győr-Homokbánya 545. FETTICH 1943, XXVII. t. 2 Halimba 60. TÖRÖK 1966, 5. kép Mödling-Goldene Stiege 57. (A) Peter Stadler szóbeli közlése Öskü 7. RHÉ-FETTICH 1931, XII. t. 2 Sommerein XI. (A) DAIM-LIPPERT 1984, Taf. 2, XI/1 Traiskirchen (A) WURTH 1938,

1.1. 11 Vasasszonyfa 37. KISS 1985, 5. t. 37/9 Vasasszonyfa 72. KISS 1985, 7. t. 72/2 Vasasszonyfa 88. KISS 1985, 9. t. 88/9 Vasasszonyfa-Fleissig-gyüjtemény MNM RA Fotótár N. 334 Vörs-Papkert B. 181. KÖLTŐ-LENGYEL et al. 1992, Abb. 2, 3 Wien-Csokorgasse 486. (A) Ludwig Streinz szóbeli közlése Zillingtal M. 15. (A) CASPART 1935, VI. t. 89 Karikával egybeöntött pajzs-testű alakos övcsatok: Győr-Téglavető dűlő 73. FETTICH 1943, XVII. t. 17; KISS 2001, 2. t. 5 Budapest-Wekerle telep 8.NAGY 1998, Taf. 49, 8/3; DAIM 2000, Abb. 41 Karikával egybeöntött pajzs-testű geometrikus díszű övcsatok: Halimba 60. Keszthely TÖRÖK 1966, 5. kép; KISS 2001a, l.t. 8 HAMPEL 1905, [III] Taf. 160,10; KISS 2001a, l.t. 9 Amint az a felsorolt lelőhelyekből kiderül, a csatkarikával egybeöntött késő avar kori indás övcsatok összegyűjtött példányai kivétel nélkül a Dunántúlról, annak is inkább északnyugati feléből, a Kisalföldről származnak. E tételt a hasonlóképpen egybeöntött griffes és geometrikus díszű övcsatok sem módosítják. Hivatkozott növényi mintás, egybeöntött csatjaink díszítése szimmetrikus vagy S-formában csavarodó inda. A velük együtt előkerült sírmellékletek alapján használatukat a késő avar kor elejére — a SPA I—II. időszakra — tehetjük. A karikával egybeöntött testű késő avar kori övcsatok feldolgozása természetesen külön tanulmányt igényel! Dobogói csatunk formájával és szerkezetével nem áll egyedül a pajzs-testű, „bizánci"-nak meghatározható övcsatok között sem, hiszen hasonlóakat a birodalom területéről és annak határain kívülről is ismerünk. íme néhány példa: Istambul környéke* (TR) DAIM 1990, Abb. 1; Verchne-Saltovo (UA)* Zadar-Fosa* (HR) KISS 2001, l.t. 1 FETTICH 1937, XVI. t. 13 VINSKI 1967, Tab. XXIV, 5; KISS 2000, Abb. 2, 20 E csatok elfogadott keltezése a 7. század, miként a szintén rokon formájú és széles körben elterjedt Syrakusa-típusú bizánci övcsatoknak is, amelyeket itt nem sorolunk fel. A csatkarika díszítése Darabunk csatkarikáján, az egykori tövis két oldalán látható körív alakú levéldíszt több Kárpátmedencében talált „bizánci" övcsaton is fellelhetjük: