Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)
Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)
A Göcseji Múzeum - az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete 221 57. Farkas Imre, 58. Pámer Antal, 59. Weinberger Hermán (kereskedő), 60. Ruzsits Károly, 61. Rozenkrantz József, 62. Németh János, 63. Lábodits József, 64. Hideg József, 65. Königh Mór orvos, 66. Rosenthal Albert, 67. Czifrák János, 68. Öesterreicher Zsigmond, 69. Ossterreicher Márk, 70. Páslek József csizmadia. 13 Az intézmény igazgatója ekkor Kováts Károly földbirtokos, gondnoka Handler István kereskedő, könyvelője Salczer József volt. Hamarosan eldöntötték, hogy „a takarékpénztári részvények csak is Zalaegerszegi lakósokra engedményeztetnek, mert különben beállna olyan idő, mikor a részvények birtokosai túlnyomó számban idegenek lennének, s a helybeliekből az Igazgató választmány ki sem kerülhetne, s így az intézet fenn akadna." Az igazgató jelentése 14 szerint a takarékpénztár működésének első esztendejében az üzlet mindössze 639 ft 71 kr-t jövedelmezett, mely a befektetett 20.000 ft tőkének csak 3 és 1/4 százalékát tette ki. Úgy döntöttek, hogy a részvényesek bizodalmának fenntartása céljából 638 forintot felosztották a részvényesek között, 1 ft 71 kr-t pedig az 1870. évi költségek fedezésére tartották fenn. Az ügymenet könnyebb végrehajtását segítette az a határozat, hogy a részvények kétharmada mindenkor zalaegerszegi lakosok kezében legyen, mert csak így történhetett a szabad részvények eladása. Felemelték a kölcsöntőkék kezelési díját is, mert csak így látták megvalósíthatónak az alapszabályokban, a 22. §-ban kitűzött „szent czél" megvalósítását, „miszerint a tiszta jövedelem 1/6-od része valamely Zala Egerszegi vagy megyebeli köz-hasznú és jótékony célra fordíttassék." Problémát jelentett az is, hogy a takarékpénztári tisztviselők fizetését az első évben nagyon csekély összegben állapították meg. Ezért Policzer József könyvvivő úr fizetését 500-ról 700 forintra emelték. Rauschl Ferenc máris kilépett a választmányból, helyette Horváth Miklós helybeli kereskedőt választották meg. Kovács Károly igazgató már elégedetten számolhatott be a takarékpénztár 1870., második évi működéséről. 15 Az intézet „köréhez tartozó minden üzletága kisebb nagyobb mérvben kiterjeszkedett, s működését általában kedvező siker övezte. Minek bebizonyítására engedje meg a tisztelt közgyűlés, a főbb üzletágakra nézve az 1870-ik évnek az 1869-ikivel párvonalba állítását- s vidékünk nemzetgazdasági viszonyai ismeretére vezető és intézetünk jövőjére következtető adatok elősorolását: A lefolyt 1870-ik évi összes forgalom 187.470 ft 57 kr-al haladta túl az 1869-ikit. A betétek összege az 1869-ik évinél 4155 ft 46 kr-ral növekedett, s az 1869-iki maradvánnyal s kamatokkal összesen 211.832 ft 44 kr-t teszen, mely összegből a törvényhatósági betétekre 61, a magánosokéra 39 százalék esik. A 787 betét számból 50 ft-on alul csak 66 szám van. Betét visszafizetés az első évihez képest 64.460 ft 48 krajczárral több, melynek azonban legnagyobb részét a hatósági betétek visszaszolgáltatása teszi. Az ingatlanokra adott kölcsön a múlt 869-ik évinél 67.910 ft-tal kevesebb, s két évi összege 144.597ft, s ennek 28 %-a volt úrbéri 32 %-a kisebb nemesi és 41 %-a városi birtokokon fekszik. A legnagyobb jelzálog kölcsön 869-ben: 6000 ft A legkisebb jelzálog kölcsön: 60 ft 1870-ben a legmagasabb: 2500 ft a legkisebb: 100 ft 869-ben 100 ft-on alul csak 2 van, 870-ben egy sincs. A váltóforgalom az 1869-ik évit 168.268 ft-al haladja túl, s az e nembéli kölcsön 1869-ben a kereskedési üzlet által 55 7/10 százalékkal a kisebb ipar által 18 9/10 a földbirtok által 25 4/10 1870-ben a kereskedés által 42 kisebb ipar által 23 földbirtok által 35 százalékkal vétetett igénybe. A legmagasabb váltó kölcsön mindkét évben 2000 ft, a legkisebb 1869-ben 50 ft, 870-ben 18 ft 100 ft-on alul volt 1869-ben 2 1870-ben 34 Ezen összeállításból kitűnik, miszerint az 1870. évben az előző évhez képest a kereskedés és ipar pangott mert az első kevesebb tőkét használhatott, míg a másodiknak többre volt szüksége - s a földbirtok jövedelme csökkent. Az értékekre való előlegezési üzletforgalom az 1869-ikit 64.918. ft 50 kr-ral múlta fel. Más pénzintézeteknél a lefolyt évben semmi sem helyeztetett el, ellenben az értékpapírokba befektetés 18.468 ft 58 kr-ral emelkedett. Intézetünk tiszta jövedelme 869-ben 639 ft 71 kr, 1870-ben 2512 forintot tett, s ezen az előző évihez képest kedvező siker az üzletforgalom növekedésén kívül azon körülménynek is tulajdonítható, hogy az első évben az alakulási és felszerelési költségek a jövedelem legnagyobb részét elnyelték, s hogy a kamat és kezelési költség 1870-ben 7 %-ra növekedett." Nem csoda, ha a választmány tagjai elégedettek voltak Kovács Károly és Handler István urak működésével, „akik tapintatosan, minden pártérdek nélkül irányították az intézetet, melynek jó hírét és virágzását köszönhették." 1872-ben 1 az igazgató továbbra is Kovács Károly, a számvizsgáló bizottmány tagjai: Schütz Sándor 17 , Öesterreicher Zsigmond és Stern Zsiga voltak. Az igazgató jelentése 18 szerint az üzletkimutatás aránylag kedvező volt, bár nem felelt meg a jövedelem növekedésének, az előző évit csak néhány száz forinttal haladta meg. Ennek oka az egész országban ekkor és a következő évben dúló pénzügyi válság, melyeknek főként bankok estek áldozatul. „Országos pénzválság a múlt évben először hatolt szerény intézetünk tűz-helyéhez, s
