Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Béres Katalin: Borbély György (Egy vidéki értelmiségi a századfordulón)

Borbély György Egy vidéki értelmiségi a századfordulón 209 ben a főgimnáziumról írva azt kifogásolta, hogy kicsi az iskola tornaterme, „nincsen udvara, nincsen játszótere, nincs igazi tornászóhelye, nincs levegője," pedig a test éppen úgy része az embernek, mint a lélek, ezért fontos lenne edzése, karbantartása.

32 Versenyezni már nem versenyzett többé, de közreműködött a korcsolyázás, kerékpározás és a turisztika elterjesztésében. Letelepedése után hamarosan bekapcsolódott az 1895. augusztus 22-én megalakult Zalaegerszegi Kerékpár Egyesület munkájába.

33 1897 márciusában már az egerszegi biciklizők menetparancsnokává választották. Az ő dolga volt a kerékpáros kirándulások megszervezése. Az ebben a sportágban nagy tapasztalatokkal rendelkező Borbély minden bizonnyal közreműködött az egerszegi egylet 1897 nyarán elkészült útszabályzatának kidolgozásában. Ebben célként fogalmazták meg olyan biciklis társas kirándulások szervezését, „melyek kedvtöltésből és egészségi szempontból történnek,"

34

de úticéljuk mindig valamilyen történelmi, földrajzi vagy néprajzi nevezetességű hely megtekintése. Ezek a rendszeres kirándulások Borbély számára nagyon fontosak voltak, hiszen így ismerte és szerette meg a város környékét, mindenek előtt Göcsejt, amelynek felfigyelt néprajzi értékeire, nyelvi sajátosságaira. О kezdeményezte először, hogy ezeket a különleges értékeket egy a megye székhelyén létrehozott néprajzi múzeumban kellene összegyűjteni. Az 1898-ban közreadott felhívásában azt írta: „Szemünk előtt látjuk a mai idő rohamos haladását. Az utolsó évtizedekben lázasan törtetünk előre. Tudomány, művészet, mesterség, ipar és kereskedelem bámulatos lépéseket tesznek. Változik az ízlés, a szokás, az erkölcs. Új dolgok lépnek a régiek helyébe. Az új idő szelleme elsepréssel fenyegeti a régi dolgoknak még az emlékezetét is. Mentsük meg, amit meg lehet menteni."

35 Javaslatára azonban sem a vármegye, sem a város részéről ekkor még nem volt fogadókészség. Borbély Göcsejben tett biciklis kirándulásainak megfigyeléseit Malonyai Dezső művészettörténész és etnográfus használta fel, aki A magyar nép művészete című hatalmas monográfiájának megírásakor Borbély Györgyöt kérte fel Göcsej ismertetésére.

3 Foglalkoztatta a Göcsej szó eredete is. A Magyar Nyelvőrben írta meg saját elképzelését; szerinte az erdő elve = Erdély analógia alapján - göcs (hegy) elve = Göcsej - magyarázható a szó eredete. Hajdani tanítványa, a kitűnő nyelvész, Pais Dezső azonban csak tetszetős magyarázatnak minősítette felvetését.

37 Borbélyt, a mindig közvetlen, barátságos, jó humorú embert nagyon hamar befogadta Zalaegerszeg társadalma. Agilitását és népszerűségét jelzi, hogy két évvel Zalaegerszegre érkezése után, 1898. március 20-án a városi önkéntes tűzoltó egyesület őt választotta meg főparancsnokává, egyben az egyesület elnökévé. Tagja lett a Kaszinónak, elnöke a Társaskörnek, 1907-ben a Zalaegerszegi Irodalmi és Művészeti Kör választmányi tagjává választották. Minden jelentős városi eseménynél, legyen az bál, színházi előadás vagy jótékonysági ünnepély, a szervezők vagy legalább a résztvevők között található a neve. Munkásságának, sokirányú tevékenységének elismerését jelentette, hogy 1907 és 1908 között beválasztották a város képviselőtestületébe, így közvetlenül beleszólhatott a város ügyeinek intézésébe. (Családtagjai 24 olyan egyletről, szövetségről, stb. tudtak, melynek vagy vezetőségi tagja volt, vagy választmányában működött - mindvégig tevékenyen.

38 ) Borbély György tanári és egyleti munkája mellett Zalaegerszegen is folytatta hírlapírói és lapszerkesztői tevékenységét. 1896 és 1898 között a Zalamegye című társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap munkatársa, 1898-tól főmunkatársa lett. A lapban írt cikkeiben fogalmazta meg első benyomásait a városról, írásaiban annak polgárosodásáért, csinosodásáért, szellemi életének pezsgőbbé tételéért emelt szót. A demokratikus szemléletű újságíró kifogásolta a társasági élet részekre szakadozottságát, az együttműködés hiányát. "Határolt körök, kimért társaságok, specifikus zárt egyletek vannak bővön, önmagukban dolgoznak is, szónokolnak, biliárdoznak, énekelnek és táncolnak. De külön külön úgy viszonyulnak a társadalomhoz, mint kalitka a mezőhöz" - fogalmazta meg bírálatát.

39 Borbély 1900-ban Magyar Paizs címmel saját lapot alapított. Ez a furcsa című lap zalaegerszegi tevékenységének egyik maradandó alkotása lett. Azontúl, hogy Borbély politikai nézeteinek szócsöve, kiváló várospolitikai, kulturális- és társadalmi hetilap volt, Zalaegerszeg század eleji históriájának a kutatók által ma is gyakran forgatott forrása. Első száma 1900. október 4-én jelent meg, s ettől kezdve 1917. december 9-ig (kivéve az 1917-es háborús évet) hetente egy alkalommal, csütörtökön este vehették kézbe olvasói. A lap szerkesztője, kiadója és tulajdonosa egy személyben Borbély György volt, aki saját anyagi felelősségére alapította, előfizetésekből, egyéni hirdetésekből, reklámokból és városi hirdetményekből tartotta fenn.

40 Az újság általában nyolc oldalon jelent meg, ebből az utolsó három már csak hirdetést tartalmazott. Fenntartása állandó anyagi nehézséget jelentett Borbélynak, gyakran panaszkodott, hogy sok a hátralékos előfizető, késnek az előfizetési és hirdetési díjak. A tizenhét év alatt nem változott a Magyar Paizs ára: egy évre 4 Koronába került, egy-egy példányáért pedig nyolc fillért kellett fizetni. Hirdetési díjai is olcsók voltak; két sornyi hirdetmény nem került pénzbe, egy oldalnyiért, amely hazai terményeket és iparcikkeket reklámozott, 20 Koronát kért. Borbély külön rovatban, ingyen hirdette a zalaegerszegi kisiparosok műhelyeit és termékeit. Munkatársainak nem tudott honoráriumot fizetni, hiszen a bevételt a lap fokozatosan emelkedő előállítási