Zalai Múzeum 11. Kereszténység Pannóniában az első évezredben (Zalaegerszeg, 2002)
Tóth, Endre: Lehet-e Scarbantiából Bassianát csinálni?
298 Tóth, Endre dat csak ezzel a jelentéssel értelmezhető ellentmondásmentesen. Eszerint a mondat értelme: Ugyanezen a napon, amikor Amantius visszaindult Scarbatensis városából, Boldog Quirinust eléje állították, akit a praeses (ti. Amantius) Sabaria városába rendelt kihallgatásra visszavinni. Mivel a 8. szakasz szerint Quirinus püspököt Pannónia prímába kísérték, a találkozás csak Pannónia Prímában történhetett, és nem a saviai Sisciában. Az esemény értelemszerűen nem történhetett Savariában, hiszen oda kellett visszavinni a püspököt. A hosszú mondat megfogalmazása pontos és nem érthető félre. A következő mondat a tunc-kal kezdődik, és az asszonyok látogatásáról szól. Az események nyelvtanilag és értelemszerűen Scarbantiában történtek. Ezután az őrök Quirinust Sabariába kísérték, ahol Amantinus helytartó halálra ítélte. G. D. értelmezése a forráshellyel kapcsolatban nem igazolható. A passió szövege Quirinusnak és fogva tartóinak az útvonalát nem részletezi. Elérték a Dunát, majd Savariába vitték. A Dunáig tartó utazásból a legkevésbé sem következik, hogy a püspököt nem a Borostyánkő úton vezették a Dunáig, hanem Sisciából kelet felé, nagy kerülővel, Sirmium és Bassianae felé vitték (Bassianae távolsága Sisciatól légvonalban megegyezik a Siscia Carnuntum távolsággal). Quirinust Maximus helytartó parancsára Pannónia prima helytartói székhelyére, Savariába kísérték, ahol nyilván nem találták a helytartót, ezért tovább vitték a Dunáig, alighanem Carnuntumba, ahonnan visszatérve Scarbantiában találkoztak Amantiusszal. A helytartó a székhelyére rendelte vissza a püspököt, előbb azonban a scarbantiai keresztény asszonyok meglátogatták a börtönben. Utána indultak vissza vele Savariába, ahol halálra ítélték. Tehát valóban éltek keresztény hívek Scarbantiában, és semmi okunk nincsen a gradoi zsinatot aláíró Vigilius püspök scarbantiai székhelyét kétségbe vonni. A kételkedés a tudományos gondolkodás alapvető követelménye. Ha a szerző a saját gondolatmenetével és következtetéseivel szemben legalább akkora szkepszist tanúsított volna, mint amivel a forrásokban olvasható névalakokat, Scarbantiai illette, akkor a vizsgálata hihetőbbre sikerült volna 14 . Jegyzetek: 1 Gáspár 2001. 2 В H L 7035, Bruxelles 1900-1901, Subsidia hagiographica 6. A vértanúakta kiadása: Acta Sanctorum Junii. I. 381 - 383., 3. Ed. 373 - 375., Ruinait, Th., Acta martyrum sincerae, 1689, 552-555, 1713, 497-500, 1731, 437-439 (erre a kiadásra hivatkozom). 1859, Ratisbonae 522-524. Két magyar fordítása jelent meg. Hiteles vértanúi emlékiratok, magyarította a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája, I - III. Budán 1857, és Balogh A., Szent Quirinus püspök, Rákospalota. 1935. 3 Nagy 1939, következtetéseit a savariai topográfiai kutatások tovább erősítették, vö. legutóbb: Tóth 2002. 4 BHL 7036, 7037, 7038. 5 MGH Concil. 2/2, 588,19., MGH SS rerum Langob. 393. 6 Tóth 1974. 7 Tóth 1974, 270, Berg 1985. 79. 8 Lásd a 343.-as serdicai zsinat rendelkezéseit: 6, De non ordinances episcopis per vicos et modicas civitates, Kirch, С, SJ, Enchiridion fontium históriáé ecclesiasticae antiquae, Friburgi Brisgoviae MCMXLI, 308. 9 Cibalae (Vinkovci), Sirmium (Sremska Mitrovica), Mursa (Eszék-Osiek), Siscia (Sisak)., Poetovio (Ptuj-Pettau). 10 Mócsy, PWRE Suppl. XI. 346. 1 ' Köbler, G., Lateinisch - germanisches Lexikon, Arbeiten der Rechts- und Schprachwisszenschaft 5, Göttingen Giessen 1975, 6: acies: ófn. skara, és 205. cuneus: a glossákban előforduló skara. 12 Scarbantia esetében megtette ezt Mollay Károly (Scarnbantia- Oedenburg, Sopron. Archívum Europae Centro Orientális 9-10, 1943-1944, 190-105) és Mády Zoltán (Scarbantia, Antik tan. 13, 1966, 77-83). 13 Tóth 1974, Berg 1985, Hageneder 1985, 213, Anm. 54., Mócsy András kritikus megjegyzéséről (Pannónia Forschung 1973 - 1976, Acta Arch. Hung. 29, 1977, 399) Heinrich Berg azt írta, (1985, 85), hogy „beruht auf mangelnder Kenntnis der Quellenanlage". 14 Gáspár D. cikkének azokkal a topográfiai vonatkozásaival - Quirinus temetkezőhelyei stb. - amelyek írásom témáját közvetlenül nem érintik, nem foglalkozom. Ezekről lásd készülő tanulmányomat: Quirinus püspök savariai vértanúsága és transzlációja. Továbbá: A velenceiek sabariai eredete, Analecta mediaevalia 2, 2002. megjelenés alatt. Azt azonban megjegyzem, hogy téved G. D. amikor arról írt, hogy Savaria északi részén, a „Soproni kapu'" környékén nincsen keresztény lelet. A sírköveken kívül az első ismert lelőhelyű keresztény leletek éppen a kapu körzetében kerültek elő. Egy Krisztus monogrammal ellátott ezüst lemezfibula, és ami még fontosabb: egy staurogram alakú bronz lámpafüggesztő tagot éppen a körzetben találták (Sosztarits O., Urchristliche Kleidungsnadel aus Savaria, Specimina Nova 12, 1996, 311317., Kiss P, Lámpafüggesztő sztaurogram Savariából, Specimina Nova, Ferenczy Emlékszám, 16, 2000 [2002], 199-206). *Ez a tanulmány nem a konferencián hangzott el, de Pannónia kereszténységének kérdéseivel foglalkozik, és válasz Gáspár Dorottyának a Zalai Múzeum 10. kötetében megjelent tanulmányára.
