Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Tóth, Endre: Lehet-e Scarbantiából Bassianát csinálni?

Lehet-e Scarbantiából Bassianát csinálni? 297 Bacensis névben találhatjuk meg. Ezért a 4. században adatolt Scar(a)bantia névalaknak semmi köze a 6. századi, lehetségesen rontott alakban fennmaradt Bacensis földrajzi névhez. G. D. egy szóval sem indokolta, hogy a scara hogyan és miért került a passióban és a zsinati aláírásban az általa eredetinek és hitelesnek feltételezett Bantia név elé. Ennek bizonyítására az ófn. scara latin megfelelőjének, a cuneusnak G. D. által emlegetett „keresztény" szóhasználata nem jelent semmiféle bizonyítékot. Quirinus sisciai püspök szenvedéstörténetét a 4. század elején, a tárgyalásról készült akta alapján állította össze a Savaria városát ismerő szerző. Hogy megállapíthassuk: hol látogatták meg a keresztény asszonyok a fogságban lévő püspököt, idéznünk kell a passió szerkezetét, nemcsak azt a hosszú, összetett mondatot, amely magát az eseményt beszéli el. Az események vázlata a helyszínek szerint a következő: 1. Bevezetés: az üldözések oka, az istentelen császárok rendeleteinek ismertetése. 2. Sisciában: Maximus praeses parancsot ad Quirinus sisciai püspök elfogására. 3. Sisciában: Maximus praeses kikérdezi Quirinust; dialógus a helytartó és a püspök között. 4. Sisciában Maximus hatszor kérdezi a püspököt, aki hosszabban - rövidebben válaszol neki. 5. Sisciában: Maximinus megvesszőzteti, majd ismételten áldozatbemutatásra szólítja fel Quirinust. Ellenkező esetben Amantiushoz, Pannónia prima helytartójához küldeti, ahol halálos ítélet fog kapni. 6. Sisciában: A püspök tagadó válasza után Maximus parancsot ad a börtönbe vetésre. 7. Sisciában: Quirinus börtönben van, ahol imádkozik, majd a börtönben megtéríti és megkereszteli Marcellus börtönőrt. 8. Sisciában: Maximus Amantiushoz viteti Quirinust: „Post triduum autem Maximus Quirinum Episcopum iussit ad Amantium Praesidem, ad primam Pannoniam deduci..." 9. Az úton: „Cumque deductus fuisset beatus Quirinus ad primam Pannoniam, et per singulas civitates vinctus catenis, ad Praesidis Amantii judicium traheretur, si quidem ad ripam Danubii ad singulas civitates, Amantio eodem die revertente de civitate Scarabetensi, offertur ei beatus Quirinus Episcopus, quem Praeses ad urbem Sabariensem ad audiendum censuit repedari." A mondatban biztos földrajzi megjelölés a Duna, Savaria (és a civitas Scarabetensis, amelyet G. D. nem tart azonosnak Scarbantia/Sopronnal). 1O.Scarbantiában „Tunc ingredientes ad sanctum Quirinum Episcopum Christianae mulieres, cibam, potumque obtulerunt ei." W.Scarbantiában majd Sabariában: Miután Quirinus evett, és az asszonyok távoztak, „hi qui eum custodiebant Sabariam duxerunt". \2.S avar iában: Amantius helytartó a színházban bíróság elé állítatja Quirinust, majd kivégzik. A 9. szövegrészt legfeljebb csak felületes olvasással lehet pontatlanul értelmezni a tekintetben, hogy ki, mikor és hol találkozott Quirinusszal. Gáspár Dorottya indoklása szerint a quem Praeses ad urbem Sabariensem ad audiendum censuit repedari mellékmondatban a praeses alatt nem Amantiust, Pannónia prima helytartóját, hanem Maximust, Savia helytartóját kell érteni. A következő mondatot bevezető tunc ezért a Maximus helytartó székhelyén lefolyt eseményre, Sisciára utal vissza. Igaza lehet-e Gáspár Dorottyának abban, hogy a mondatot korábban félreértelmezték, és a praeses valóban Maximus? G. D. szerint a szöveg tartalma a következő: a városról városra kísért Quirinusszal eljutottak a Dunáig, majd a Scarbantiából (ami G. D. szerint a Rába menti Bassianae) székhelyére visszatért Amantius elé állították Quirinust, akit a másik praeses (Maximus) Savaria városába rendelt kihallgatásra küldeni. Ez az értelmezés több okból is kifogásolható. A mondatban az utolsó, a harmadik praeses G. D.-val ellentétben nem vonatkoztatható a saviai helytartóra. A sisciai események elbeszélése már lezárult, a püspököt Pannónia prímába vitték. A hosszú mondatban a helytartót először névvel és hivatalával, másodszor névvel, harmadszor hivatalával említik. Hogy nem minden esetben írták ki az Amantius nevet, annak oka a többszörös szóismétlés elkerülése volt. Ha a harmadik esetben valóban Maximusról lenne szó, a félreérhetőség miatt a passió szerzője nyilván néven nevezi a helytartót, és nemcsak a hivatalát jelöli meg. Továbbá: a mondatot csak akkor lehetne ilyenformán értelmezni, ha Gáspár D. bizonyította volna, hogy a repedari igenévnek nem v/ssza-küldeni az értelme. Ugyanis Maximus a püspököt nem küldhette vissza Savariába. Ezt csak Amantius tehette meg, ha Savarián (a Duna felé) túljutva valahol találkozott vele. Ettől függetlenül: a püspök útját összefoglaló mondat után, a tunc miért utalna vissza a korábban történt és már részletesen elbeszélt sisciai eseményekre? A passió eseményei időrendben haladnak előre. Ezért semmi sem támogat egy olyan értelmezést, amely szerint a passió szerzője ismét részletesen visszatérne a sisciai eseményekre, hiszen a 8. szakasz szövege szerint a püspököt már elküldték Pannónia primába. A két mondat értelmezésére olyan megoldást kell találni, amely megfelel a folyamatos időrendnek és a passió szerkezetének. Az Amantio eodem die revertente de civitate Scarabetensi, offertur ei beatus Quirinus Episcopus mellékmondatokjelentése Gáspár D. fordítása szerint „Amantius ugyanezen a napon visszatérve Scarbatensis városából, Boldog Quirinust eléje állították". Az Amantio revertente azonban nyelvtanilag, és a jelentés szerint nem értelmezhető ilyenformán. Balogh Gyula és Gáspár D. a revertor igét visszatérni jelentésben fordította, holott az ige a visszafordulás, visszaindulás kezdetét is jelentheti, és jelenti is, mert a hosszú mon-