Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)

Müller, Róbert: Die Bevölkerung von Fenékpuszta in der Frühawarenzeit

Die Bevölkerung von Fenékpuszta in der Frühawarenzeit 99 STRAUB, 1999. Straub R: Újabb adalék a Keszthely-kultúra eredeté­hez egy fenékpusztai sír kapcsán. Zalai Múzeum 9 (1999) 181-193. STRAUB, 2000. Straub P.: 6-7. századi temetőrészlet Keszthely-Fenék­pusztán (Erdélyi István ásatása, 1976). Hadak Útján. Red.: Bende L,- Lőrinczy G.- Szalontai Cs. Szeged, 2000. 205-229. A Keszthely kultúra fogalom tartalma sokat változott az elmúlt évszad során. Ma azt a korai avarkori keresz­tény népességet értjük alatta, amelynek temetői Keszt­hely körül mintegy 30 km átmérőjű körből ismertek, és amelynek a kosárkás függők, a korongfibulák, a stilus­tűk és a kígyófejes karperecek a legjellegzetesebb tár­gyai. Általánosan elfogadott, hogy legalábbis a korai avar­korban ennek a népességnek a központja a fenékpusztai erőd volt. Lipp V. már 1885-ben tárt fel itt korai avar­kori temetkezéseket. Tévedését, hogy ő az erőd belsejé­ben kutatott Csák Á. korrigálta, aki 1901-ben tárt fel 135 sírt - köztük néhány korai avarkorit - az erődfaltól D-re. Az ókeresztény bazilikába is temetkeztek 568 és 630 között, majd 1959-ben előkerült egy hasonló korú, gazdag temető a horreumtól K-re. 1963 óta pedig immár 140 sírra tehető a déli erődkapu és a DNy-i sarokbástya közötti területen feltárt 6-7. századi temet­kezések száma. A szerző is elfogadta azt a feltételezést, hogy ez utóbbi sírok ugyanahhoz a temetőhöz tartoz­nak, mint a Lipp V. és a Csák Á. által feltárt sírok. Lipp publikációi, Csák ásatási naplója és 1903-ban közzétett térképe (1. kép) alapján meghatározható, hogy ők a déli erődfaltól és egymástól távolabb ástak. Mindketten egy késő császárkori temetőben találtak egy-egy korai avar­kori sírcsoportot. A szerző által 1999-2000-ben folyta­tott kutatás célja a déli erődfal előtti temetők kiterjedé­sének meghatározása volt (3. kép). Kiderült, hogy a TÓTH, 1977. Tóth, E.: Geschichte der Oberen Wart im ersten Jahr­tausend. In: Die Obère Wart. Red.: Tieber, L. Ober­wart, 1977. 77-100. TÓTH, 1987. Tóth, E.: Bemerkungen zur Kontinuitat der römischen Provinzialbevölkerung in Transdanubien (Nordpanno­nien) in: Die Völker Europas im 6. bis 8. Jahrhundert. Herausg.: Hansel, B. Berlin, 1987. 251-264. Lipp és a Csák féle sírcsoportok nem azonosak az erőd­fal előtti nagyobb köznépi temetővel. Ez cáfolja azt a korábbi feltételezést, hogy Fenékpusztán az vezetők a bazilikába, hozzátartozóik a horreum melletti temetőbe, a köznép pedig az erődön kívül temetkezett. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy 1998-2000 között az erődtől távolabb, a Pusztaszentegyházi dűlő­ben egy ugyancsak korai avarkori, mintergy 125 sírós temetőt sikerült feltárni, amelynek rítusa és leletei csak részben egyeznek meg az eddig ismert anyaggal. A közösség élén egy gazdag, germán főnök állt. E temető alapján felvethető, hogy az erődtől E-ra 1973-1974-ben feltárt gazdag, germán családi temető sem 568 előttre, hanem utánra keltezendő. De bizonytalan az É-i erőd­kapu előtt feltárt temetőrészlet kora is, nem kizárt, hogy ez is a korai avarkorban keletkezett. Az újabb eredmények alapján tehát úgy tűnik, hogy a fenékpusztai erőd és közvetlen környéke korai avar­kori lakóinak etnikai és társadalmi összetétele sokkal sokszínűbb volt mint eddig feltételezték. 568 után fel­tehetően különféle kedvezményekkel, és az avar rabló­hadjáratok zsákmányából való részesedés reményében különböző germán és balkáni eredetű közösségek tele­pedtek meg itt, az avar szállásterület szélén, ahol ellát­ták a határvédelmet, és kézműves- ill. mezőgazdasági termeivényeikkei szolgálták az avarokat. A vezetőréteg 630 táján, az erőd elpusztításával egyidejűleg tűnt el Fenékpusztáról. Fenékpuszta népessége a korai avarkorban

Next

/
Thumbnails
Contents