Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)
P. Barna Judit: Késő rézkori település Nagykanizsa–Billa lelőhelyen
Késő rézkori település Nagykanizsa - Billa lelőhelyen 113 kerültek elő, datálásukat a legfiatalabb példány határozza meg, vagyis az, amelyik díszítése révén a Neustupny-féle Dl fázisba sorolható ózdi leletekhez kötődik. 19. Nehezékek. Az előkerült agyagnehezékek két típusba sorolhatóak. A 45/A objektum kicsi, simított felületű, csonkakúpos nehezékei (25. kép/8) valószínűleg szövőszék súlyai lehettek. A lényegesen eltérő megformálású és méretű (nagyobb, durvább kidolgozású, anyagukban paticsszerű) piskóta alakú nehezékek (10. kép/7) nyilvánvalóan más célt, pl. zsúptető leszorítását szolgálhatták. 20. Guriga. A leletegyüttesben egy töredék képviseli e tárgytípust. (23. kép/13), hasonlók az idősebb klasszikus fázisba (Baden III) tartozó Nevidzany és Malá nad Hronom lelőhelyekről ismertek (NEMEJCOVÁ - PAVÚKOVÁ 1974: Abb. 42,22; Abb. 54,22,23). A település A kutatás gyakran hangsúlyozza, hogy az ismert badeni telepek számához képest feltűnően kevés a kultúra házairól szóló adatok száma. Sokszor csak a telepeken lépten nyomon előkerülő áglenyomatos, átégett tapasztásokból (paticsdarabokból) lehet egyáltalán a hajdani házak meglétére következtetni (BANNER 1956: 211-3; BÁNFFY 1995: 42). Ennek magyarázata, hogy valamilyen - egyelőre ismeretlen okból kifolyólag nem sikerül régészetileg megfogni a házak földbe mélyített részét; esetleg nem is volt ilyen, azaz a badeni lakosság földfelszíni házakat épített. A Nagykanizsa - Billa késő rézkori településének átkutatott részletében szintén nem sikerült egyértelműen lakóháznak tartható objektumot feltárni. Az 1. objektum alakjánál és méreténél fogva akár egy kisebb, félig földbemélyített lakóház is lehetett, s ugyanez feltételezhető talán még a 7, 23. és 37. objektumokról is. Ezek egymáshoz viszonyított helyzete -egymás mellett, egy sorban helyezkednek el- szintén figyelemre méltó. E feltevés azonban nem bizonyítható, hiszen néhány áglenyomatos paticsdarabot leszámítva fal- ill. a tetőt tartó szerkezetnek semmilyen nyomát nem találtuk. Az összesítő térképet szemügyre véve felvetődik egy másik elképzelés, miszerint az objektumok által üresen hagyott helyeken állhattak a házak, melyek ez esetben nyilvánvalóan földfelszíni épületek lehettek, így pl. a 8, 15, 22, 21, 18, 20, 17, 16, 10. és 4. objektumok által határolt területen egy akár 10 m széles épület is elférhetett. Az épületek vagy azok egy része tapasztott falú lehetett, erre utalnak a számtalan hulladékgödörből előkerült áglenyomatos paticstöredékek. Főleg all. objektumból kerültek elő jó megtartású, nagyobb paticsdarabok, melyeken kitűnően látszik a tapasztott, vesszőfonatú fal szerkezete (egymással párhuzamosan, ill. egymásra merőlegesen álló vastagabb ágak lenyomata a belső oldalakon, a külső oldalakon tenyér- és ujjlenyomatok). Egy, a 18. objektumban talált paticsdarab belső oldalán fehér mésznyomok őrződtek meg 8 . Az objektumok nagy része közönséges hulladékgödörnek bizonyult, melyeket eredetileg más célra is használhattak (pl. veremként, munkagödörként vagy anyagnyerő gödörként). Némelyikükben rövid ideig tartó tüzelésre utaló nyomokat figyeltünk meg. Ezeken kívül komolyabb tüzelés nyomát, pl.: megépített kemencét, ill. annak omladékát nem találtuk a lelőhelyen. A kerek, meredek vagy alul kiöblösödő falú és egyenes aljú gödrök (13, 18, 20, 24, 25, 43, 44, 46. objektumok) minden valószínűség szerint eredetileg veremként szolgáltak, később azonban ezeket is hulladékkal töltötték fel. Ami a település jellegét illeti: a lakóépületek és a megépített kemencék, huzamosabb használatot tükröző tűzhelyek teljes hiánya ellenére az objektumok - s ezek közt főként az élelem hosszabb ideig való tárolását szolgáló vermek - nagy száma tartósabb megtelepülésre enged következtetni. Az a tény, hogy az objektumok nem metszik egymást s betöltésük is lassú, folyamatos feltöltődésről tanúskodik, egybevág a kerámia elemzésének tanúságaival: A Nagykanizsa billai telep élete során zavartalan fejlődésen ment át, s a badeni kultúrán belüli korszakváltást (fiatalabb klasszikus/késő klasszikus fázis) úgy élte meg, hogy ez sem az anyagi kultúrában, sem pedig a településszerkezetben semmiféle törést nem okozott. Ennek a megállapításnak többek közt az 1, 37. objektum leletei adnak konkrét alapot: ezek a nagy méretű gödrök folyamatos feltöltődést tanúsítanak, betöltésükben semmiféle rétegződés nem mutatkozott, ugyanakkor a telep kezdeti (Baden C) és legkésőbbi időszakára (Dl fázis) datálható leleteket egyaránt tartalmaztak. Gazdaság Nagykanizsa - Billa lelőhelyen egyetlen réztárgy sem került elő, mindössze néhány közvetett adat alapján feltételezhetjük a fém (réz) tárgyak használatát, éksze-rek vagy eszközök formájában. Ilyen pl. a 35. objektumban talált faragott kőtöredék, mely feltehetőleg nyitott öntőforma töredéke 9 . A lelet nagyon töredékes, ezért nem állapítható meg, hogy milyen tárgy öntésére szolgált. Rendeltetését a külső felszínén egyértelműen kimutatható, magas hőfokra utaló égésnyomok való-színűsítik. A fémsalakok, s esetleg a több objektumban (20, 37, 42. objektum) is, szembetűnően nagy mennyiségben megtalált kisebb-nagyobb gyepvas rögök valamilyen módon ugyancsak a fémfeldolgozással állhatnak kapcsolatban. 10
