Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete

226 Megyeri Anna egy csúcsos tetővel záródik. A homlokzati ablakok szerkezete, a rózsaablakok osztásai, az oszlop-pillérek lábazatai és fejezetei, a ferde ablakkönyöklők valamint az oromfalak, fedése, a lábazat szürke műkő. Az egyrétegű ablakok profil- acél szerkezetűek. Tetejét hornyolt cseréppel, a gömbsisakjának fedése és a rajta ülő gombbal remekmívű bádogos munka volt, két csúcsos tetejét palával fedték. A főhomlokzat főbejáratának oszlopokkal tagolt hármas kapuzata fölött csúcsos orommezők középső részén félkörívben elhelyezett bibliai idézet állt: „...mert az én házam az imádság házának neveztetik minden nép számára."

77 Az avatásról készült fotón jól látható, hogy főbejárata mellett két kovácsolt karos lámpa, valamint a bejáratok szélein egy-egy álló kandeláber is volt.

78 Földszintjét a három ajtón keresztül megközelíthető előtér, az abból nyíló templomtér, a mögötte lévő előtér és két csatlakozó helyiség, valamint az épület négy sarkában elhelyezkedő karzat-feljáró lépcsők foglalták el. A zsinagógai tér háromhajós, oldalhajói kétszintesek, nagysága 15,34x30,01 méter. E teret és a frigyszekrény előtti emelvényt a keleti hátsó homlokzaton lévő ajtón is meg lehetett közelíteni. Az épület határoló falai mentén körbefutó karzatot, valamint a födémet az akkor korszerűnek számító acél szerkezetek és karcsú öntöttvas oszlopok tartják, a földszinten három-három, a karzaton 2-2 oszlop áll. Az emeleti karzat körbefutó korlátja fából készült, elegáns, háromkaréjos faragott díszítéssel. Megközelítését a főhomlokzaton lévő két oldalbejáraton kívül az északi és déli oldalhomlokzatok hátsó részében elhelyezkedő két bejárat tette lehetővé. A földszinti helyiségeket domború ornamentikával ellátott klinker lappal burkolták. A karzaton hajópadló volt.

79 A boltozatok hevederíveit, az emeleti áthidalókat gazdag gipszornamentika, a teret konzolok, bordák, fejezetek díszítették. A belső falsíkokon vakolatra felvitt enyves festés volt kváderes mintázattal, a falsíkokon és a boltozatokon lévő ornamentális díszek, a hozzájuk kapcsolódó növényi-és indamotívumok festése szintén e technikával készült. A zsinagógai teret lezáró szentély rész kétszintes, osztott tér volt. A keleti fal hármas nyílását hangsúlyos, architektonikus keretbe foglalt gazdag festett stukkódíszítés, indák, körbe foglalt Dávidcsillagok övezték. A középső nyílás mögött rejtőzött a tórákat őrző frigyszekrény, melyet szokás szerint a jeruzsálemi szentélyt idéző két oszlop keretezett, s hímzett, súlyos, bársony vagy selyemdrapéria függöny özte. Felette a korlátot két festett oszlop tagolta három részre. Ezek fejezetük keleties formájával szintén a szentélyre emlékeztetnek.

80 A korlát középső részét ívelten alakították ki, így messziről hagyta érvényesülni a keleti homlokzat rózsaablakát. A teret jobbról és balról az orgona szekrénye és sípjai töltötték be. Itt volt hely a neológ templomokban közreműködő kórus számára is. A korlát középső részén a háromkaréjos faragásokat, a két oszlop előlapját, a korlát alatti keskeny sávot festett virágmotívumok díszítették. A frigyszekrény fölötti sávban az e helyütt szokásosan megjelenő héber felirat állott, esetünkben: „Az Örökkévalót mindig magam előtt tartottam" (Zsoltárok 16, 8.)

81 A frigyszekrény mellett jobbról és balról egy-egy pad állt, balról a rabbi, jobbról a kántor számára. A szentély alacsony dobogóval emelkedett ki a templom teréből, ennek közepén állott a díszes takaróval borított tóraállvány. Ide helyezték szertartások idején a tórát. A szentély rész emelvényét míves kovácsoltvas korlát választotta el a padsoroktól, közvetlen mögötte ferde lapú olvasóállvány állott.

82 A zsinagógában 226 férfi és 152 nő számára volt ülőhely. A padokat lábtartó tette kényelmessé, fölső részükben zárható tároló részek voltak. A templom átalakítása 1944-ben a történelem kereke száz esztendőt fordult vissza.

83 Sorstársaikkal együtt elhurcolták, haláltáborokba vitték a zalaegerszegi zsidókat is. Kevesen tértek vissza, nem volt, aki fenntartsa, gondozza a magára maradt épületet. 1960-ban a Magyar Izraeliták Országos Szövetsége úgy döntött, hogy eladja a Magyar Államnak 400000 forintos vételárért. Az ingatlan kezelője a Zalaegerszegi Városi Tanács VB lett. Megállapodtak abban, hogy a templomon lévő vallásos tartalmú feliratokat eltávolítják, az ablakokban lévő csillagokat átalakítják. Az előcsarnokban elhelyezett emléktáblát teljesen épségben leszerelik és felhelyezik a zalaegerszegi izraelita temetőben lévő emlékműre. A szerződést az Állami Egyházügyi Hivatal ellenjegyezte.

84 Az épület berendezésének felszámolását az eladónak kellett lebonyolítani, ebbe beleértették a szerződés szerint „súlyosan megrongálódott", használhatatlanná vált orgonát, amely végül is a Mária Magdolna plébániatemplomba került, ahol karbantartás mellett még hosszú ideig működött. Az épületet raktárnak használták, főként belső állapota egyre romlott. 1973-ban gondozója a zalaegerszegi Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat lett. A zalaegerszegi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1975-ben döntötte el, hogy „az izraelita templom zenei célra való felhasználásához" az épületet felújítja, átalakítja.

85 1976. augusztus 18-án rendelte meg felhasználói programjavaslatát. Lombár Pál építész két változatot is tervezett, 1977-ben és