Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)
Tóth, Endre: Lehet-e Scarbantiából Bassianát csinálni?
296 Tóth, Endre minősíthető. Következtetése azon alapszik, hogy a Scarbantia helynevet ketté kell választani, mert a késő antik nyelv-használatban a scara már önállósult szó. Ezek után -megállapítva, hogy a scara - cuneus keresztény használatú szó-, a Scarbantia földrajzi nevet úgy tárgyalja, mintha az valójában Bantianak lenne olvasható. A scara azonban ófelnémet szó (=Schar)! Ezért fordul elő önálló jelentéssel a G. D. által hivatkozott reimsi Hinkmar - idézetben: Bellatorum acies, quas vulgari sermone scaras vocamur. Tudvalévő, hogy a vulgaris sermo a köznyelvet, nép nyelvét jelenti, ellentétben a latinnal. A reimsi érsek egyébként is a 9. században élt. Sem ezért, sem mert a scara ófelnémet szó 11 , a 4. vagy a 6. századi forrásokban szereplő pannóniai földrajzi név nem állhat kapcsolatban vele. És bármi is a scara jelentése, előfordul-e vagy sem keresztény használatban, miért kellene leválasztani és elhagyni a Scarabantia helynév szóban forgó előfordulásairól? Ezt a bizarr megoldást semmiféle szövegvariáns sem indokolja. És arról sem szól G. D., hogy a scara miért került a „Bantia" helynév elő az idézett forrásokban, ráadásul nem csupán egyetlen, 4. századi forrásban (Quirinus - passió), hanem a kétszáz évvel későbbi zsinati aláírásban is. Talán bizony a zsinati végzéseket aláíró Vigilius nem volt tisztában egykori püspöki székhelyének a nevével?! A szó jelentésétől és előfordulásaitól függetlenül: G. D. adós maradt annak indokolásával, hogy egy lokalizációs, és nem etimológiai vizsgálat esetében a Scaravaciensis melléknevet miért kellene két tagra bontani, és miért csupán a második tagját kell figyelembe venni a lokalizálásnál. Szófejtés során szükséges egy összetett helynév egyes részeit önállóan magyarázni 12 . Ha a helynevet két önálló tagra bontjuk -mégha ezek értelmezése helyes is- nem jelenti azt, hogy egy szöveghelyen az egyik tagot csupán ezért lehet leválasztani és elhagyni, hogy a helynév maradékát egy másik földrajzi névvel lehessen azonosítani. Az ilyesféle következtetésnek nincsen semmi alapja, egyszerűen értelmetlen. Az etimológiai hasonlóság vagy azonosság nem jelent lokalizációs azonosságot. Ha G.D. a gradoi zsinatot aláíró Vigiliust azért nem tartja scarbantiai püspöknek, mert Sopronból nem ismert 4. századi keresztény lelet, akkor miért véli ugyanezt oly könnyedén elfogadhatónak Bassiana esetében, ahonnan szintén nem ismertünk sem 4. századi, sem későbbi keresztény leletet? A Scarbantia helynév jól adatolt. Scarbantia (Plin. nat. hist. 3, 146, Scarbantia, (szövegvariáns. Sakarbanti) a Ptolemaios 2, 14, 4. Scarbantia: ítin. Ant. 233,6; 261, 6; 262, 7; Scarabantia (var. Sarabantia, Scaravantia) 266, 5., Scarabantia, Tab. Peutingeriana, Notitia Dignitatum occ. 34,30. Ezzel a névalakkal egyeznek a feliratos említések: Scarbant(ia) RIU I 134, Scarb (antiae) RIU 174, 195, 222 224. Vigilius püspök székhelyének a Scaravantia neve egyedül ezzel a földrajzi névvel hozható kapcsolatba 13 . A4, századi Scarabantia névalak lehetségesen a beszélt nyelvnek felel meg, ahol a mássalhangzó torlódást oldották fel az -a- hanggal. A Bassiana városnév nemkülönben jól adatolt: Bassiana {Basiana,) Ptolemaios, II 15,4. Basiana, Hierocles 657,9.; Bassianis, It.Ant. 131,5., Tab. Peutingeriana, Itin. Burdig. 563, 11, Rav, geogr. IV 19.; gynaecii Bassianensis, Notitia Dign. Occ. XI 46, ad Basianam Pannóniáé civitatem, lord. Get. 53. 272.; pars secundae etiam Pannóniáé, quae in Bacensi est civitate (a. 535,) dec. col. Bass(ianae) CIL III 10197, col. Bassian(ae) CIL III 15 135, [BJassiana CIL VI 32 563,9 Bassianis CIL III 12 799, ex regioné Bassianesi CIL III 3336. G. D. nemcsak a helynév szétválasztásának indoklásával maradt adós. Saját gondolatmenetén belül sem indokolta meg, hogy a Quirinus passió 4. századi szerzője az egyébként Iustinianus - kori, Bacensis helynév helyett miért használta a Scarabetensis melléknevet? Nem indokolta meg, hogy ugyancsak a passióban olvasható civitas Scarabatensis, ahonnan Amantius praeses visszatért Savariába, miért lenne a Savaria Arrabona úton fekvő Bassiana. Függetlenül G. D. alig követhető logikájától: a passió szerzője civitasnak nevezi Scarabantiát. Ezzel szemben a Rába menti Bassiana útállomás volt, nem pedig városi rangú közösség, azaz civitas. Téved G.D. akkor, amikor a 4. században írt forrás helynevét, amely egyébként jól egyezik a feliratokról ismert Scar(a)bantia helynévvel, a 6. századi Iustinianus novellában olvasható Bacensis civitasszal hozza össze. Hol maradt az a szkepszis, amellyel a szerző a források Scarbantia-nevét értelmezi? Ha a tárgyalt helynevek közül valamiben kételkedni lehet, akkor éppen a Bacensis civitas névalak helyessége az. Pannónia secundában, a Szerémségben fekvő Bassiana földrajzi név mind a pannóniai, mind a tartományon kívüli feliratokon és forrásokban jól és azo-nosan adatolt. Ezen a néven ismeri az 5-6. századi eredetű, de a Karoling korban összeállított szövegű Ravennai geográfus (IV 19), és a G. D. által is említett, a 6. században élt Hierokles (657,9). Ezektől az azonos névalakoktól némileg különbözik az 535-ös Iustinianus novellában olvasható Bacensis civitas. Ha a novella helyneve valóban Bassiana-ra vonatkozik, akkor ez csak úgy lehetséges, hogy vagy a Novellák másolása során romlott névalak keletkezett, vagy már az eredeti szövegben sem a megfelelő névalakot használtak. Egy lehetséges megoldás: a forrásokban és feliratokon előforduló és használt civitas Bassiana névalakban az -ianas melléknévi képzőt egy másik melléknévi képzőre, az -ensis-re változtatták Számunkra ez most közömbös. A helynév egységes előfordulásai, beleértve a KeletRómai Birodalomban élő, a tartományokról és a városokról kimutatást készítő Justinianus-kortárs Hieroklest is, bizonyítják, hogy a Bassiana névalak a helyes, és ezt a formát használták a 6. században is. Következőleg: ha a Donji Petrovci mellett fekvő római város nevét keressük, akkor ezt a Bassiana, és nem д
