Zalai Múzeum 13. Németh József 70 éves (Zalaegerszeg, 2004)

Kvassay Judit–Kiss Viktória–Bondár Mária: Őskori és középkori település emlékei Zalaegerszeg–Ságod–Bekeháza lelőhelyen

120 Kvassay Judit ­Kiss Viktória - Bondár Mária edénytöredékek. A sekély, mindössze 7-8 cm mély objektum keményre tömörült, barna betöltésében foltokban sűrűsödve sok faszénszemcsét és patics­darabot lehetett megfigyelni. Északi szélébe ástak egy ívelt oldalú, kerek, 38 cm átmérőjű cölöplyukat (20. objektum), amely 14 cm-re mélyedt a gödör aljába. A bontás során déli irányban nagyobbnak, oválisnak, és mélyebbnek bizonyult a gödör (hossztengely: észak-dél; hosszúság 426 cm; szé­lesség: 280 cm; mélység: 60 cm). A sekély északi szél után menetelesen mélyül, oldalai íveltek. Déli szélén kemence (15. objektum) maradványai bukkantak elő. A délnyugati és északi szélén bolygatott kemencének az előtér szerepét betöltő gödör felé lejtő sütőfelülete 4 cm vastagon égett át. Boltozatának indítását nem lehetett megfigyelni, mert a kemence déli felét egy sekély, lelet nélküli beásás bolygatta meg, amely csak a sütőfelület alatti, foltokban átégett agyagot hagyta érintetlenül. A kemence megmaradt része kelet-nyugat hossztengelyű, ovális, 84^78 cm, a bontási szinttől 12 cm mély. A kemence előtt egy északnyugat­délkeleti hossztengelyű, 220x120 cm-es, ovális alakú, meredek oldalú, 70 cm mély, erősen faszenes betöltésű gödör (19. objektum) helyezkedett el. Ez a meredek oldalú beásás megbolygatta a kemence száját és az előtér gödrének délkeleti szélét. A beásás korát a betöltésből előkerült ívelt szárú, 14. századi sarkantyú határozza meg. A jelentős mennyiségben talált rézkori és bronzkori kerámia arra mutat, hogy a középkori objektumokkal őskori gödröket bolygathattak meg. Leletek az objektum foltjából: a Balaton-Lasinja (ltsz.: M.2003.7.8.2, 4.) és a Vetefov kultúrába sorolható edénytöredékek (ltsz.: M.2003.7.8.1, 3, 5.), kovakő eszköz és pattinték (ltsz.: M.2003.7.8.8-9.), továbbá jellegzetes Árpád-kori fazékdarabok (ltsz.: M.2003.7.8.6-7.). Az objektum betöltéséből: néhány Balaton-Lasinja cserép (ltsz.: M.2003.7.9.9-10.) mel­lett sok Veterov edénytöredék (ltsz.: M.2003.7.9.1- 8; M. 2003.7.18.1-2; 18. kép 6.) és egy bronz karika (ltsz.: M.2003.7.9.12.), egy apró római kori edény­töredék (ltsz.: M.2003.7.9.11.), Árpád-kori edénytöre­dékek (ltsz.: M.2003.7.9.13-36; M.2003.7.18.3; 20. kép 1-7.), agyaggolyók töredékei (ltsz.: M.2003.7.9.37­38.), töredékes kovácsoltvas szög (ltsz.: M.2003.7.9.39.), őrlőkődarabok (ltsz.: M.2003.7.9.41-43.) és kvarcit kavicsok (ltsz.: M.2003.7.9.44.), továbbá a 19. gödör betöltéséből egy töredékes sarkantyú (ltsz.: M.2003.7.9.40;21.kép7.). 2. objektum: gödör, Badeni kultúra Az 5. kutatóárok közepén, elmosódó szélű, barna folt jelentkezett, amelynek humuszolásakor már edénytöredékek is kerültek elő. Betöltése keményre tömörült, morzsalékos, barna volt. A kibontott objektum észak-déli hossztengelyű, tojásdad alakú, 140x94 cm-es, a bontási szinttől 20 cm mély kis gödörnek bizonyult. Oldalai egyenesen szűkültek, alja észak felé emelkedőén ívelt volt (4. kép 1.). Betöltésében a Badeni kultúrára jellemző edény­töredékeket (ltsz.: M.2003.7.10.1-30; 10. kép) és egy kőbalta töredéket (ltsz.: M.2003.7.10.31; 22. kép 4.) találtunk. 3. objektum: gödör, Arpád-kor Az 5. kutatóárok középső részén jelentkezett az északnyugati részen sötét, határozott, paticsos, a többi részen elmosódó szélű foltja. Betöltése barna, humuszos, keményre tömörült, erősen paticsos volt. Kibontás után észak-északkelet-dél-délnyugati hossz­tengelyű, tojásdad alakú, 280x260 cm-es, a bontási szinttől 38 cm mély gödörnek bizonyult (4. kép 2.). Oldalai egyenesen szűkültek, alja ívelt volt. Betöltésében a nagymennyiségű paticsdarabon és kavicson kívül két, a Veterov kultúrához tartozó oldaltöredéket (ltsz.: M.2003.7.11.1-2.) és néhány Árpád-kori edénytöredéket (ltsz.: M.2003.7.11.3^.) találtunk. 4. objektum: cölöplyuk A 6. kutatóárok északi felében jelentkezett barna, határozott foltja. Sárgásbarna, humuszos, keményre tömörült betöltésében leletet nem találtunk. A 30 cm átmérőjű, a bontási szinttől 32 cm mély, kerek objek­tum kihegyezett végű cölöp helye volt (4. kép 3.). 5. objektum: gödör A 6. kutatóárok déli felében jelentkezett sötét, határozott foltja. Barna, humuszos, keményre tömö­rült, enyhén faszenes betöltésében leletet nem találtunk. Az északkelet-délnyugati hossztengelyű, 80x64 cm-es, amorf gödör a bontási szinttől mind­össze 8 cm-re mélyedt az altalajba. Északi oldala egyenesen szűkült, déli oldala ívelt, alja pedig lapos volt (4. kép 4.). 6. objektum: cölöplyuk A 6. kutatóárok déli felében jelentkezett barna, határozott foltja. Világosbarna-sárga kevert betöltésé­ben leletet nem találtunk. A kelet-nyugati hosszten­gelyű, 44x38 cm-es, tojásdad alakú cölöplyuk a bontási szinttől 14 cm-re mélyedt az altalajba. Oldala és alja ívelt volt (4. kép 5.). 7. objektum: gödör, Vetefov kultúra A 7. kutatóárok középső részén jelentkezett sötét, paticsos, elmosódó szélű foltja, amelyből már a humu­szolása során kerültek elő edénytöredékek. Betölté­sében sárga, lelet nélküli, valamint barna, kevés leletet

Next

/
Thumbnails
Contents