Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

†Rózsa Miklós: A Kanizsai Városi Tanács pallosjoggal felruházása és a vesztőhely felállítása

A Kanizsai Városi Tanács pallosjoggal felruházása és a vesztőhely felállítása 213 olvasható korábbi múzeumi leltári számokból következtethetően 1948. évben, vagy azt megelőzően került a Múzeumba, a rajta levő körbélyegző-lenyomat szövegéből következtethetően a Múzeum szervezeti elődje, a volt nagykanizsai Városi Múzeum gyűjteményi tárgyaként. 3 A Felügyelőség annak folytán lett Adminisztráció, hogy „über die Bitte des Kameralinspektors wird im Jahre 1690. demselben der Titel eines Kameraladministrators verliehen". Az erről tudósító levéltári forrás jelzete: H. K. A. Hung. 1690. Juli. 13. Lásd: MAYER 101. 4 Wibmer, Paul működését Kanizsán, a császári csapatok bevonulását röviddel követően kezdte. Korábban Szegeden volt harmincados. Kanizsának a török által történt feladása előtt, április 2-án már a kanizsai császári táborban volt. Április 17-én Eszéken intézkedett a Kanizsáról elszállított törökök továbbszállítása iránt. Május 28-án már kanizsai harmincadosként állít ki háztulajdonlevelet (Haus- und Gewöhrbrief). Feladatait, működésének alapvető szabályait a báró Tullio által vezetett császári és királyi Bizottság Eszéken 1690. július 10-én kelt instructiója tartalmazza. (MOL BKA E 281. Ber. u. Schr. 1690. ápr. 2., E 281. Ber. u. Schr. 1690. ápr. 17., E 285. Varia 1683-1740. 5. csomó b/11. No. 3.; MOL Magyar Kamara Levéltára E 136. Diversae instructiones 1531-1849. b/ Iratok 64. Kanizsa 1690. 1-15. old. 5 TGyM A. Neoacq. 20. old. 7. pont. U.a. 38. old. 9. pont. 6 A várkerület határairól, s így területéről adat nem áll rendelkezésre. 7 TGyM A. Neoacq. 20. old. 7. pont. 8 MOL BKA E 279. Exped. 1696. augusztus. No. 81. 9 MOL BKA E 279. Exped. 1696. december. No. 20. 10 MOL BKA E 279. Exped. 1696. október. No. 52. 1 ! MOL BKA E 279. Exped. 1696. december. No. 81. 12 Ez a Dráva és Szávamenti magyarországi új szerzemények megvizsgálására és berendezésére kiküldött római császári és királyi bizottság, a báró Tullio vezette bizottság, amely a város török alóli felszabadulása utáni első bírót és Tanácsot választotta. 13 MOL BKA E 281. Ber. u. Schr. 1697. október. Nr. 17. ANiclasberg földrajzi név már 1695. évi forrásban szerepel: Kurz Ignác által a kanizsai Városi Tanácsnak 1695. július 4-én Kanizsán adott válaszirat szerint a Tanács által kért, de a válaszirat szerint nem kincstári és ezért harmadik személy sérelme nélkül át nem adható falvak, helységek (Dorfschaften) egyike St. Niklasberg. (TGyM A. Neoacq. 17. old. 2. pont.) - A Batthyány lt.ban P 1313/206. jelzet alatt található, Extractus Commissiorum Neo-Acquisticarum Canisam regulantium; in Processu Oppidi Contractuali actu decurrente Fasciculo AA. sub. No 1° productarum című irat 2. oldalán Kurcz Ignác 1695. július 4-i leirata 2. pontjának szövege - elhíbázottan! - Ex Commissione Caes. Regia dato 1695 4° July. Puncrum 2-dum cím alá másolva olvasható). Dr. Fára Kurz Ignác válasziratának a 9. sz. jegyzetben említett fordításában az eredeti német szövegben felsorolt falvak, helységek közül St. Niklasberg-et kifelejtette. Az említett alkalmazott a Városi Tanács 1698. január 3-án a Budai Kamarai Adminiszrációhoz intézett felterjesztésében ugyancsak Bedienter auf dem Niclauss Berg megjelöléssel szerepel. (MOL BKA E 281. Ber. u. Schr. 1698. január 3.) A Niclasberg - St. Niklasberg, Niclauss Berg - földrajzi név második tagjának, a Bergnek jelentéséből az következne, hogy a név a Kanizsa környéki táj valamely földfelszíni kiemelkedését jelölte. Abból azonban, hogy Kurz Ignác említett válasziratában mint falu szerepel, az következik, hogy nem földfelszíni kiemelkedést, hanem falut, helységet jelöl, mégpedig több levéltári forrás adatainak együttességéből megállapíthatóan, mint látni fogjuk, a Kanizsától D-re fekvő, középkori eredetű Szent-Miklóst. 14 MOL BKA E 281. Ber. u. Schr. 1697. október. Nr. 21. 15 MOL Magyar Kamara Levéltára. E 156. U. et С. 408. doboz, fasc. 29. Nr. 40. Conscriptio pagorum et desertorum in Districto Canisiensi Actum Szent Miklós die praesenti 10. February Anno D[omi]ni 697. Pag. 54-57. U.a. 408. doboz, fasc. 29. Nr. 2. Constription Canisa und aller der untern Canisaer District Sümegher Comitats gelegenen Praesidien, Stadtdörfern und Deserten. Den letzten Dezember 1700. Fol. 2. A Dunántúl DNy részének a Stockholmi Királyi Hadilevéltár Hadritade Kartverk (Kéziratos térképművek) Nr. 23/70 jelzetű, 17. századi színes térképén a kanizsai vártól enyhén ÉK felé esőén látható, tehát a térkép 17. sz.-i rajzolásakor még jelezni szükségesnek tartott S. Niclas, melyet 1697-ben már desertumként írtak össze, ez évben kezdett újból lakott hely lenni, amint olvasható a fenti két conscriptioban. 1697-ben öt szegény ember és egy provisor (intéző) telepedett ott le, akinek lakást építettek, és megkezdődött a földek művelése. - (A térkép reprodukciója: KISARI-BALLA 131.) Szent-Miklós később falu, 1895. május 2-áig Horváth-Szent-Miklós, ez után Somogyszentmiklós névvel község, 1950. március 16-i hatállyal Miklósfa névvel Zala megyéhez csatolva, és ilyenként 1982-ben egyesült Nagykanizsával. A hivatkozott 1700. évi conscriptio szerint annak készítése idején Botszentgyörgy-vár tartozéka volt még Bunya, Bagolya, Falkos, Mórichely és Kerekes Háza. *" 1715-ig ismét a grazi Kamara kezelte a muraközi kincstári birtokot, s azt 1720. február 12-én kapta az uralkodótól Althan Mihály gróf (ZRÍNYI 59). 17 L. a 15. sz. jegyzetben idézett 1700. december 31-i keletű conscriptio. Fol. 3. 18 MOL BKA E 279. Exped. 1697. október. No. 59. 19 MOL BKA E 181. Ber. u. Schr. 1697. november. No. 7. Báró Mollstern nem csak az Udvari Kamara bizottsága által kialakított, s így az akkori rendnek megfelelően jogszerűen fennálló birtokállapot megváltozatására al-