Zalai Múzeum 10. 50 éves a Zalaegerszegi Göcseji Múzeum (Zalaegerszeg, 2001)

Szőke Béla Miklós: Egy avar kori indavirág (Késő avar kori övgarnitúra Zalaegerszeg–Ola, Új kaszárnya területéről)

Egy avar kori indavirág 113 tábla). Velük azonos műhelyből származhat a Cikó 504. sírban talált (8. kép 7), tokos és fülecses felerősítésű nagyszíjvég is, ami felismerhetetlen mintájú, széles címerpajzs alakú véretekkel és hasonló díszü, mélyen rovátkolt oldalú kisszíjvégekkel együtt alkotott garnitúrát (KISS-SOMOGYI 1984, 34. tábla). Végül ugyanezen szerkezeti elemekből felépített, kissé rajzosabb kompozíció jelenik meg Szeged-Fehértó A temető 70. sír nyolcfordulatos indadíszü nagyszíjvégén (77. kép 8), ami kis pajzsos testű, ovális karikájú csattal, széles címerpajzs alakú, laposindás övveretekkel és mélyen rovátkolt oldalú, liliomos kisszíj véggel együtt alkotott garnitúrát. Érdemes megemlíteni, hogy a lyukvédőt is az indavirág hármasosztású szirmaiból építették fel (MADARAS 1995, 12. tábla). A zamárdi szíj veretek indavirága bukkan fel SzegedFehéríó A temető 307. sírjában (8. kép 4) és MohácsGöröghegy szórvány garnitúrájában a nagyszíj végen (8. kép 5) (ld. alább bővebben), míg ennek egy húsosabb csészelevelű változata, aminél a virág közelében még egy harmadik levélke is sarjad, Kékesd 199. sír kis- és fülecses felerősítésű nagyszíjvégén tűnik fel (KISS 1977, XXI. tábla) (8. kép 7). A garnitúra jellemzője még az ötszögletű testű, nagy trapéz fejű csat és a széles címerpajzs alakú övveret, míg a díszítés sajátos elemei a kisalföldi mélyített—poncolt hátterű garnitúráknál bukkannak fel újra (ld. alább). Egyedi megoldású indavirág díszíti a győri temető 838. sírjának tokos és fülecses felerősítésű nagyszíj végét (77. kép 6), hátlapján klasszikus lapos indával. Az előlapon ugyanis egy négyszeresen forduló indából olyan virág hajt ki, aminek két csészelevele erősen, szinte teljes kört leíróan visszahajlik, hármasosztású szirma pedig valójában is három sziromra esik szét. A hiányos garnitúra csatja ovális karikájú, kis pajzsos testű, képmezője tengelyében csavart (?) indaszár, levelekkel (?) (BÖRZSÖNYI 1908,223). Kisszíj végek Egyszeres S-alakú, hullámos inda két végén nyíló virág-motívum díszít egy gombos végű, tokos kisszíjvéget Csúny (Cunovó, Sandorf) 54. sírban (72. kép 7), ahol a garnitúra többi darabja griffes veretből, téglatestű, trapéz fejű csatból és bőségszaru-motívumos, hegyes végű, tokos felerősítésű nagyszíjvégből áll, de megjelenik a garnitúrában már egy lapos indás, ötszögletű pajzsos veret is (HAMPEL 1905, III. 126. tábla). Az egyszerű S-indás virágdísz kedvelt motívum a győri temető kisszíjvégein is: a 188. (BÖRZSÖNYI 1902, 138) (77. kép 2) és 804. sírban (BÖRZSÖNYI 1908, 218) (77. kép 7) kerek övveretekkel, a 270. (BÖRZSÖNYI 1904, 21) (77. kép 4) és 315. sírban (BÖRZSÖNYI 1904, 27) (77. kép 3) széles címerpajzs alakú véretekkel bukkan fel, s kései, poncolt hátterű, vésett palmettákkal díszített övforgóval és bújtatóval fordul elő Szeged-Kundomb 285 sírban (SALAMON—SEBESTYEN 1995, 35. tábla) (4. kép 4). A másfélszeres S-hajlású indáról hajtó indavirágos változat kisszíjvégen a szebényi I. temetőnek csak a fiatalabb fázisában jelenik meg, kis pajzsos testű, ovális karikájú csatokkal és széles címerpajzs alakú véretekkel (100. és 140. sír - GARAM 1975, 8. és 11. tábla) (10. kép 4, 6). Hasonló környezetben találjuk meg az indavirágos kisszíjvéget Cikó 490. sírban (KISS—SOMOGYI 1984, 32. tábla) {8. kép 6), Gátér 2. sírban (KADA 1905, 364) (9. kép 5), és Szeged-Makkoserdő 337. sírban is (SALAMON 1995, 24. tábla) (77. kép 7). Utóbbi virágmotívuma erősen emlékeztet arra a mélyített-poncolt hátterű, éles kontúrú indavirágra, ami különösen a kisalföldi övgarnitúrák jellemző díszítménye. Ez a díszítése pl. Győr 696. sír (BÖRZSÖNYI 1906, 312) (77. kép 5), Komárom (Komárno) - Hajógyár több garnitúrája (ld. alább), Komárom (Komárno) - Várady u. 11. sír (CILINSKÁ 1982, 4. tábla) (16. kép 1) és Morvaszentjános (Moravsky Sv. Jan) (PROFANTOVÁ 1992, 42. tábla) (9. kép 6) stb. kisszíjvégeinek, melyek közül az utóbb említett példányon a virág közelében egy harmadik levélke is kihajt (9. kép 6) - mint a komáromi phalerák indavirágainál (ld. alább). Ez a tiszta rajzolatú, mélyített hátterű indavirág díszíti - szokatlan és egyedi módon - egy csont tűtartó oldalát is, ami Zsély (Zelovce) 682. kettős sírjában a nő viseletének tartozéka volt (9. kép 4). A nőnél dinnyemag-gyöngyök, ovális karikájú, kerek üveggyöngy csüng ős fülkarika és spirálgyűrü, a férfinál varkocsszorító, kivágott háromszögekkel díszített lemezes veretek és kétlapú, laposindás nagyszíjvég a pontosabb keltezést segítő leletek (CILINSKÁ 1973, 155, CVI. tábla). Övveretek Téglalap alakú keretbe komponálva jelenik meg Szeged-Fehértó A 307. sírjában (MADARAS 1995, 32. tábla) (8. kép 4), ahol a fekvő S-alakú, hullámos inda virágai még kísértetiesen emlékeztetnek a zamárdi női sír veretén megismertre, a garnitúra tokos szíjbefogós, ívelt oldalú, hegyes végű nagyszíjvége pedig a kiskőrösi szíjvéget idézi, bár annál jóval egyszerűbb szerkesztésű: csak egyetlen indaszár hajladozik jobbra-balra, elmosódó virágmotívummal. Nagyon sajátos az a megfogalmazás, ahogy az indavirág Tiszafüred 330. sírjának (3. kép 7) garnitúráján megjelenik (GARAM 1995, 84. tábla). A vonuló griffes díszű, ívelt oldalú, hegyes végű, tokos felerősítésű nagyszíjvéggel, és ovális karikájú, ötszögletű pajzsos testű csattal felszerelt garnitúrában a téglalap alakú veretet is griff díszíti, zsanéros csüngőjén azonban már az indavirág jelentkezik, bár szokatlan megfogalmazásban, két csészelevélre támaszkodó három hármas szirommal. A garnitúra bújtatójának öntött fedőlapján azután már a klasszikus indavirág is megjelenik. Széles címerpajzs alakú véreteken szimmetrikusan két