Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kiss Gábor: A Keszthely-városi avari kori tememtő kutatásának kezdetei (1873. november–1880. április)

A Keszthely-városi avar kori temető kutatásának kezdetei 79 szórvány leletek. 17. „Egyfüles (a fülnek csak nyoma van meg) turbántök idomú korsó" Valójában egy finoman iszapolt és homokkal soványított agyagból kézzel formált, szürkésbarnára égetett, sárga foltos, egyfülű, kanelurázott hasú őskori (urnasíros) korsó (M: 14,5 cm; SZÁ: 10,5 cm; FÁ: 7 cm; Á: 15,5 cm) (Ltsz.: VRT III.a.6.; VKM. ŐSKOR Vni.345.; SM: Ltsz. nélkül) (KISS 1992.1. Taf 2.). 18. „Szörnyű idomtalan csónakalakú ivócsésze, mely két eredetileg össze nem tartozó cseréprészből van összeragasztva és belül kitapasztva (M: 11 cm; H: 17 cm), az egyik oldalán, mindjárt a fölső széle alatt egy 2 cm hosszú átfúrt csücsk van alkalmazva". Valójában egy apró kavicsokkal soványított agyagból kézzel formált, sötétszürkére égetett, barnafoltos kétosztatú durva őskori (bádeni) tál töredéke, külső oldalán egy cső alakú füllel (M: 10,5 cm; H: 20. 5 cm; SZ: 10.5 cm) (Ltsz.: VRT III.a.4.; VKM ŐSKOR XIV130.: VM. 34/1940/9.; SM. 54.558.1.) (LIPP 1884 2. ábra; HAMPEL 1905 II 176.; KISS 1992 I. Taf. 1). A későbbi téves leltárkönyvi bejegyzés miatt SzombathelyGeiszt téglagyár lelőhellyel közölte: Banner János (BANNER 1940 376. No. 1.. I. t. 5.; 1956 21. No. 11., IV Taf. 9.). 19-20. 2 darab „mericze". valójában őskori (bádeni) füles pohár „nyelők a tő fölött le van törve". 19. „A fekete agyagból készítettnek" M: 5 cm; SZÁ: 5 cm (+). 20. „A másik sárga agyagból gyúrva" M: 4 cm; SZÁ: 5 cm (+). Lipp az edényekről összefoglalóan meg is mondja, hogy a hozzáértő „ezen durva, esetlen, kezdetleges, csint és díszítést nélkülöző, nem is égetett, csak a napon szárított fekete agyagkészítményeken a barbár kezét az első pillanatra fel fogja ismerni..." Az edények tehát már leírásuk alapján is őskoriaknak tűntek! így ezeknek a csontvázas sírokhoz való tartozása kizárt. Ugyanezt mondhatjuk el az alábbi leletről is: 21. Az egyik férfi csontváz mellén kb. 25 cm hoszszú „vörösréz kés\ pontosabban annak Lipp birtokába jutott 4 cm hosszú letört hegye (LIPP 1879 64.H+). egészen rendes sorokban" feküdtek, „egy-egy méternyi távolságra egymástól". Mélységük többnyire 120-150 cm lehetett. A vastag sárga agyagrétegben nyugodtak. A férfi, nő és gyermek csontvázak kinyújtott helyzetben, fejjel többnyire kelet felé feküdtek. Tájolásuk tehát: „kelet". A leleteket az egylet évi jelentésében is ő közölte (LIPP 1879 61-68.), szintén megemlékezve róla titkári jelentésében is (LIPP 1879a 81.). 1879.04./1. sír: Férfi. „Rendkívül erős koponya" ép fogsorral. VH: 183 cm. Mellékletek: 1. A csontváz mellén egyélű vaskés (H: kb. 14-16 cm, a nyélnyújtvány H: kb. 4-5 cm) (+). 1879.04./2. sír: Férfi. „Rendkívül erős koponya" ép fogsorral. VH: 186 cm. Mellékletek: 1. A csontváz mellén egyélű vaskés (H: kb. 14-16 cm, a nyélnyújtvány H: kb. 4-5 cm) (+). 1879.04./3-7. sír: Női sírok leletei: „A nők csontvázain az ékszerek sem hiányoznak." Ezeket azonban sajnos Lipp az előző éviekkel együtt tárgyalja és így nem lehet pontosan kiszűrni a leírásból az ez évben előkerült leleteket. Mindenesetre újdonságként tűnnek fel a felsorolásban az alábbiak: 1. hajtü{kl) (+). 2. fülönfüggők {fülbevalók) (+). 3. lapos kígyófejben végződő lemezkarperec, rajta vonal, pont és karikadísz (+). 4. díszített „sodronykarperec" {huzalkarperec): rajta vonal, pont és karikadísz (+). 5. kapcsos lemez pántkarperec (+). 6. üveggyöngyök (+) (ezek egy része talán ide tartozik?). Lipp leírása szerint a most előkerült valamennyi koponya halántéka „valami tompa eszközzel erőszakosan be van zúzva". A sírok földjében talált sok edénytöredéket Lipp azzal magyarázta, hogy „alighanem minden csontváz mellett lehetett edényke". Ma már eldönthetetlen, hogy ezek valóban összefüggő edények darabjai vagy csak a sírföldbe keveredett máskorú cserepek voltak-e. 1879. április 1879 áprilisának első napjaiban ugyanott, a Reischlféle kertben, a komlóültetvény mentében, attól nyugatra 10 m

2-nyi területen Lipp Vilmos a Vasmegyei Régészeti Egylet anyagi támogatásával 7 sírt tárt fel. Ezek „nem 1879. november 1879 novemberében két hétig, a fagy beálltáig, ül. az első havazásig kutatott Lipp a Vasmegyei Régészeti Egylet megbízásából az ifjabb (később idősebbnek nevezi!) Reischl-féle sörházkert ÉK-i végében, a Polacsekféle kerttel szomszédos legkeletibb szögletében. Az is-