Zalai Múzeum 12. 50 éves a Nagykanizsai Thúry György Múzeum (Zalaegerszeg, 2003)

P. Barna Judit: Késő rézkori település Nagykanizsa–Billa lelőhelyen

114 P. Barna Judit Háziipar. A fazekasság meglétére nem csupán a gazdag kerámialelet utal, hanem a kopásnyomokat mutató, simítóként használt kavicsok (pl. 3, 37. objektumokból) is, melyek az edények helyben történt készítését tanúsítják, noha kerámiaégető kemencét nem találtunk. Az orsókarikák ill. -gombok száma és sokszínűsége a szövés-fonás jelentőségét tükrözik. A 45/A objektumban egymás közelében talált kis zömök, csonkakúp alakú nehezékek talán szövőszék súlyai lehettek. A csont- és kőeszközök fa, bőr, stb. anyagok megmunkálására szolgálhattak, ezek rendeltetése azonban a legtöbbször nem olyan egyértelmű, mint pl. az 5. objektumból származó nyílhegyeké, melyek nyomán egyúttal a vadászat gyakorlatára is következtethetünk. Csonteszközök. E leletcsoportot mindössze egy egyik végén kihegyezett csontár, valamint egy (szarvasmarha?) bordából készült eszköz képviseli. Ezek más badeni lelőhelyekről, pl.: Salgótarján - Pécskő (KOREK 1968 : Taf. XI. 3, 7-8, 10, 12, 15) vagy Budapest - Andor u. (ENDRŐDI 1997 : 45 kép 2, 4) korábban már megismert darabokhoz hasonlók. Táplálkozás. Archaeobotanikai adatok hiányában gyakorlatilag csak az őrlőkövek jelenléte (1, 26, 36. és 45/A objektumok) bizonyítja a gabonafélék feldolgozását. A feltárt objektumok számához képest szembeötlően kevés konyhai hulladék, s ezen belül állatcsont-anyag került elő, e leletek jelenleg még feldolgozatlanok. A csontleletek feltűnően kis száma - mind az eszközök, mind pedig a hulladék vonatkozásában - a talaj kémiai összetételével állhat összefüggésben. A 28. objektumbeli csiga vélhetőleg nem étkezési célt szolgált, hiszen egyetlen darabként került elő. Ékszer. Egyetlen leletet sorolhatunk ebbe a tárgytípusba, ez pedig a 10. objektumban talált kis bögre belsejéből előkerült átfúrt tavi kagyló (16. kép/8). A kagylóékszer gyakori lelet a badeni kultúrán belül, pl.: Alsónémedi, Budakalász - Luppa csárda, Budapest - Medve utca (BANNER 1956: Taf. XLIII, 7; 111-128; ENDRŐDI 1991: 14. 1-5). A többi kagyló-és csigalelet annyira töredékes, hogy rendeltetésüket nem lehet meghatározni. Szórványos előfordulásuk azonban ellene mond annak a feltevésnek, miszerint konyhai hulladékból származnának. Presztízstárgy, vagy még inkább amulett lehetett a teljes hosszában átfúrt, gondosan csiszolt fehér mészkőből

11 készült henger. Az átfúrás szélén megfigyelhető kopásnyom tanúsága szerint az amulettet tulajdonosa felfűzve s hosszában lelógatva viselhette. Összefoglalás A badeni kultúra középső, klasszikus fázisába sorolt leleteinek részletes és általánosan elfogadott tipológiai elemzése még nem született meg (BONDÁR 1987b: 42; 1990-91: 34). A különböző kronológiai szempontú munkák más-más fázisainak és alfázisainak „szinkronizációja" nem lehetséges, ezáltal az egyes leletek párhuzamainak vizsgálata gyakorta vezet ellentmondásokhoz. Ezt az általános problémát tovább mélyíti a bilim leletek átmeneti jellege. Amint az egyes leletcsoportok részletes elemzésénél kitűnt, a Nagykanizsa - Billa lelőhelyen feltárt badeni település anyaga olyan lelőhelyek leleteivel állítható párhuzamba, melyek nem sorolhatóak a kultúra egyetlen fejlődési fázisába. Egyaránt találunk kapcsolódási pontokat a klasszikus szakasz korábbi (Nevidzany - Viss - Ossarn) és későbbi (Keszthely Apátdomb, Üllő, Budakalász, Ózd, ill. Pécs - Vasas, Palotabozsok, Hódmezővásárhely, Szikra) fázisaival. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a településen nem különíthető el két periódus, a leletanyag nem oszlik meg korábbinak ill. későbbinek tartható objektumok közt, hanem sokszor egy azon objektumon belül talárjuk meg mindkét fázis leleteit. Ez azt jelenti, hogy a hosszabb ideig lakott településen a nagyobb objektumok lassú, folyamatos feltöltődésével kell számolnunk. A Nagykanizsa - billai telep időrendileg a Sármellék - égenföldi 9. gödör anyagához áll legközelebb, melyet M. Virág a Neustupny-féle C/D fordulóra keltezett (1999: 37). Ez a kronológiai közelség azonban nem jelent azonosságot: a nagykanizsai telep némi átfedéssel ugyan, de összességében Sármelléknél mégis valamivel fiatalabbnak tűnik: a Dl fázis jellegzetességei nagyobb arányban vannak jelen. A kézirat lezárva 2000. októberében.