Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

†Rózsa Miklós: A Kanizsai Városi Tanács pallosjoggal felruházása és a vesztőhely felállítása

212 Rózsa Miklós A pellengért a Budai Kamarai Adminisztrációt vezető báró Kurz rendelkezésének 31 megfelelően a vár­ban felállították-e, arról nincs adat. Ha felállították, akkor vélelmezhető, hogy a vár 1702. évi lerombo­lásakor nem ment tönkre, majd ez a pellengér volt az, amely a 18. sz. közepén a piacon, a mai Erzsébet téren állott, s onnan a Deák-térre került, ahol 1840. táján bontották szét, s amelynek kődarabjai sokáig a város­nak a mostani kórház telkén volt pajtájában hevertek. (HALIS 1899, 54-55) Rövidítések: A. Neoacq. = Acta neoacquistica MOL Batthyány lt. = A herceg Batthyány család levéltára TGyM Ber. u. Schr. = Berichte und Schreiben Tjkv. BKA = Budai Kamarai Adminisztráció Exped. = Expeditionen U. et С. = Magyar Országos Levéltár = Thúry György Múzeum Nagykanizsa = Kanizsa város Tanácsának jegyzőkönyve 1690-1755 = Urbaria et Conscriptiones Jegyzetek: TGyM 72. 2. 1. ltsz. Kanizsa Város Tanácsának jegyző­könyve 1690-1755. A továbbiakban: Tjkv. Az instructio a Thúry György Múzeumban, annak törté­neti dokumentációs tárában 72.157.1. ltsz. a. őrzött, könyvszerüen bekötött, Acta Neoacquistica feliratú irat­együttes egyik irata. A Múzeumban őrzött ezt az irat­együttest a továbbiakban csak a Múzeum nevének rövidítésével (= TGyM) és az A. Neoacq. rövidítéssel jelöljük. A Dráva és Száva menti magyarországi új szerzemények megvizsgálására és berendezésére kikül­dött császári és királyi bizottságnak a Tanács alakuló ülésén felolvasott, 1690. július 15-i keletű instructioja szövegének túlnyomó részét közli Dr. Szukits Nándor 1878-ban - elhibázottan! „Városképviseleti házsza­bályok" cím alatt - és azzal a tájékoztatással, hogy a közölt szöveg a „város okmánytárában" őrzött német nyelvű eredetinek a szövege (BÁTORFI, V 43-57.) A közzétett részleteket magába foglaló eredeti nem isme­retes. Az a városházának, s így a „város okmánytárának" is a második világháború Kanizsa környéki harcainak végén bekövetkezett leégésekor elpusztulhatott. A volt Zala vármegyei levéltárban 1932-ben megvolt példányt és az említett Acta Neoacquistica feliratú irategyüttes további öt iratát Zala vármegye alispánjának 22944/ni 1931. sz. rendelkezésére. Dr. Fára József akkori vár­megyei főlevéltárnok magyarra fordította. A hat fordítást „A Neo-Acquistica-Commissio rendeletei a török alól felszabadított Nagykanizsa város újjáalapításáról 1690­1698" cím alatt foglalta gyűjteménybe. A gyűjte­ménynek e címe nem helyes, mert a gyűjteménybe foglalt fordítás közül kettő nem valamely bizottság ren­deletének, hanem a Budai Kamarai Adminisztráció vezetője által adott válasziratnak fordítása. Sem a várme­gyei levéltárban megvolt eredeti iratokhoz, sem a Dr. Fára által készített fordításokhoz hozzájutni nem lehetett. Dr. Fára fordításai gyűjteményének ismeretlen helyről származó fénymásolata megvan a nagykanizsai Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében. Korábbi Nagykanizsa történeti tanulmányaink (RÓZSA 1992; RÓZSA 1996; RÓZSA 1997) készítésénél forrásként a Dr. Fára féle fordításokat használtuk és jelöltük meg. A Thúry György Múzeum történeti dokumentációs tárában, annak leltárkönyve I. kötete alapján Kunics Zsuzsa muzeológus e helyen is megköszönt javaslatára végzett kutatások során módunk nyílt megismerni a Dr. Fára által fordított iratok - ismereteink szerint forrásként még nem hivatkozott - 1791. május-i vármegyei hitele­sítési záradékkal ellátott, német nyelvű másolatainak könyvszerüen bekötött, Acta Neoacquistica felirattal jelölt együttesét. Az irategyüttes az egykorú külzetén

Next

/
Thumbnails
Contents