Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Megyeri Anna: A Göcseji Múzeum – az egykori takarékpénztár székházának építéstörténete (Adalékok Zalaegerszeg első pénzintézetének történetéhez)

220 Megyeri Anna A benne foglalt 126 paragrafus

7 részletesen megszabta a működés alapelveit: a részvény-társulat célját és feladatát, pénzügyi alapját és müveleteket, a működés szervezeti kereteit. A takarékpénztár 80 éves fennállása alatt az alapszabályokat mindig a megfelelő történelmi, gazdasági helyzet igényei, a részvényesek és betétesek érdekei, az aktuális jogszabályok szerint alakították át. Változott többek között a kamat, a kezelési költség, a részvényesek, a választmány - később igazgatóság, az alkalmazottak száma, személye, nem utolsó sorban a pénznem is. E tanulmány keretében nem lehet feladatunk az intézmény működésének és történetének részletes bemutatása, de nem kerülhetjük meg a kezdeti időszak eseményeinek felvázolását. Tesszük ezt mindjárt az első alapszabály néhány fontos paragrafusának idézésével: „

A részvény-társulat czélja. 1. §. Zalamegyében kebelezett Zala-Egerszeg városban részvény-egylet alakult a végett, hogy a kevésbé vagyonos néposztályoknak megtakarított vagyonuk biztos elhelyezésére, kamatolására alkalmat nyújtson, és ez által a szorgalom és takarékosság szellemét bennük fölélessze. 2.§ Az egyletet részvényesek képezik. Részvényes, vallás-, nem- és rangkülönbség nélkül mindenki lehet. A részvény-társulat alapja. 9.§. Kétszáz darab - egyenkint kétszáz forintról szóló - részvényre 40.000 forint biztosítéki tőke íratott alá. 10.§. Az aláírt részvényesek kötelesek minden egyes részvény összegének felét vagy is minden részvény után 100 ft. azaz egyszáz forintot 1868. évi deczember 31-én készpénzben a pénztárnok kezeihez lefizetni, az aláírt tőkének másik fele része a közgyűlés határozata értelmében lészen befizetendő. A társulat szervezete. 24. §. Az egylet ügyeit a) a közgyűlés, b) a választmány és tisztviselői által intézi. c) A közgyűlések rendszerintiek vagy rendkívüliek. Az egyleti nagy-és az igazgatói választmányról. 37.§. Az egyleti választmány a közgyűlés állandó bizottságának tekintendő, mely annak törvényes jogait rendszerint az egyik közgyűléstől a másikig gyakorolja. Az egyleti választmány nagy- és igazgató választmányra oszlik. A nagy választmány 24 tagból áll, kik a részvényesek közül, tekintet nélkül a birtokukban lévő részvények számára - választanak. Választmányi tagok csak zalaegerszegi lakosok lehetnek. A betételek - és visszafizetésekről. 79.§ A betételi könyvecskéért díj jár: 5 frtig díjmentes, 5 frtot meghaladó összegtől 20 frtig 4 kr., 20 frtot meghaladó összegtől 50 frtig 4 kr., 500-1000-frtig 16 kr. A megyei bírói letétek, úgy az árva és községi pénzek betétele azonban díjmentes. 122.§ Az egylet pecsété közepén Zala-Egerszeg város Magdolna védszentjének jelképét és e köriratot viseli „Zala-Egerszegi takarék-pénztár 1868." Elrendelték, hogy a kinyomtatott alapszabályok egyegy példányát a megyében lévő hivataloknak, az ismert földbirtokosoknak és lelkészeknek küldjék szét, kérve pártfogásukat és támogatásukat. A kerületi jegyzőkhöz és községbírákhoz is eljuttatták az alapszabályok rövid kivonatát tartalmazó hirdetményt.

8 Az 1869. jan. 29-én kelt kőnyomatos körözvény arra szólította fel a részvényeseket, hogy az általuk aláírt minden egyes részvény összegének felét, azaz egyszáz forintot február 1-14. között fizessék be az egylet pénztáránál, Kaiser Zsigmond

9 úr irodájában. A kereskedő maga is részvényes volt, a választmány tagja, s tőle béreltek helyiséget. Itt tarthatták azt a részvények tárolására szolgáló fémszekrényt is, melyet még az előző évben megrendeltek.

10 Kérvényt írtak a tekintetes megye közönségéhez, hogy a „cassa" kulcsainak másodpéldányát lepecsételve a megyei levéltárban helyezhessék el.

11 Az alapító 70 részvényes, többségük kereskedő, neve fennmaradt egy kézzel írott kézbesítési íven. Ferde betűvel szedtük az ugyanebben az iratcsomóban megőrzött listán szereplő választmányi tagok nevét, akiknek a foglalkozását is feltüntették.

12 1. Deutsch Manó kereskedő, 2. Ányos KlementinaKun Béla, 3. Fleischnacker Sándor, 4. Königmayer Károly r.k. lelkész, 5. Isóó Ferenc gyógyszerész, 6. Kaiser Zsigmond kereskedő, 7. Kaiser József, 8. Königmayer János, 9. Hrabovszky Flórián ügyvéd 10. Thassy Lajos, 11. Dr. Gráner Mihály orvos tudor, 12. Plihál Ferencz (1870-ben főbíró), 13. Derencsény Pál, 14. Stem Jaques kereskedő, 15. Rosenberg Sándor kereskedő, 16. Weisz Ede kereskedő, 17'. Fischer László kereskedő, 18. Weisz Sándor kereskedő, 19. Fischer Miksa kereskedő, 20. Fischer Simon és fia, 21. Mayer Jakab kereskedő, 22. Dr. Mangin Károly orvos tudor, 23. Horváth György, 24. Malatinszky Lajos, 25. Martonfalvi Sándor kereskedő, 26. Horváth Miklós kereskedő, 17. Ossterreicher Sándor, 28. Jángl András (építész), 29. Réfy Lajos, 30. Hérics János törvényszéki ülnök, 31. Rosenthal Ignácz kereskedő, 32. Csertán László (földbirtokos), 33. Rauschl Ferencz magánzó, 34. Tivolt Ferencz, 35. Isóó Alajos ügyész, 36. Svastits Benő (főszolgabíró), 37. Szigethy Antal (ügyvéd), 38. Hetényi Ferencz mérnök, 39. Varga Imre, 40. Árvay Sándor, 42. Handler István magánzó, 42. Hubinszy Adolf kereskedő, 43. Stern Zsigmond, 44. Stern Farkas, 45. Kováts Károly földbirtokos, 46. Kováts József, 47. Mayer Ábrahám, 48. Rechnitzer Lipót, 49. Miszory Ignácz csizmadia, 50. Rágendorfer Sámuel, 51. Geiringer Zsigmondné, 52. Czinder István (ügyvéd), 53. Rechnitz Gotfrid, 54. Horváth József, 55. Meschkó József (aláírása: Meskó), 56. Nagy Károly szíjgyártó,