Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

H. Simon Katalin: Die neolitische Funde des Objektes 103/96 von Gellénháza–Városrét [Komitat Zala]

Die neolithischen Funde des Objektes 103/96 von Gellénháza-Városrét (Komitat Zala) 33 culture its role and cultural connections. Timisoara, Romania, October 1995. Timisoara 1996. VIRÁG 1989 = M. Virág, Zs.: Jungsteinzeit (Neolithikum) und Frühkupferzeit. In: Sieben Jahrtausende am Balaton. Ausstellungskatalog. Mannheim 1989. 17-22. VIRÁG 1992 = M. Virág, Zs.: Újkőkori és középső rézkori Gellénháza - Városrét lelőhelyen 1996-ban hatodik szezonban folytattuk az 1990-1994 között végzett ásatásokat. A kedvező fekvésű lelőhelyen eddig 750 m

2-en 27 szelvényben összesen 104 neolit, rézkori, illetve árpádés késő középkori objektumot tártunk fel (7. kép). A 27. szelvényben feltárt 103/96 objektum szolgáltatott lelőhelyünkön első ízben olyan zárt és jelentős minőségű DVK-leletanyagot is, mely önálló közlésre is érdemes. Jelen munkában ennek ismertetését végezzük el. Mint lelőhelyünk többi objektuma, a 103/96 objektum is a humuszréteg alatt az altalajon rajzolódott ki, 37-44 cm mélységben. Feltárása során megállapítottuk, hogy ezúttal két, egymásba ásott gödörrel van dolgunk (8. kép). Az objektum É-i felének hossztengelye megközelítőleg ÉÉK-DDNy-i irányú volt, D-i feléé pedig erre merőleges. Az objektum D-i peremébe három jelentős mélységű (85-110 cm) cölöplyuk (közülük az egyik kettős) mélyedt.

3 Az objektum É-i részének legnagyobb mélysége 102 cm, a D-i, meredek falú részé 177 cm (910. kép). A 103/96 objektum a Starcevo-kultúra és a középeurópai vonaldíszes körbe tartozó Dunántúli Vonaldíszes Kerámia Kultúrája (DVK) leleteit tartalmazta. Mindkét kultúra anyagának elemzésénél egységesen jártunk el: A kerámia finomságát tekintve nem állapíthatók meg olyan jellemzők, melyek az edények durva és finom kerámiacsoportok szerinti besorolását indokolnák. Minden esetben az edényformákat ill. funkciójukat és díszítésüket vettük figyelembe, rámutatva a technikai sajátosságokra. Pasztózus vörös festést a Starcevo-kultúra egyik csőtalptöredékén találtunk (1. kép 11), egy tárolóedény töredékén (2. kép 7) csak a sávos festés negatív nyomát figyelhettük meg.

7 A Starcevo-kultúra kerámiaanyagában négy edénytípust különböztettünk meg. A legtöbb kerámiatöredék különböző típusú tálakhoz (gömbszelet alakú tálak: 1. kép 2,6, 2. kép 2; fordított csonkakúp alakú (kónikus) tálak: 1. kép 4; gömbös hasú tál: 2. kép 11; a bikónikushoz közel álló tálforma: 1. kép 3.; telepnyomok az MO autópálya szigetszentmiklósi szakaszánál (Neolithische und hochkupferzeitliche Siedlungsspuren an der Autobahnstrecke MO bei Szigetszentmiklós). BTM Műhely 5 (1992) 15-60. Vukovar 1969 = Simpozij neolit i eneolit u Slavoniji, Vukovar, 4-5 lipnja 1966. Vukovar 1969. csőtalptöredékek, melyek tálakhoz vagy kelyhekhez tartozhattak: 1. kép 11, 13-18) tartozott, ezen kívül bomba alakú edények (2. kép 1, 3, 5, 6(?)), két fazéktípus (1. kép 1, 5) és tárolóedények (2. kép 4, 7, 9, 13) töredékei kerültek elő. A leletanyag korának meghatározásához a Starcevo-kultúrán belül a bomba alakú edények töredékei és a besimított minta (2. kép 6) járultak hozzá: A 103/96 objektum kora neolit anyagát a Starcevo-kultúra késői, Spiraloid B-fázisa idejére datálhatjuk.

18 A DVK kerámialeletei között öt edénytípust határoztunk meg. Ebben a korszakban szintén a tálak képviselik a vezértípust (gömbszelet alakú tálak: 3. kép 1, 4-5, 11, 13-14, 18, 4. kép 4, 9, 5. kép 3; fordított csonakaúp alakú (kónikus) tálak: 3. kép 8-10, 17, 5. kép 1-2; gömbös hasú tálak: 3. kép 15, 4. kép 1-2, 6, 8), ezen kívül bomba alakú edényeket (4. kép 3, 5, 6. kép 1, 4. kép 10, 5. kép 4, 6. kép 2), csészét (3. kép 19), palackokat (3. kép 3, 7), tárolóedényeket (3. kép 16, 4. kép 7) lehetett meghatározni a rendelkezésre álló töredékek alapján. A DVK leletanyagához tartozik egy szabálytalan bikónikus alakú orsógomb is (3. kép 6). A gömbös hasú, zártabb tálak (3. kép 15, 4. kép 1-2, 6, 8) és a perem alatt körbefutó, a mintát lezáró bekarcolt vonaldísz alapján arra következtethetünk, hogy a 103/96 objektum DVK-leletei a közép-európai vonaldíszes kerámia II. fázisának idejére, a Keszthely-csoportba sorolhatók. A szerves anyaggal soványított kerámia viszonylag gyakori jelenléte, az edények alacsony díszítettség! foka,

42 a csőtalpak, a bikónikus edények, valamint a kottafejes és főként a zselízi importkerámia hiánya arra utal, hogy leletanyagunkat a Keszthely-csoporton belül annak korai fázisára datálhatjuk.

43 Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az elemzett kerámiaanyag nem nagy és ez a tény is hozzájárulhat bizonyos edény- és díszítéstípusok hiányához. A leletanyag elemzése után világos, hogy egy, a Keszthely-csoport korai fázisába datálható gödör mélyedt a Starcevo-kultúra Spiraloid B-fázisába sorolható korábbi gödörbe, vágva annak D-i részét. Az utóbbi göA 103/96 objektum neolit leletei Gellenhaza-Városrét lelőhelyen (Zala megye)