Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Egri Mária: Adalékok Kisfaludi Strobl Zsigmond munkásságához

Adalékok Kisfaludi Stróbl Zsigmond munkásságához 281 akik általában idegenkedvén minden előzetes gondolati, vagy művészet lélektani konstrukcióktól, olyanoknak szerették látni magukat, mint amilyenek, de egyúttal mindenképpen megszerették azt a közvetlen odaadást és harmonikus költőítést, amely átsugárzott a mester mű­vein... Sugárzik róluk a mesterség virtuóz tudása, a te­hetség mellett a lüktető szorgalom, a mesterség minden árnyalatában való tanult s ugyanekkor mélyről fakadó, leküzdhetetlen mesterségbeli erő... Kisfaludi Stróbl Zsigmond híre az 1920-30-as években túlszárnyalt Ma­gyarország határain. Művészete sok és rendkívüli elis­merést aratott külföldön, elsősorban Angliának vezető, illetve értelmiségi köreiben. Szólt ez az elismerés az em­beri arcot és fejet játszi, briliáns kedvvel megörökítő s élethű, amellett lágyan és harmonikusan költői művé­szetének is. Ez a lendülettel és romantikával teli művé­szet - tanúsítja ezt az éppenséggel nem szelíd kedélyű és idillikus Bemard Shaw elragadtatása is - a maga moz­galmasságával kissé megremegtette a művészi tekintet­ben sosem élenjáró megmerevedett és hideg klasszikus szobrászi ízlésű Anglia művészi életét. Az ott aratott si­ker, elismerés, elragadtatás azonban a mesteren keresztül szólt a magyar művészetnek is. A második világháború után, az akkori itthoni körülmények között Magyaror­szág elszigetelten, magányosan állott Európa népei kö­zött. Alig tudott rólunk valamit, s főként jót a nagyvilág. Kisfaludi Stróbl Zsigmond Angliából Amerika nyugati partjáig szálló sikerének híre mindenesetre hozzájárult a magyar művészet nemzetközi tekintélyének emeléséhez, el- és megismertetéséhez - igen, művészetének ez is je­lentős érdeme. Néki is, hazájának is elsősorban portré­szobrai szerezték meg ezt az elismerést." 37 Amellett, hogy számos hazai vonatkozású portrét em­lít még Gogolák, még egy érdekes gondolatot vet fel. Felhívja a figyelmet annak a ténynek a „társadalomtör­téneti" jelentősségére, hogy a művész az 1910-es évektől kezdve végig a kor jellegzetes embereinek pontos, hűsé­ges megörökítője volt. A Monarchia, a magyar és az an­gol társadalom politikai és szellemi életének kiválóságai Kisfaludi Stróbl „galériáján" keresztül nyertek örök éle­tet. Lázár Béla a Magyar Művészet hasábjain a művész legújabb műveinek kapcsán Kisfaludi Stróbl angliai si­kerének titkát kutatja. „Mi az, ami az angol ízlésben ne­velkedett, magas műveltségű közönséget Kisfaludi­Strobl művészetében megragadta?" teszi fel a kérdést az író. Lázár Béla véleménye szerint Stróbl hamarosan rá­jött, hogy milyen óriási különbség van a trianoni ma­gyarság vezérlő alakjainak szellemvilága és az angol tár­sadalom felsőbb rétegének lelkivilága között. Kutatva ezt a különbséget felfedezte, hogy a történelem folyamán örökösen leigázott magyarság elfojtott belső tüze, kese­rűsége helyett az angol karaktert valami felsőbbséges uralomérzet jellemzi, amely szobrászatukban belülről hatja át, fegyelmezi a mértéktartó külső formákat. Ehhez a mássághoz, belső karakterhez Stróbl megfelelőbb, iz­galmasabb kifejezési formát, formajátékot keresett. „Kisfaludi-Stróbl ösztönszerűen a klasszikus múlthoz fordult ihletért, de a görög művészet egy olyan áramlatá­hoz, mely szoros rokonságban állott ennen lelkével. Volt ugyanis a görög arcképszobrászatnak egy kései kor­szaka, mikor ugyanazon probléma előtt állott, mint amelyikhez sorsa Kisfaludi-Stroblt sodrottá..." A köz­vetlen, könnyed előadásmódban érzékeltetett haj, sza­káll, a vibráló, izgő-mozgó formák kiemelik, ellentétezik az arc gesztusát, mimikáját, jelen esetben - Lázár Béla szerint - az angol karakter jellemző „fensőbbségét". Pél­dául a kitűnő angol író, George Slocombe portréját hozza. „Annak nagy szellemi fensőbbségét ilyen izgal­mas formakezeléssel éreztette. A lélek belső erőfeszítése, mely a gondolkodással együtt jár, formálta ki ennek az arcnak a részleteit s azok drámai dinamikáját Kisfaludi­Strobl nem simította el, - ellenkezőleg - kihangsúlyozta, a finom szabálytalanságok éreztetésével, a koponyára simuló hajcsomó mozgatásával, a homlokra vezetett fényfoltokkal, az ajk körül játszódó vonalmenettel, a hajkezelés változatosságával, mely egyhelyt a laza, más­helyt a darabos anyag hatását kelti. Ugyanilyen kettős kezelés érezhető Mrs. Tattersal arcmásán, hol az arc sima egyszerűségével ellentétben a koponyára simuló kétoldalt csavart fürtök csomóbahagyása éles ellentétet, tehát izgalmat kelt, állandó mozgásban tartva a néző szemét. Bemard Shawnál a bozontos szemöldök és a remegő szakáll az összehúzott tekintettel együtt az örök gúnyolódónak soha meg nem pihenő szellemiségét érezteti. A lélek játékát valamiképp ki kellett fejtenie, s Kisfaludi-Strobl azt izgalmas kezelésmóddal érte el. Minden művén nemes lelkiség uralkodik, de amivel ki­fejezi őket, az az egyes jellegzetességek fokozása, a szimmetriák éreztetése, a formák irányainak ellentétbe állítása, ami mind az ő esztétikai énjének uralkodó vo­nása. Mindezt magával hozta a rejtett tűz hazájából, ahol sisteregve lobog a lefojtott vér az erekben s ami az angol hozzáértő előtt egy új művészi alakításmód meglepeté­sével hatott. Angol lelket adott belső, izgalmas formák egységében. Ez a titka sikerének." 38 A megrendelésre készülő portrénál szükséges a mo­dell karakterének felismerhető jegyei mellett, a belső jellemvonások valamiféle megjelenése is. De elsődleges követelmény a megrendelő megelégedése. Ezért a műfaj bizonyos stiláris megkötésekkel is rendelkezik. Feltehe­tően hanyatlását nem csak az erre igényes réteg megfo­gyatkozása, hanem a különféle, nem realista irányok el­terjedése is okozta. Mindenféle téren nagyobb szabad­sággal rendelkezik az a művész, aki saját invenciójából mintáz meg valakit, anélkül hogy meg kellene felelnie bárminemű elvárásnak. Kivéve, ha valamely közösség még inkább ha egy nemzet számára fogalommá vált személyiség alakjával próbálkozik. Mert ebben az eset­ben még nehezebb dolga van, mivel egy általánosan el-

Next

/
Thumbnails
Contents