Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Kvassay Judit–Kiss Viktória–Bondár Mária: Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg–Ságod–Bekeháza lelőhelyen

ZALAI MÚZEUM 13 2004 Kvassay Judit - Kiss Viktória - Bondár Mária Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg-Ságod-Bekeháza lelőhelyen 1. A lelőhely és kutatása (Kvassay Judit) Zalaegerszeg határának északi szélén, Ságod tele­pülésrész belterületétől nyugatra, Bekeháza-puszta déli végében, a Szentmártoni-patak bal partján fekszik a 76 sz. főút Zalaegerszeg északi elkerülő nyomvonala által érintett lelőhely. A patakra enyhén lejtő dombolda­lon, az előzetes terepbejárás alkalmával (HORVÁTH ­H. SIMON - KVASSAY 1999) egy észak­nyugat-délkeleti hossztengelyű, 350x150-180 méteres területen, elszórtan lehetett őskori (Lengyeli kultúra) és középkori edénytöredékeket gyűjteni (1. kép 1-2.). Az útépítés a lelőhely középső részét érintette, ahol 2002. április 10. és május 10. között Kvassay Judit 1 vezette a Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága meg­előző régészeti feltárását (KVASSAY 2003). A feltá­rásra kijelölt terület északkeleti harmadában, a domb tetején húzott 1, 2, 3, 8. kutatóárkokban objektum nem jelentkezett, csak a humusz aljában bukkant elő kevés, apró, őskori és Árpád-kori edénytöredék, egy kis kovakő eszköz, valamint pattinték. Hasonlóképp nega­tívnak bizonyult a terület délnyugati szélén, a domb aljában nyitott 4. kutatóárkunk (1. kép 3.), ahol mind­össze l-l bronzkori, illetve Árpád-kori kerámia­darabot találtunk. A domb derekán, 1700 m 2 felületen, teljes feltárásra került sor, aminek keretében több kor­szaknak, közvetlenül a 30 cm vastag humuszréteg alatt jelentkező, elszórtan elhelyezkedő településnyomai bukkantak napvilágra (2. kép). A kibontott 31 objek­tum közül egy gödör (23. objektum) a középső rézkori Balaton-Lasinja kultúra, egy másik (2. objektum) a késő rézkori Badeni kultúra leleteit tartalmazta. Hat gödörből (7, 8, 11, 14, 22, 28. objektum) és két cölöp­lyukból (13, 29. objektum) a középső bronzkori Vetefov kultúrához sorolható anyag került elő. Árpád­kori kerámiát két gödörben (3, 25. objektum) és egy cölöplyukban (24. objektum) találtunk, és ugyanennek a korszaknak jellegzetes építménye a külső kemence maradványa (1, 15, 19, 20. objektum). A számos cö­löplyuk közül 10, a kisebb gödrök közül pedig 3 darab jellegzetes, korhatározó leletet nem tartalmazott, így ezek bármelyik időszak településéhez tartozhattak. Egy gödörben (31. objektum) csak kovapattinték volt, ami alapján akár a rézkori, akár a bronzkori település­jelenségekhez sorolható. A nagy kiterjedésű, a napvilágra került leletanyag alapján igen izgalmasnak tekinthető lelőhelynek valamivel kevesebb, mint egy tizedét érintette az ásatás. így, a feltárt felület alapján, az egyes kultúrák tekintetében, településtörténeti következtetéseket, sajnos, nem lehet levonni. A Balaton-Lasinja kultúra leletei alátámasztják, hogy ez a középső rézkori népes­ség rendkívül sűrűn lakta megyénk vidékét. A Badeni kultúra anyagának előkerülése segít abban, hogy a kultúra Zala megyei elterjedését jobban megismerjük. A Vetefov kultúra emlékeinek megjelenése vidékün­kön fontos új adatot szolgáltat a Délnyugat-Dunántúl középső bronzkori történetéhez. Az Árpád-kori leletek pedig Zalaegerszeg és környéke középkori topográ­fiájának finomítását teszik lehetővé. A leletanyag a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ré­gészeti Gyűjteményében található (ltsz.: M.2003.7.1.1­M.2003.7.27.1.). 2. Objektumleírások (Kvassay Judit) A feltárás során napvilágra került leletek részletes ismertetése és értékelése az objektumleírások után, koronként különválasztva található. 1. objektum: Árpád-kori külső kemence (3. kép) Az 5. kutatóárok déli végében, kerek gödör (1. ob­jektum) sötétszürke, paticsos foltja jelentkezett, amelyből már humuszolása során is kerültek elő

Next

/
Thumbnails
Contents