Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)
Lőrinczy Gábor–Straub Péter: Alpi típusú övgarnitúra a Szegvár–oromdűlői 81. sírból
Alpi típusú övgarnitúra a szegvár-oromdűlői 81. sírból 139 többi hasonló verettél. A szegecsek végét nem dolgozták el maradéktalanul, és a felszerelőtüskék is letörtek. H.: 2,8 cm, sz.: 2 cm, v.: 2,8 cm, s.: 10,85 g. 20. A bal medencelapát pereme fölött, az övcsattal szimmetrikusan, de a gerincoszlop másik oldalán, élén fekve került elő a csat bronz ellenverete (3. kép 9; 4. kép 9). Kéregöntéssel készült, rövid oldala karéjosan kivágott, egyebekben megegyezik a csattest kialakításával. A díszszegecsek végeit a veret hátoldalán eldolgozták, visszacsiszolták. A csattesthez hasonlóan elhelyezett és kialakított mindkét felszerelőfüle ép. H.: 6,9 cm, s.: 26,52 g. 21. Ajobb kézcsontok alatt, azokra merőlegesen enyhén ívelt, a tarsoly száját merevítő, téglalap alakú vaslemez (5. kép 1) került elő. Belső vége a jobb combcsonton feküdt. Felületének nagyobbik felét bőrmaradvány borítja. H.: 11,9 cm, sz.: 1,9 cm, v.: 0,3 cm. 22. A vaslemez alatt, középtájon szemes üveggyöngy (5. kép 3) volt: szürkésfekete színű, fényes, lukacsos felületén 4 db síkból kiugró, fehér és áttetsző türkizkék színű, kétrétegű szemes és körülöttük 4x-es fehér színű, hurokfolyatott rátétdíszes, lapított gömb alakú, opak üveggyöngy, kónuszos furattal. R: 1,4-1,7 cm, h.: 1-1,1 cm, furat R: 0,4-0,46 cm. ID.No.: 1131. 6 23. Az említett vaslemez külső fele alól került elő egy középen lyukas vaskorong (5. kép 2). Egyik oldalán összefüggő textilmaradvány konzerválódott. Átm.: 2,9 cm, v.: 0,2 cm. 24. Avaskorong mögött, a kézközépcsontok alatt nagyjából háromszög alakú vaslemez (5. kép 4) feküdt hegyével az alkarcsontok felé mutatva. Mindkét oldalára bőrmaradvány oxidálódott. 25-26. A keresztcsont előtt, a két combcsont között egy trapéz, illetve egy négyszögletes, töredékes vascsat (5. kép 5-6) került elő. H.: 5 cm, sz.: 4 cm, illetve h.: 3,5 cm, sz.: 3,5 cm, v.: 0,5 cm. 7 A sírban megfigyelhető temetkezési szokásokról A tájolás A 81. sír KÉK-NyDNy-i tájolása lényegében megegyezik a szegvár-oromdűlői temető sírjaira, illetve a tiszántúli kora avar kori temetkezések döntő többségére jellemző K-Ny-i, illetve ÉK-DNy-i tájolással. E temetkezés ebben a vonatkozásban tehát nem különbözik a temető többi sírjától. A Tiszántúlról eddig számba vett kora avar kori lelőhelyek közül a legutóbbi összefoglalások szerint 49-et jellemez a fenti meghatározó tájolási irány (LŐRINCZY 1992a, 164-165; LŐRINCZY 1995, 403; LŐRINCZY 1996, 178-179), a sor újabban Szentes-Borbásföld (LŐRINCZY 1996, 177) és HódmezővásárhelyKishomok, Gorzsa-tanya (LŐRINCZY 1998, 347) lelőhelyekkel egészíthető ki. A fülkesír Az avar kori sírtípusok e különleges formájáról szóló publikációk száma megszaporodott az elmúlt tíz évben. Az újabb eredmények összegzését legutóbb Bende Lívia végezte el (BENDE 2000, 248). Ezt követően tették közzé és értékelték a székkutas-kápolnadűlői temető sírjait (B. NAGY 2003; BENDE 2003, 308-310), valamint az örménykúti temetőrészietet, benne két fülkesírral (BENDE 2003 a). Az ásatást követően alig egy éven belül adtak hírt az ásatok két lelőhelyen, a Kiszombor-E temetőben (RégKut 2003 [2004] 241; LANGÓ-TÜRK 2004, 209), valamint a Kiszombor-Tanyahalom-dűlőben (RégKut 2003 [2004] 241-242; LANGÓ-TÜRK 2004, 209-211) előkerült újabb fülkesírokról. A szegvári temetőben feltárt temetkezések közel egyharmada fülkesír, de hasonló az egyszerű akna- és padmalyos sírok előfordulásának aránya is. A szegvári fülkék kb. 1/5-ének fontos jellemzője, hogy lejtésük meghaladja a 30°-ot (LŐRINCZY 1994, 317), a 81. sír — fülkéjének meredek indítása miatt — ebbe a csoportba tartozik. A nagyméretű, lekerekített sarkú téglalap alakú akna közepéből a kora avar korban előforduló egyik legmeredekebben induló fülkét ásták, ugyanakkor a fülkének azt a részét, ahová a koporsót helyzeték, közel vízszintesre alakították ki. A fülke száját általában állatbőrrel rekesztették el (LŐRINCZY 1994, 319), a bemutatott sír esetében a lóbőr mellett számolni kell valamilyen merevebb anyagnak, pl. deszkának a fülke szájához támasztásával is, mert az állatbőrt jelző sötét színű betöltés DNy felé, tehát a fülke szájánál függőleges síkban végződött. A sírforma méreteinek és közvetve a benne eltemetett halott társadalmi szerepének egy méretadattal történő, szemléletes jellemzésére — akárcsak az aknasíroknál — alkalmas lehet a térfogatszámítás (DAIM 1987, 71-76; ТОМКА 2003, 13). A két sírtípus térfogatadatait nem érdemes azonban mechanikusan összevetni, hiszen a fülkesírok esetében az akna méretét a benne elhelyezni kívánt állatok helyigénye mellett olyan praktikus szempontok is meghatározhatták, mint pl. a fülke megközelíthetősége, míg a fülke méreteit az elhelyezendő koporsó, illetve az elhunyt mérete is befolyásolhatta. A 81. sír aknájának térfogata 2,06 m 3 , a fülkéjé hozzávetőlegesen 3,96 m 3 , a kettő együtt kb. 6 m 3 volt. 8 Ez az adat lényegesen meghaladja több, már közzé tett szegvár-oromdűlői, más sírtípusba tartozó temetkezés méretadatait: az 1. (akna)sír térfogata 2 m 3 , a 130. (padmalyos) síré 2,9 m 3 , míg a 165. (akna)síré 1,5 m 3 .
