Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Müller, Róbert: Die Bevölkerung von Fenékpuszta in der Frühawarenzeit

98 Müller, Róbert (KUZSINSZKY, 1920. Abb. 91.). Die Fibel mit der Doppelpferdeform datierte auch M. Menke in die Frühawarenzeit (MENKE, 1990. 192.). Z.B. das Frauengrab in der Nâhe der friiher erwahnten Grâber - Grab 1. im Graben V. - in dem neben spátrömischen Ohrringen und Perlen eine mit Punktkreise verzierte, bronzegegossene Bügelfíbel gefunden wurde. Die kleine, kaum 6.6 cm lange Fibel (KUZSINSZKY, 1920. ALFÖLDI, 1926. Alföldi, A.: Untergang der Römerherrschaft in Pannonién. Berlin-Leipzig, 1926. BARKÓCZI, 1968. Barkóczi, L.: A 6th Century Cemetery from KeszthelyFenékpuszta. ActaArchhung 20 (1968) 275-311. BARKÓCZI, 1970. Barkóczi, L.: Das Grâberfeld von Keszthely-Fenékpuszta aus dem 6. Jahrhundert und die frühmittelalterlichen Bevölkerungsverhaltnisse am Plattensee. JRGZM 18(1971) 179-191. BÓNA, 1982/1983. Bóna L: A XIX. század nagy avar leletei. SZMMÉ 1982/1983 81-160. BÓNA, 1993. Bóna I.: Keszthely-Fenéki utca. in: Bóna I.- Cseh J.Nagy M.- Tomka P- Tóth Á.: Hunok - gepidák - langobardok. Zusammengestellt von Bóna I. Szeged, 1993. 157-158. CSÁK, 1903. Csák Á.: Fenék (Mogentiana) és területén az 1899. év folyamán teljesített első archaeológiai ásatásunk eredményeinek ismertetése. A Balatoni Múzeum-Egyesület Első Évkönyve, Keszthely, 1903. 73-92. KISS, 1997. Kiss G.: A Keszthely-dobogói avar kori temető. Zalai Múzeum 8(1997) 115-160. KOVRIG, 1958. Kovrig I.: Megjegyzések a Keszthely-kultúra kérdéséhez. ArchÉrt 85 (1958) 66-72. KUZSINSZKY, 1920. Kuzsinszky В.: A Balaton környékének archaeológiája. Bp. 1920. LIPP, 1886. Lipp V.: A fenéki sírmező. ArchKözl 14 (1886) 137159. MENKE, 1990. Menke, M.: Zu den Fibeln der Awarenzeit aus Keszthely. WMMÉ 15 (1990) 187-214. MRT 1. Bakay K- Kalicz N.- Sági K.: Magyarország régészeAbb. 91. 7.) könnte âlter sein, aber sie lag unter dem Kinn, was für die Tragweise des 7. Jahrhunderts entsprechen könnte. 9 LIPP, 1886. Taf. II. 9-12., Taf. II. 8. ist urgeschichtlich. 10 Wie z. B. über die Erschliessung der Grâber 1279-2034. am Dobogó-Hügel zwischen den 10.5. und 18.8.1882. (KISS, 1997.) ti topográfiája 1. A keszthelyi és a tapolcai járás. Bp. 1966. MÜLLER, 1979. Müller R.: A Keszthely-fenékpusztai erőd északi kapujának feltárása 1971-ben. VMMK 14 (1979) 123-156. MÜLLER, 1987. Müller R.: Megjegyzések Fenékpuszta történetéhez. Zalai Múzeum 1 (1987) 105-122. MÜLLER, 1992. Müller, R.: Neue archâologische Funde der KeszthelyKultur. In Awarenforschungen I. Herausg.: Daim, F. Wien, 1992.251-308. MÜLLER, 1996 Müller, R.: Über die Herkunft und das Ethnikum der Keszthely-Kultur. In: Ethnische und kulturelle Verhâltnisse an der Mittleren-Donau vom 6. bis zum 11. Jahrhundert. Herausg.: Bialekova, D.- Zábojnik, J. Bratislava, 1966. 75-82. MÜLLER, 1999. Müller R.: Sági Károly temetőfeltárása a Keszthelyfenékpusztai erőd déli fala előtt (1963-1967). Zalai Múzeum 9 (1999) 153-179. MÜLLER, 2000. Müller, R.: Ein germanisches Grab der Frühawarenzeit aus Keszthely-Fenékpuszta. ActaArcHung 51 (1999/2000)341-357. SÁGI, 1961. Sági, K.: Die zweite altchristliche Basilika von Fenékpuszta. ActaAntHung 9 (1961) 397-451. PEKÁRY, 1955. Pekáry T.: Későrómai sírok Fenékpusztán. ArchÉrt 82 (1955) 19-29. SÁGI, 1970. Sági, K.: Das Problem der pannonischen Romanisation im Spiegel der völkerwanderungszeitlichen Geschichte von Fenékpuszta. ActaAntHung 18 (1970) 147-196. SÁGI, 1991. Sági K.: Egy VI. századi keszthelyi temető és mondanivalója a „Keszthely-kultúra" etnikumának szempontjából. TVMK 2 (1991) 261-317. Literatur: