Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

H. Simon Katalin: Die neolitische Funde des Objektes 103/96 von Gellénháza–Városrét [Komitat Zala]

34 H.Simon, Katalin dörrész, mely mintegy 75 cm-rel mélyebb volt, mint az objektum É-i része, túlnyomóan a Keszthely-csoport korai fázisának kerámiaanyagát tartalmazta. Meg kell említenünk néhány jelenséget, melyek a Keszthely-csoport gödrének kultikus jellege mellett szólhatnak (MAKKAY 1975a), így: - a gödör formája (meredek falú, viszonylag sima, lapos aljú gödör), - a két bomba alakú kiöntős edény (6. kép 1-2) - közülük az egyiket bizonyosan állítva helyezték a gödörbe -, a gödörben egy helyen koncentrálva előkerült fél vagy annál nagyobb tálprofilok (3. kép 2, 18, 5. kép 1-3) és egy csésze (3. kép 19) jelenléte (szándékos edénytörés?), - a gödör betöltésének bizonyos rétegzettsége (a felső 50 cm vastag szokásos gödörbetöltés alatt kb. 40 cm vastag, vörösre égett, másodlagos helyzetű agyagdarabokból (tüzelőhely roncsaiból) álló réteg, ez alatt egy ca. 40-50 cm vastag szürkésfekete réteg (ebben állt az eredetileg épségben a gödörbe állított, majd oldalára dőlt és csak a föld nyomása alatt összeroppant kiöntős edény (6. kép la-c) és ennek közelében került elő a másik hasonló edény (6. kép 2a-c) szinte valamennyi darabja). Az objektum peremén előkerült cölöplyukakról nem állíthatjuk, hogy azok a fent elemzett gödörrészhez tartoztak volna (a szelvényben több cölöplyuk is előkerült). Mivel a kultuszgödrök néhány kritériuma nem fordult elő, ill. nem volt megfigyelhető (növényi hamu, állat- és embercsontok,

45 konkrét kultikus jelentésű tárgyak), csak feltételezhetjük, hogy a Keszthely-csoport korai fázisába datálható, Gellénháza-Városrét lelőhelyen feltárt gödör kultikus cselekményeknél játszhatott szerepet.