Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Gáspár Dorottya: Egy Dél-Pannóniai püspök

Egy Dél - pannóniai püspök 83 hagyatékukat megtalálhatjuk, ha pedig még püspökség is volt a helyen, akkor bőségesebb hagyatékukat találjuk, mint például Sirmiumban. Ezekkel a városokkal ellentétben azonban Sopronban e téren nagy a némaság, amely felkelti a gyanút, hogy jelentős kereszténységgel alig számolhatunk. Tehát bizonytalanná válik Vigilius Scaravaciensis soproni püspöksége. Tegyük föl, hogy csak későn, tehát az 5-6. században lesznek keresztények Sopron területén, és ezért van csak e késői szakaszban püspökség, de akkor is meg kellett volna találnunk hagyatékukat vagy a város területén vagy környékén. Ilyen késői adatokat ad KeszthelyFenékpuszta. De Sopronban nincsenek ilyen leletek és nyomra vezető jelek. Ezért fel kell tennünk a kérdést amelyet már sokan feltettek - hogy melyik város püspöke tehát az Episcopus Scaravaciensis'] E kérdés eldöntésében az első lépés a város azonosítása. Az eddigi vélemények - Sopron kivételével Pannónián kívüli helyekkel azonosították Scaravaciensis városát. Vitathatatlan, hogy a Scarbantia és a Scaravaciensis elég hasonló hangzású név ahhoz, hogy akár elhallás révén, akár könnyed azonosítás révén a kettő egy legyen. Nem szabad elfelejtenünk, hogy már a 6. század utolsó negyedében vagyunk, hiszen az a gradói zsinat, amelynek aláírói között szerepel Vigilius, 572-577 évek alatt ülésezett. Ebben az időszakban a scara mint összetett szavak előtagja már gyakorlatban volt önálló jelentéssel: acies, cuneus, copiae militares. Például Hincmarus in Epist. ad Dioecesis Remensis Episcopos cap. 3: Bellatorum acies, quas vulgari sermone scaras vocamur}

2 Ha a Scaravaciensist két önálló tagra bontjuk, azaz scara és vaciensis tagokra, akkor könnyebb lesz a V1ZS2 álódás. A TIR

13 В assiana alatt névváltozatokat is ismertet, ezek között van a Cod. Just, részlete. E Codexrészletről ír Nagy Tibor, és megállapítja, hogy püspökségről nem történik említés. (NAGY 1939, 209 n. 73) Justinianus ezen a helyen felsorolja az új patriarchátus alá tartozó provinciákat. E rendelet 535-ben íródott. Idézem: "Multis et variis módis nostram pátriám augere cupientes, in qua primo deus praestitit nobis ad hunc mundum, quern ipse condidit, venire, et circa sacerdotalem censuram earn volumus maximis incrementis ampliare, ut primae Iustinianae patriae nostrae pro tempore sacrosanctus antistes non solum metropolitans, sed etiam archiepiscopus fiat, et ceterae provinciáé sub eius sint auctoritate, id est tarn ipsa mediterranea Dacia, quam Dacia Ripensis, пес non Mysia Secunda, et Dardania, et Praevalitana provincia, et Secunda Macedonia, et pars secundae etiam Pannóniáé, quae in Bacensi est civitate,'

M Ennek a részletnek az értelmezését Szántó Konrádnál az alábbiakban olvashatjuk: "A Syrmium szomszédságában levő, tőle délkeletre fekvő Bassiana (Petrovci), melyet másutt 'Civitas Bacensis'-nek is neveznek, szintén fontos szerepet játszott Pannónia Secunda keresztény életében. I. Iustinianus (527-565) császár idején a tartomány metropolitája már nem Syrmium, hanem Bassiana püspöke volt." ( SZÁNTÓ 21987 242) Mócsy András ír Baciensis civitasnak és Municipium Bassianának azonosításáról.

15 Ha viszont Bassianát a 6. században Baciensisnek mondták, akkor logikusnak tűnik ezt a várost megnevezni Vigilius székhelyeként. Közvetett adatok támogathatják Szántó Konrád véleményét, mint például az, hogy Sirmiumot a praefecturával együtt Thessalonikihez csatolják az 5. század elején. Ez tekintély szempontjából használt Thessalonikinek, de nem használt Sirmiumnak. Vagyis Sirmiumban bizonyos leépülésnek lehetünk tanúi, amely a 6. század elejére hozhatott olyan eredményt, hogy egy másik város - bizonyos vonatkozásokban - átvette Sirmium szerepét. Visszatérve Quirinus történetére,

16 azt még hozzáfűzném, hogy Quirinus Siscia püspöke, aki székhelyéről távozott és eközben fogták el. Majd ezt követően a Duna mentén elhelyezkedő városokon vitték keresztül. Ez a híradás kézenfekvőbbnek tünteti fel a szóban forgó város értelmezésére Bassianát, mint Scarbantiát. Sisciához mindenképpen közelebb van, a Duna partját jobban el lehet érni, így a Duna menti városok emlegetése is világosabbá válik Bassiana=Baciensis azonosításával. A helyesírás kérdése: A Vaciensis és a Baciensis helyesírási különbsége a szó közepén a 'váci' illetve 'bat' betű csoport. A 'b' - V felcserélése elég általános volt, feliratokon is előfordult, például BICTORINVS egy fossor neve.

1 Graffiti a trieri dómból: BOH0E BIKTfi[PI.

18 Tehát e két betű felcserélése nem okozott problémát. A scara értelmére az a sirmiumi felirat adhat magyarázatot, ahol a cuneus már keresztényi értelemben szerepel. De általában véve a sirmiumi feliratok késői nyelvhasználata és keletre utaló stílusa a scara ilyen értelmű feltűnését indokolja is és magyarázza is. A cuneus keresztényi használatáról egy sirmiumi felirat tanúskodik.

19 Az eddigiek összefoglalása az írásos adatok tükrében. A Quirinus passió eddigiekben scarbantiai asszonyoknak értelmezett keresztényei, nem Scarbantia, hanem Siscia lakói. Amantius és Quirinus Savariában találkoznak, ahová ugyanaz nap érkezik meg Pannónia prima praesese és a sisciai püspök. Vigilius episcopus pedig nem Sopron, hanem Bassiana=Donji Petrovci püspöke,

20 amely várost a 6. században már Baciensisnek neveznek. Annak ellenére, hogy - jelen tudásunk szerint Sopron keresztényeinek emlékeivel nem rendelkezünk, mivel a Quirinushoz siető asszonyok nem scarbantiaiak, fel kell tételeznünk, hogy a közöletlen anyagok és a még