Zalai Múzeum 14. Müller Róbert 60 éves (Zalaegerszeg, 2005)
Trogmayer Ottó: A korai neolithikum edény-idoljairól. Farkas L. Gyula szakvéleménye a Hódmezővásárhely–Gorzsa Kovács tanya lelőhelyen Gazdapusztai Gyula régész által 1955-ben feltárt hamvasztott csontokról
12 Trogmayer Ottó Az már más kérdés, hogy igen kevés, az egykori lakosság lélekszámához képest elenyésző számú csontvázra bukkantunk. Lehetségesnek tarthatjuk, hogy a társadalom valamilyen okból kiemelt egyedei leltek örök nyugalomra a házak között, a többiek sorsáról semmit sem tudunk. Egy különös jelenségcsoportra azonban feltétlenül fel kell figyelnünk, ez pedig a meglehetősen ritkán előforduló koponyakultusz, mely területenként szinte kivétel nélkül a legkorábbi újkőkori időszakhoz kapcsolódik. A korai Natoufien időszakban Eynanban egy esetben öt, egy másik esetben kilenc elkülönített koponyát találtak. Haçilar legkorábbi rétegében is leltek egy koponyacsoportot. Az egyik legfontosabb megfigyelést Jerikó legalsó rétegében (PPNA) tették, ahol házak padlója alatt koponya nélküli vázakat tártak fel. A koponyákra a házban leltek, sorokba, vagy körökbe rendezve. A felette levő rétegben ugyancsak voltak fej nélküli vázak, csakhogy ez esetben az állkapocs is a váz mellett maradt. A koponyák ez esetben is a lakótérben voltak, de most már egyenként. Az elkorhadt lágyrészeket gipszes keverékkel kiegészítették, a szemeket kagylókkal pótolták, azaz portrékat akartak visszaformázni a megmaradt csontfelszínre (KENYON 1957). A nevezetes jerikói tíz koponyán kívül az Ain Mallaha melletti Beiszámum-ban és a Hermon hegység déli részén fekvő Rámádban is kerültek elő hasonló koponyakultusz maradványai. Ez utóbbi radiokarbon kora 6200 ВС. A jerikói leletek (PPNB) 8000 ВС korúak. A hazai Körös leletek 6000 ВС körüliek (MÜLLER-KARPE 1968, 349). Çatal Hüyük szentélyeiben, avagy lakótereiben is CSALOG 1957 Csalog J.: Újkőkori idoljaink arcformájának kérdéséről. — Sur la question de la forme de visage de nos idoles néolithiques. ArchÉrt 84 (1957) 207-211. CSALOG 1959 Csalog J.: Öcsöd Kendereshalom. ArchÉrt 86 (1959) 201. GAZDAPUSZTAI 1957 Gazdapusztai Gy: A Körös kultúra lakótelepe Hódmezővásárhely-Gorzsán. — La colonie d'habitation de la civilisation de Körös f HódmezővásárhelyGorzsa. ArchÉrt 84 (1957) 3-13. KENYON 1957 Kenyon, K. M.: Digging up Jericho. London 1957. MELLAART 1965 Mellaart, J.: Earliest Civilisations of the Near East. London 1965. megtalálhatók az eredetileg prémbe vagy textilbe csavart halottak maradványai. Különös megfigyelés, hogy több esetben a már csaknem teljesen hústalanított halottat temették így. Gyakori a koponyafestés, azaz pontosabban a halott fejének gyakrabban vörös, ritkábban kék vagy zöld színezése. Mellékletként fából készült ládikák, edények voltak a vázak mellett. Különösen fontos számunkra, hogy itt kerültek napvilágra azok a falfestmények melyeken sárkányszerű hatalmas madarak között, fej nélküli ember alakok menekülnek(?), vagyis a jerikói mítosz egyik megjelenítésére bukkantak (MELLAART 1967). Nehezen tudok megszabadulni attól a gondolattól, hogy a „gorzsai Vénusz" madárember figurája valamilyen ehhez hasonló kultusz helyi változata. Nem lehet véletlen, hogy a Nea Nikomedeián lelt töredékek is valaminő aszimmetrikus edények darabjai, melyek talán szintén madárembereket ábrázoltak (RODDEN 1965). Az már aztán a fantázia világába tartozik, hogy ezek az alakok a későbbi mítoszok Hárpia alakjait formázzák-e. A hárpiák asszonyképű, madártestü szörnyek, akik gyermekeket és lelkeket ragadtak el a szélnél is sebesebben. Összegezve mondanivalómat: Öcsöd, Gorzsa, Rákóczifalva és Felgyő különös edénykéit, legyenek azok ember, madár, vagy akár madárember ábrázolások a korai újkőkori koponyakultusz emlékeinek tartom, és úgy vélem, hogy ezek a közel-keleti párhuzamokhoz hasonló kultusz Kárpát-medencei megjelenési formáját jelenthetik. MELLAART 1967 Mellaart, J.: Çatal Hüyük. London 1967. MÜLLER-KARPE 1968 Müller-Karpe, H.: Handbuch der Archaeologie II. Jungsteinzeit. München 1968. RODDEN 1964 Rodden, R.: An European Link with Çatal Hüyük. In: The Illustrated London News. April 11. 1964. RODDEN 1965 Rodden, R.: An Early Neolithic village in Greece. Scientific Américain 212 (1965). TROGMAYER 1969 Trogmayer, O.: Die Bestattungen der Körös-Gruppe. MFMÉ 1969/2, 5-15. TROGMAYER 1972 Trogmayer, O.: Frühneolithische anthropomorphe Gefàsse. In: Idole. Wien 1972. Irodalom:
