Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)
Megyeri Anna: A zalaegerszegi zsinagóga [ma hangverseny- és kiállítóterem] építéstörténete
A zalaegerszegi zsinagóga (ma hangverseny- és kiállítóterem) építéstörténete 227 1979-ben. 86 1977-ben készültek azok a fekete-fehér fotográfiák a zsinagóga belsejéről, melyek szörnyű állapota ellenére is megmutatják a belső tér egykori szépségét. 87 A megvalósított átalakítás terveit végül Pelényi Gyula zalaegerszegi építészmérnök készítette, aki törekedett arra, hogy a régi formákat, anyagokat lehetőség szerint az új rendeltetésének - hangversenyterem és több funkciójú rendezvénytér megfelelően megőrizze. A keleti oldal mögé került a bővítmény, szabályos nyolcszög alaprajzra szerkesztett, „kápolnakoszorút" jelző megoldással. 88 A szentélyrész kétszintes, osztott terét teljes egészében lebontották, helyére került a színpad, alatta tárolóterekkel. A bővített részben helyezték el az intézmény kiszolgáló helyiségeit. Lebontották a tornyok alatti lépcsőteret, ahová a ruhatárak kerültek, valamint átépítették a nyugati főbejárat előtti lépcsőt is. A kegyelet folyamatosságát biztosítandó az előtérben lévő márványtáblát az emeleti foyer falfülkéjében helyezték el. Ez a nagyméretű, öntött műkő keretbe foglalt szép márványtábla az első világháború izraelita áldozatainak emlékére készült 1923-ban, Wapper Ignác kőfaragó munkája. 89 Bár az átépítés során a belső tér megőrizte eredeti elrendezést, ám a keleti fal architektúrája és a belső festés többé már nem rekonstruálható, fogalmazta meg lemondóan Gazda Anikó. 90 A díszes falfestések helyreállítása rossz állapotuk miatt nem volt lehetséges - ezt akkor nem is tartották szükségesnek -, ezért a belső falfelületeket fehér, a tagozatok barna színezést kaptak. Az előcsarnokot, az emeleti társalgót, a belső lépcsőt fehér rózsaszínű erezetű kubai márványlappal burkolták. A világítótesteket - hatalmas, ívelt, aranyszínű fémkarok végén ülő fehér üveggömbökből álló mennyezeti lámpákat és az egyszerűbb falikarokat - Bokor József iparművész tervezte. A zenei és képzőművészeti élet új reprezentatív otthonátl983-ban adták át. Avató ünnepségére 23-án került sor Kocsis Zoltán zongoraművész hangversenyével, s megnyitották a Zalaegerszegen született Vajda Lajos életművét bemutató kiállítást. Az épület mértéktartó, míves átalakításáért a tervező és kivitelező megkapta az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Nívó-díját. Később az emeleti fehér üvegablakokat színesre cserélték. Többen vitatták ennek szükségességét, mondván, a színes üvegablakokon átszűrődő napfény a kiállítótérben előnytelenül befolyásolja a műalkotások színét. Mégis megtörtént a csere; a Blaski János festőművész által tervezett színes üvegablakok varázslatos hangulatot kölcsönöznek a belső térnek. 1987. november 29-ére elkészült hangversenyorgonája, melynek diszpozícióit és menzúráit a tér adottságainak figyelembevételével Tajtler Gábor orgonaművész tervezte: 3 manuállal, 28 regiszterrel, mechanikus traktúrával. Az orgonába 2107 sípot építettek be, melyek közül a leghosszabb hat méter, a legkisebb 5 milliméter hosszú. 91 . A keleti falat uraló stilizált virág, a lágyan ívelt, tagolt, nemes anyagú és mintázatú falemezzel burkolt hangszertestbe foglalt méltóságteljes sípok harmonikusan illeszkednek a belső térbe. Az orgonaszekrényt tervező Pelényi Gyula megfogalmazása szerint a szecesszió ihlette koszorút font a rózsaablak köré. Hálós díszburkolatán a korlát háromkaréjos motívuma köszön vissza. A játszóasztal feletti falburkolatra Zalaegerszeg város címere került. 92 1993-ban a Béke-Shalom Baráti Társaság kezdeményezésére nyugati oromzatára visszakerült a két kőtábla (fémből), valamint a bejárat feletti hármas oromfalra elosztva az egykor is olvasható bibliai idézet, Németh János keramikusművész betűivel. Béres János szobrászművész készítette a városból 1944-ben elhurcolt zsidó áldozatokra emlékező bronz domborművet, mely az emeleti fogadótérben kapott helyet. Nincs olyan Zalaegerszegről megjelenő ismertető, amely a város szimbólumává vált barokk, kéttornyú katolikus templom mellett ne mutatná be e korának jellegzetes stílusában épült, mégis egyedi építészeti emléket. Az Isten dicsőségére emelt épület ma a kultúra temploma, a „hazaszeretet iskolája", „felebaráti szeretet" hajléka lehet, de mindenképpen az emlékezésé marad. Hálával és kegyelettel tartozunk mindazoknak, akik építették, s akik e falak között dicsérték az Úr nevét. A zsinagóga zárókövéből előkerült dokumentumok 93 1. Jegyzőkönyv Kézzel írt, erősen fakult Címlapján felirat: „Jegyzőkönyv a zalaegerszegi izraelita hitközségnek 1904. szeptember hó 1-én, az új templom felavatása alkalmából a városháza nagytermében tartott közgyűléséről." Alatta az építés évszáma: р"э*? 70ЧЛ 94 , valamint a Zala Egerszegi Izraelita Hitközség bélyegzője. 18 oldala teleírt, az utolsó két lap üres, az eredeti fedlap külsején viaszpecsét maradványa látható felismerhetetlen nyomatrajzzal. A papíríveken vízlej: középen az angol királyi korona, alatta ENGLISH/DOUBLE RACHMENT/G.P.G.L./ LONDON felirat. A restaurálás során vászonkötést kapott.
