Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)

Lőrinczy Gábor–Straub Péter: Alpi típusú övgarnitúra a Szegvár–oromdűlői 81. sírból

Alpi típusú övgarnitúra a szegvár-oromdűlői 81. sírból 145 Ami a kora avar kori alpi garnitúrák közelebbi keltezését illeti, a kérdést még nyitva kell hagynunk. A leletek egy része ugyanis vagy régi ásatásból származik (Keszthely-Dobogó), vagy nincs datálást segítő kísérőleletük (Előszállás, Vác), illetve olyan temetőben került elő, melynek teljes közlése és így belső kronológiájának kidolgozása még várat magára (Kehida, Mezőfalva, Szegvár, Zamárdi). A zamárdi 10., rabolt temetkezésben megmaradt egy másik, sokmellékszíj as, fogazott díszü övgarnitúra is (BAKAY 1973, 3. t.) — amelyhez hasonló azóta több sírból is előkerült (BÁRDOS 2000, Cat. 64-65) —, ennek kronológiája azonban még kidolgozatlan, így nem lehet segítségünkre az alpi övkészlet keltezésében. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hiányos garnitúrájú fenékpusztai sírt a 7. század közepére keltezi publikálója (MÜLLER 1999, 167), ami arra utal, hogy a kora avar kor végén leginkább erősen hiányos, illetve pótolt készletekkel számolhatunk. Keszthely-Dobogó 19. sír 10,4 — KISS 1997, 116 Tiszafüred-Majoros 787. sír 10,2 — GARAM 1995, Taf. 121,3 Keszthely-Dobogó 1739. sír 9,6 — KISS 1997, 128 Kölked-Feketekapu 399. sír 9 — KISS 1996, Taf. 149, 6 Szegvár-Oromdűlő 81. sír 8,9 6,6 LŐRINCZY STRAUB 2005, 3. kép 7-8 Zamárdi 10. sír 8,7 6,8 BAKAY 1973, Taf. 4, 5-6; DAIM 1996, 314-315 Kehida-Tsz Major 2. sír 8,5 5,2 SZŐKE 2002, 75 Vác-Kavicsbánya 512. sír — 5,9 TETTAMANTI 2000, Taf. 30, 4 Keszthely-Fenékpuszta 20. sír — 4,5 MULLER 1999, 156 Holiare/Alsógellér 370. sír 6,8 3,7 TOCIK 1968, 65 Zelovce/Zsély 298. sír 6,6 — ZABOJNIK 1990, Taf. 3, 6 Zilligtal/Völgyfalu D 469. sír 6,6 — DAIM 1996a, 423 Vác-Kavicsbánya 512. sír — 5,9 TETTAMANTI 2000, Taf. 30, 4 1. táblázat: A kora avar kori Kárpát-medencei alpi típusú övgarnitúrák szíjvégeinek hosszméretei Length of early Avar Alpine type belt end mountings in the Carpathian Basin Kihasználva az alpi garnitúráknak a Meroving régészeti anyaggal való szoros kapcsolatát, érdemes megvizsgálni a Kárpát-medencei készletek nagy- és kisszíjvégeinek méretét, az alapján ugyanis felállítható egy relatív kronológiai sorrend. A különböző technikával készült (préselt, öntött, tausírozott) sokmellékszíjas germán övek esetében régóta megállapítást nyert, hogy a 7. század folyamán idővel a szíj végek egyre hosszabbak — és keskenyebbek — lesznek.

34 Az avar környezetben előkerült példányok esetében elviekben ez nem várható el, hiszen a jó minőségű, szinte teljes import készleteket (Keszthely-Dobogó, Kehida, Kölked, Szegvár) helyi utánzatok váltják fel, ezek már nem követik a germán övfejlődés sajátosságait és szabályszerűségeit. Megvizsgálva a szíjvégek hosszát, kiderül, hogy az említett korai garnitúrák szíjvégei a leghosszabbak (1. táblázat).

36