Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)

222 Megyeri Anna szerencsénk, hogy csak az év utolsó negyedében kezdő­dött, különben káros hatása aligha érezhetően meg nem rázkódtatott volna. ...Üzletünk - ily még nem tapasztalt - visszásságánál hitelezőink iránti kötelezettségeinknek még hitelműveleteink meg-szorításával sem lettünk volna képesek megfelelni, ha a Pesti Országos Takarék­pénztár kezdeményezése folytán múlt szeptember hó­napban alakult takarékpénztári hitelegyletbe be nem lépünk s itt váltóink visszleszámítolása által 20000 forint hitellel bár ingadozó - e válságos időben kamat és költséggel 9% fizetés mellett - nem rendelkezünk." Annak, hogy az intézetnél november és december hónapban tömeges tőkefelmondások történtek, több oka volt. Egyrészt a „hitelre szorult magánosok által - bár kénytelenségből - de szívesen fizetett magasabb ka­mat". Másrészt az összes, s így a szomszéd pénzintéze­tek által történt betéti kamatláb felemelése, „...midőn a kanizsai mindkét takarékpénztár és az ottani kereske­delmi bank november elején hirdette e betéti kamatok­nak 6-ról 7 százalékra való felelését s itt helyben ugyan­akkor kezdte meg működését a soproni kereskedelmi bank fiókja, éppen azon időben vették nálunk is a fel­mondások kezdetüket." Ismét módosították az alapszabályt. A kor igényei­nek, a gyakran változó üzleti viszonyoknak meg-felelve a kamatláb felemelésének vagy leszállításának módo­zatát kellett megkönnyíteni, mert „a már fennálló s még folyvást szaporodó pénzintézetek élénk versenye mellett az intézkedés gyorsasága önfenntartási szükséget ké­pez." így a közgyűlés helyett - melynek a hirdetmény kifüggesztése után négy héttel kellett összeülnie ­ezentúl a nagyválasztmány intézkedett a kamatlábak változtatásáról, egészítették ki a 43. paragrafust. A 76. §. 1. bekezdése is változott: „Egy forinttól 2000 forintig terjedő betétek után annyi kamatot fizet az Intézet, amennyit a nagy választmány a 43. §-a értelmében az időnkénti pénzviszonyokhoz képest határozand, azon­ban ez intézet magának minden kölcsön után csak 1 százalékkal vesz több kamatot, mint a mennyit minden egyes betét után ád." Ezért a 102. §-ból törölték a "min­den betét után 6% kamat jár,, kitételt. Lássuk milyen módon osztották fel ekkor a tiszta jövedelmet. A mérleg kimutatása szerint az 1872. évről fennmaradt 6150 forint 54 krajcárból 600 forintot le­vontak, ebből 240 forintot Kovács Károly igazgató úr, 180 forintot Handler István gondnok úr, 180 forintot pedig a Takarékpénztár és könyvvizsgálattal 1872. év­ben foglalkozó három választmányi tag, Kaiser Zsig­mond, Hubinszky Adolf és Weisz Ede urak kapták egyenlő arányban, tiszteletdíjként. (Kaiser Zsigmond időközben eltávozott, ezért az ő díjából 10 forint a he­lyette dolgozó Rosenberger Sándort illette.) A maradék 5550 forint 54 krajcárt az alábbi módon osztották fel. Tartalék alapra 1000 forint, az intézet hivatalnokai nyugdíj alapjára 1000 forint, jótékony célokra 1000 forint. Részletezve: a zalaegerszegi közös iskola javára 500 forintot, az új kórház alap javára 166 forint 66 2/3 krajcárt, a Stern család által alapított kórház javára ugyanekkora összeget adtak. A részvényesek között részvényenkénti kamat és osztalék fejében 2400 forintot osztottak fel. Az igazgató következő, 1874. évi beszámolója szí­nesen és részletesen festette le a pénzügyi válság, „pénz calamitás" hatását az egerszegi intézményre. 19 Nem csodálkozott azon, hogy a közgyűlés aggódott, a válság a "napilapok által még nagyobbítva s következéseiben majd mindenki által közvetlen vagy közvetve érezve, s hazánkban még elemi csapások által is súlyosbítva az egész országot rémületbe ejtette..." De mindjárt meg is nyugtatta társait, mert „nemcsak hogy a forgalom, más­fél százezerén felül szaporodott, hanem ezekkel karöltve a tiszta jövedelem is a múlt évikének megfelelő arány­ban növekedett. ...de nem mondhatni, hogy az úgyszól­ván az egész pénzvilág egén átvonult múlt évi vihar nyomtalanul vonult volna el. Többször és többfélekép­pen nyilvánult meg, legérezhetőbben a forgalom rend­ellenességében, így míg a válság rémhírét követő egy pár hónapban nem csak a betétek szokatlan mértékben apadtak, de a hitel és bizalom megrendültével a betétek visszavétele is annyira megindult, hogy volt holnap, midőn a visszafizetés a betétet harmincezer forinttal meghaladta, addig néhány hónappal később s egyszerre oly összegben özönlött ismét a betét, mely a keresletet meghaladta. Ily rendellenességek kiegyenlítése az igaz­gató választmány legélesebb figyelmét és tevékenységét igénybe vette, s fel-használt mindent, az alapszabályok erejénél fogva. Ezen eszközök pénz hiány esetében a pénz szerzés, pénz bőség esetében pedig a felesleg készlet biztos elhelyezése, mi mindkettő - válság idején - nem kis nehézségekkel jár - kölcsönt Bécsben kaptunk - az alacsony árfolyam miatt kár nélkül el nem árusítható értékpapírjainkat a nemzeti és a leszámítoló banknál. És pedig a sanyarú pénzviszonyokhoz képest - mondhatni legolcsóbb 6V2-IV2 % kamatra. És itt hálás elismeréssel kell megemlékezem Bécsben székelő honfiaink Stern bankár és Kaiser Zsigmond urakról, kik önzetlen szíves közvetítésüknek köszönhetjük e jutányos kölcsönt. Több gond s nagyobb elővigyázattal jár a felesleg pénzkészlet biztos elhelyezése. És miután rendkívül válságos időben, mikor a legbiztosabbnak hitt alapon nyugvó pénzintézetek meginganak, a pénzeket ezeknél elhelyezni megnyugvással nem lehet: szabályilag kisza­bott üzletkörünknél fogva nem maradt más mód, mint értékpapírok vásárlása. Vettünk tehát ilyeneket, s pedig nagyobb részt földtehermentesítési s kisebben magyar vasúti kölcsönkötvényeket, mint legkisebb áringadozás­nak kitetteket. És e rendesen csekély nyereséggel, sőt gyakran veszteséggel járó kényszer müveletek ellensú­lyozására élt még az igazgatóság kamatláb meghatáro­zási jogával is, s a viszonyokhoz képest a betéti kama­tokat múlt évi aug. 15-től 7 %-ról 6 %-ra, a jelzálogos kölcsönök után 9 %-ról 8%-ra leszállította, s így maradt év végéig. Váltók és előlegek után 873. aug. 15-től vett

Next

/
Thumbnails
Contents