Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Gáspár Dorottya: Egy Dél-Pannóniai püspök

84 Gáspár Dorottya fel nem tárt területek hozhatnak erre vonatkozó bizonyítékokat. E feltételezés annak a hasonlóságnak az alapján lehet reális, amelyeket más, jobban közölt városok leletanyaga mutat és amelyet e város közöletlen leletanyaga sejtet. A jelen adatok alapján azonban Vigilius nem Sopron püspöke volt, továbbá semmi sem támogatja, hogy Sopronban egyáltalán püspökség lett volna. Azok a leletek, amelyeket az eddigi kutatás mint ókeresztény leleteket tett közzé, nem állták ki a "tüzpróbát". A jövő feladata a leletanyag teljes közlése és annak meghatározása, hogy a keresztény vonatkozású tárgyak a romanizált és továbbélő lakossághoz, vagy betelepülőkhöz tartoznak-e. Sem a teljes pusztulást, sem a teljes mértékű elvándorlást nem lehet feltételezni. A másik sokat emlegetett esemény Quirinus translatiójával kapcsolatos. Az eddigi feltevések szerint Sopron keresztényei a késő korszak viszontagságai elől menekülve, Savariába mennek és magukkal viszik Quirinus tetemét. A fentiek értelmében azonban joggal merül fel a kérdés, volt-e közük Scarbantia keresztényeinek (ha egyáltalán voltak) Quirinushoz és Savariához? Ennek a kérdésnek eldöntéséhez megvizsgálandó a Porta Scarabetensis helye és mibenléte Savariában. Először röviden ismertetem a Quirinus-bazilika problémáját régészeti szempontból, majd elemzem a passió ide vonatkozó részét. 1. A Quirinus-bazilika. A város régészeti feltárásában és a kutatásokban jelentős szerepe volt Géfin Gyulának (GÉFIN 1992)és Járdányi Paulovics Istvánnak (PAULOVICS 1943a, 1943b, 1944), akik a mai Romkert feltárását vezették. Ők találták meg azt az épületet, amelyet Quirinus bazilikájaként ismertetett Paulovics István (PAULOVICS 1938). Ez az elmélet hosszan tartotta magát (BALLA/KÁDÁR 1938), egészen 1973ig, amikor Tóth Endre bebizonyította, hogy a Quirinus bazilikának hitt reprezentatív épület, császári palota volt (TÓTH 1973, 117-137; TÓTH 1975, 121-139). Ettől kezdve viszont a kérdés az, hol van hát a passió által említett bazilika. A jelenlegi kutatás is Sopron felé néző kapunál keresi a bazilikát, eleve feltételezve, hogy a porta Scarabetensis Soproni kaput jelent, amint ezt a korábbi kutatás sugallta."

1 Quirinust később - a translatiók megindulásakor - a Rómába menekülők odavitték és ott temették el.

22 A szombathelyi bazilika pedig áldozatul esett a 455-ben bekövetkezett savariai földrengésnek (szept. 7.). Az újabb ásatások lehetővé tették a város kiterjedésének meghatározását. A Hollán u. 8. alatt az iskolaudvarban az ásatás 1983-ban kezdődött. Itt találták meg Savaria nyugati városkapujának D-i 5x5 méteres kaputornyát. A városfal innen DK-i irányban húzódott (MEDGYES RégFüz Ser. 1. No. 38 1985 83/2). A kutatások a városnak két periódusát állapították meg, a második periódusban bővült a város. A legújabb ásatásokig azonban a városfalnak az iránya és a kapuk elhelyezkedése vitatott volt. A város kiterjedésével kapcsolatban idézem a RIU összefoglalását: "Das Territorum der Colonia war wahrscheinlich ziemlich groB, wenn auch seine Grenzen nur im Norden, gegen das Municipium Flavium Scarbantia hin ... GröBere Siedlungen sind im Territórium bisher nicht bekannt, die Itinerarien záhlen als Station der BernsteinstraBe Arabo (Körmend?) und die Station der StraBe Savaria-Arrabona Bassiana (um Sárvár?) auf."(RIU IP. 13) Ez utóbbi mondattal kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a kutatás Pannóniában két Bassianát tart számon, az egyik, amelyiket Bacensis civitasnak is hívnak, Sirmium közelében van (GRAF 1936, 52 57 58 111), a másik pedig Savaria és Arrabona között helyezkedik el (GRAF 1936, 52 57 89). Ez utóbbi útszakasznak a kutatása megtörtént.

23 A kutatás eredményét az alábbiakban lehet összefoglalni: Savaria városát a keleti kapunál elhagyva, erre az útra lehet rátérni, amely nyílegyenesen halad Bassiana II irányába. Az utat a terepen jól meg lehetett figyelni. Az út kérdése és Bassiana II egy modern helyiséggel való azonosítása összefügg. Eleinte Sárvár és Körmend voltak a jelöltek az ókori Bassiana II címre. Az út azonban egy olyan római településre vezet, amely Savariától 26 km-re van, amint ezt az It. Ant. Bassianával kapcsolatban írja (XVII, XVIII MP - 26,64; 25,126; 28,082 km). Ez a római település ma a Sárvár-Celldömölk vasútvonal mentén a zalabéri elágazástól északra fekszik (TÓTH 1977b, 73). A legfrissebb kutatások eredményét, amelyek a városfalakra, városkapukra vonatkoznak, Medgyes Magdolna foglalta össze.

24 Összefoglalásának mellékleteként közli a megállapított városfalakat és kapukat. 2. Quirinus passió részlete. "Savia legjelentősebb, s eddigi tudomásunk szerint egyetlen püspöksége Siscia volt, amelynek egyházfője a serdicai és aquileiai(?) zsinatokon képviselte ezt a tartományt." (NAGY 1939, 226). "Szenvedéstörténetét az ismeretlen szerzőjű Passió Quirini a következőképpen beszéli el: A klérus üldözését elrendelő edictum kihirdetésekor Quirinus elmenekül Sisciából. A felkutatására kiküldött katonák azonban elfogják és Maximus praeses elé állítják. Az agg sisciai püspök a helytartó minden rábeszélése, fenyítése ellenére is állhatatosan kitart hite mellett. Erre Maximus börtönbe vetteti, majd három nap elteltével Pannónia Prima helytartójához, Amantiushoz viteti Savariába. Quirinus állhatatosságát azonban Amantius sem képes megtörni, s erre halálra ítéli. A püspöknek malomkövet kötnek a nyakára és a Sibaris (ma Perint) patakba fojtják."

25 Idézem: "Tunc ... jussit sancto Dei Sacerdoti vei famulo molam ad collum Ugari, et in fluvii Sibaris