Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

†Rózsa Miklós: A Kanizsai Városi Tanács pallosjoggal felruházása és a vesztőhely felállítása

214 Rózsa Miklós kalmazott erőszakot vett védelmébe, és állította annak jogosságát. Meg akarta akadályozni a Budai Kamarai Adminisztráció idején állami adónak számító tized Turinetti őrgrófnak átadott Murán túli falvakból való beszedését. Arra hivatkozott, hogy Turinetti őrgrófnak az Udvari Kamara a Muraközt úgy adta át, amint maga birtokolta. Erre hivatkozással arra igyekezett rávenni Wibmer harmincadost, hogy a tized behajtásától tartózkodjék. (MOL BKA. E 281. Ber. u. Schr. 1695. október. No. 83. U.a. 1695. november. No. 13.) 20 MOL BKA E 281. Ber. u. Schr. 1698. január 3. 21 MOL BKA. E 278. Exped. 1698. január. No. 25. 22 Gróf Berge György Kristóf (szül.: 1647. július; megh. 1709.) a sziléziai Herrndorf nemzetiségi székhelyen a BÁTORFI Bátorfi L.: Adatok Zala megye történetéhez I-V. NagyKanizsa, 1876-1878. ENCICLOPEDIAITALIANA Enciclopedia Italiana di sciense, lettere ed arti. Tom. I-XXXVI. Appendice I-III. ROMA MCMXXIXMCMLXI. H. PÁLFY H. Pálfy L: A kamarai igazgatás bevezetése a törököktől visszafoglalt területeken. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik érfordulójának ünnepére. Budapest, 1937., 474-487. HALIS 1893 Halis L: Színes mozaik Nagy-Kanizsa történetéből. Nagy-Kanizsa, 1893. HALIS 1899 Halis I.: A ferencrend kanizsai zárdája. Nagy-Kanizsa, 1899. KISARI BALLÁ Kisari Ballá Gy.: Törökkori várrajzok Stockholmban. Budapest, 1966. LA GRANDE ENCYCLOPÉDIE La grande encyclopédie Invertaire raisonné des sciences, des lettres et des arts. I-XXXI. Paris. [1885-1903.] LESSICO UNIVERSALE Lessico Universale Italiano di lingua lettere arti scienze e tecnica I-XXIV.+Supplemento. Roma [1968-1986.] MAYER Mayer, Th.: Verfassungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Wien und Leipzig, 1911. 15. sz. eleje óta előforduló nemesi család 18. sz. elején kihalt grófi ágának tagja, akit 1694-ben emeltek birodalmi grófi rangra. Cs. és kir. kamarás. Generalfeldwachtmeister (=vezérőrnagy) és udvari haditanácsos lett. (SIEBMACHER'S WAPPENBUCH VI. 1890, 8) 23 MOL BKA. E 281. Ber. u. Schr. 1697. november. No. 45. 24 MOLBKA. E 281. Ber. u. Schr. 1699. december. No. 54. 25 MOL BKA E 282. Memorialien und Anbringen. B. 97. 26 MOL BKA. E 281. Ber. u. Schr. 1698. január 28. 27 TGyM A. Neoacq. 27. old. 2. pont. 28 TGyM A. Neoacq. 32. old. 11. pont. 29 MOL BKA E 279. Exped. 1698. november. No. 12. 30 TGyM A. Neoacq. 46. old. 6. pont. 31 TGyM A. Neoacq. 20. old. 7. pont. N. KISS N. Kiss I. (digessit): Monumenta Zrinyiana. Pars oeconomia. Tom. II. Insula Muraköz. Budapest, 1991. RÓZSA 1992 Rózsa M.: Városi közigazgatás Kanizsán 1690-ben, a város török alóli felszabadulása évében. In: Solymosi L. és Somfai B. (szerk.): A Dunántúl településtörténete IX. Város - mezőváros - városiasodás. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi és Pécsi Bizottságának IX. konferenciája, Veszprém 1990. november 8-9. Veszprém, 1992. RÓZSA 1996 Rózsa M.: Kanizsa város tanácsának bírói tevékenysége a török uralom megszűnése utáni évtizedben. Nagykanizsai Honismereti Füzetek 13. Nagykanizsa, 1996. RÓZSA 1997 Rózsa M.: Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben. In: Kunics Zs. (szerk.): Zalai Múzeum 7. Zalaegerszeg, 1997. 45-50. SIEBMACHER'S WAPPENBUCH Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch. Bd. VI. 8. Abt. Der Abgestorbene Adél der Preussischen Provinz Schlesien. 2.Teil.Bearbeitet von С Belaek. Nürnberg, 1890. ZRÍNYI Zrínyi K.: Csáktornya monográfiája. Csáktornya, 1905. Irodalom: * A munka megírását a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Történelem-Földrajz szakalapítványa támogatta.