Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)
A Göcseji Múzeum - az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete 223 9% kamatot, mely kamatláb augusztus 15-én leszállíttatott 8%-ra s október 6-án felemeltetett %¥i %-ra. Még az elsorolt intézkedésekkel sikerült az üzlet forgalmat úgy fenntartani, hogy az intézet a kikölcsönzéseket soha nem kényszerült megakasztani s hitelezői irányábani kötelezettségeinek pontosan megfelelhetett, addig ezt a magánosoknak az intézet iránti kötelezettségeiről - sajnos - nem jelenthetem, mert váltó óvások az előbbi évekhez képest szokatlan számban, 450-en felül fordultak elő, s a kamathátralék 1576 ft 73 kr szaporodott. Veszteséget azonban a takarék pénztár se váltóban nem szenvedett, mivel óvás után mind kiegyenlítettek, se kamatokban nem fog szenvedni, mivel ezek a jelzálogok fölös értékével biztosítva vannak. Hanem van veszteségünk az értékpapírok árkülönbségében, mely veszteség az általános mostoha viszonyokban gyökerezvén elhárítása az igazgató választmány ereje körén kívül esik." A takarékpénztár tiszta jövedelme ekkor 7719 ft 76 kr volt. Felosztásáról az alábbiak szerint intézkedtek: 1/5-öd részét a tartalékalaphoz, 1/5 részét az intézeti nyugdíjalaphoz csatolták. A jótékony célokra járó 1/5öd részt így osztották fel: városi új kórház javára 100 ft a Stern család által alapított kórházra 100 ft a városi kisdedóvó alaptőkéjéhez 100 ft a Zalaegerszegi városi jótékony nőegylétnek 100 ft a Zalaegerszegi tűzoltó egyletnek 50 ft a városi közös iskola alap javára 200 ft Az ezen felül megmaradt összeget az újonnan felállított polgári iskola felszerelésére ajánlották. 2/5 részét a részvényesek közt a részvények arányában felosztották. A tisztviselők javadalmazását sem feledték, s 56 forintba került az a vasajtó, melyet "a felszaporodott üzletkönyvek elzárására használt fali szekrényre tüz elleni biztosíttatás végett" szereltek be. Az 1875. évi kereskedelmi törvény értelmében ismét megváltozott az alapszabályok jó néhány paragrafusa. A módosítások nagy része az elnevezések változásával kapcsolatos. A Zalaegerszegi takarékpénztári részvény egylet helyett társaság lett. A 14. §-ban választmány helyett ezután igazgatóság szerepelt. Az idők folyamán változott az igazgatóság létszáma is, ekkor éppen 26 tagban állapodtak meg. A 42. § szerint az igazgatóság titkos szavazás útján saját kebeléből választotta a takarékpénztár részvény társulat elnökét és két alelnökét, kiknek szükségképp zalaegerszegieknek kel-lett lenniük. Az igazgatósági választmány ekkor 12 tagból állt. A kereskedelmi törvény jótékony hatással volt a pénzintézetek fejlődésére, így a takarékpénztáréra is. A nagyválasztmány tagjai 1876-ban elérkezettnek látták az időt, Handler István igazgatóval az élen, a „közgyűlésnek irányt tenni, hogy egy alkalmas s jutányos áron megszerezhető lakháznak a Takarékpénztár részére leendő megvásárlására a választmány felhatalmaztassék." 20 Ez nem történt meg, mert a májusi közgyűlésen csak egy lakosztály ideiglenes haszonbérleti szerződéséről ejtettek szót. A 325 forint évi bért Ánisics Dánielné asszonyságnak fizették. 21 A helyiségek felújítására 897 forint 56 karjcárt költöttek. 22 1878-ban Hubinszky Adolf elnök úr jelentette, hogy a szeptember 7-én megtartott igazgatósági ülésen megbízták azzal, hogy „özv. Anacsics Dánielné asszonysággal lakházának eladása iránt" érdeklődjön. „A tulajdonosnő asszonyság határozottan kijelenté, hogy lakházát 13 000 ft-on kívánja elárusítani." A vásárlás fontosságát az alábbiakkal indokolják: „ezen takarékpénztár részvénytársaságnak a hurcolkodás nehézségei elhárítása miatt egy saját lakházra okvetlenül szüksége van. ...minden időben alkalmas,...a kívánalmaknak megfelelő helyiséget kapni felette nehéz, ... hogy ezen jelenleg is (használt) helyiségnek czélszerü és szükséges berendezésére már 1000 ft-ot meghaladó költekezéseket is tett, - végre mert ezen takarékpénztár r.t. tekintélye is megkívánja, hogy ...egy saját tulajdonhoz tartozó lakházat szerezzen." Tehát azt a házat akarták megvásárolni, melyben hivatali helyiségeiket is bérelték. A közgyűlés ehhez mégsem járult hozzá, mert a házvásárlást csak akkor látta időszerűnek, ha az intézményi tartalékalap tőkéje eléri a 40.000 forintot. 1879-ben Farkas Dávid igazgatósági tag ismét jelentette, hogy „özv. Anisits Dánielné hajlandó lenne ezen lakházát, melyben ezen takarékpénztár üzlet helyiségét tartja, 10.200 forintért örök árban elárusítani." 24 De ismét késlekedtek, s ennek a késedelemnek több oka is volt. Anisicsné 1876-ban 1200 forint kölcsönért folyamodott a takarékpénztárhoz. De mivel ingatlanai már 10.200 forint tőkével terhelve voltak, nem adtak neki kölcsönt, 25 s mint látjuk, a házat sem vásárolták meg. Az új tulajdonos Varga Vilmos, így tovább tőle kellett bérelniük a hivatali helyiségeket. 26 A város központjában lévő épület a Deák tér, a bíróság szomszédságában állt. Keletről a Kaszaházi (ma Batthyány) utca vezetett a szomszédos település irányába. 1878-ban Farkas Dávid igazgatósági tag, akinek az épület mellett volt háza, 27 ösztönözte, hogy „ezen takarékpénztári helység előtt lévő kertet körülkerítő léczek nyugati sarkára egy utczai lámpa" kerüljön, melynek költségéhez a pénztár 1/3 részben hozzájárulna. 1879-ben a takarékpénztár igazgatója, Handler István nem kis büszkeséggel tekinthetett vissza a pénzintézet 10 éves múltjára. 28 A kedvezőtlen pénzviszonyok ellenére a betéti tőke 677 000 forint, több mint ötszöröse az első évinek. „Ezen kedvező eredmény mindenesetre fényes tanúsága azon bizalomnak, mely intézetünk irányában a közönség részéről növekedő mérvben nyilvánult. A mennyire pedig a város és vidéke hiteligényeinek eleget tettünk, mutatja azon körülmény, hogy a váltókra és ingatlanokra kihelyezett, vagyis kikölcsönzött tőkék 600.000 ft-ra rúgnak. Az intézet saját vagyona mely kezdetben 20.000 ft alaptőkét képezett, ma 16.403 ft 69 kr-nyi, tartalék tőkével és nyugdíj alappal 12.017 ft 85 kr-nyi, összesen 48.421 ft 54 kr-t tesz." Jótékony célokra, helybeli és országos közintézmények