Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kiss Gábor: A Keszthely-városi avari kori tememtő kutatásának kezdetei (1873. november–1880. április)

A Keszthely-városi avar kori temető kutatásának kezdetei 79 szórvány leletek. 17. „Egyfüles (a fülnek csak nyoma van meg) tur­bántök idomú korsó" Valójában egy finoman iszapolt és homokkal soványított agyagból kéz­zel formált, szürkésbarnára égetett, sárga fol­tos, egyfülű, kanelurázott hasú őskori (urnasíros) korsó (M: 14,5 cm; SZÁ: 10,5 cm; FÁ: 7 cm; Á: 15,5 cm) (Ltsz.: VRT III.a.6.; VKM. ŐSKOR Vni.345.; SM: Ltsz. nélkül) (KISS 1992.1. Taf 2.). 18. „Szörnyű idomtalan csónakalakú ivócsésze, mely két eredetileg össze nem tartozó cserép­részből van összeragasztva és belül kitapasztva (M: 11 cm; H: 17 cm), az egyik oldalán, mind­járt a fölső széle alatt egy 2 cm hosszú átfúrt csücsk van alkalmazva". Valójában egy apró kavicsokkal soványított agyagból kézzel for­mált, sötétszürkére égetett, barnafoltos kétosztatú durva őskori (bádeni) tál töredéke, külső oldalán egy cső alakú füllel (M: 10,5 cm; H: 20. 5 cm; SZ: 10.5 cm) (Ltsz.: VRT III.a.4.; VKM ŐSKOR XIV130.: VM. 34/1940/9.; SM. 54.558.1.) (LIPP 1884 2. ábra; HAMPEL 1905 II 176.; KISS 1992 I. Taf. 1). A későbbi téves leltárkönyvi bejegyzés miatt Szombathely­Geiszt téglagyár lelőhellyel közölte: Banner Já­nos (BANNER 1940 376. No. 1.. I. t. 5.; 1956 21. No. 11., IV Taf. 9.). 19-20. 2 darab „mericze". valójában őskori (bádeni) füles pohár „nyelők a tő fölött le van törve". 19. „A fekete agyagból készítettnek" M: 5 cm; SZÁ: 5 cm (+). 20. „A másik sárga agyagból gyúrva" M: 4 cm; SZÁ: 5 cm (+). Lipp az edényekről összefoglalóan meg is mondja, hogy a hozzáértő „ezen durva, esetlen, kezdetleges, csint és díszítést nélkülöző, nem is égetett, csak a napon szárított fekete agyagké­szítményeken a barbár kezét az első pillanatra fel fogja ismerni..." Az edények tehát már le­írásuk alapján is őskoriaknak tűntek! így ezek­nek a csontvázas sírokhoz való tartozása kizárt. Ugyanezt mondhatjuk el az alábbi leletről is: 21. Az egyik férfi csontváz mellén kb. 25 cm hosz­szú „vörösréz kés\ pontosabban annak Lipp birtokába jutott 4 cm hosszú letört hegye (LIPP 1879 64.H+). egészen rendes sorokban" feküdtek, „egy-egy méternyi távolságra egymástól". Mélységük többnyire 120-150 cm lehetett. A vastag sárga agyagrétegben nyugodtak. A férfi, nő és gyermek csontvázak kinyújtott helyzetben, fejjel többnyire kelet felé feküdtek. Tájolásuk tehát: „kelet". A leleteket az egylet évi jelentésében is ő közölte (LIPP 1879 61-68.), szintén megemlékezve róla titkári jelentésében is (LIPP 1879a 81.). 1879.04./1. sír: Férfi. „Rendkívül erős koponya" ép fogsorral. VH: 183 cm. Mellékletek: 1. A csontváz mellén egyélű vaskés (H: kb. 14-16 cm, a nyélnyújtvány H: kb. 4-5 cm) (+). 1879.04./2. sír: Férfi. „Rendkívül erős koponya" ép fogsorral. VH: 186 cm. Mellékletek: 1. A csontváz mellén egyélű vaskés (H: kb. 14-16 cm, a nyélnyújtvány H: kb. 4-5 cm) (+). 1879.04./3-7. sír: Női sírok leletei: „A nők csontvázain az ékszerek sem hiányoznak." Ezeket azonban sajnos Lipp az előző évi­ekkel együtt tárgyalja és így nem lehet pontosan kiszűr­ni a leírásból az ez évben előkerült leleteket. Minden­esetre újdonságként tűnnek fel a felsorolásban az alábbi­ak: 1. hajtü{kl) (+). 2. fülönfüggők {fülbevalók) (+). 3. lapos kígyófejben végződő lemezkarperec, rajta vo­nal, pont és karikadísz (+). 4. díszített „sodronykarperec" {huzalkarperec): rajta vonal, pont és karikadísz (+). 5. kapcsos lemez pántkarperec (+). 6. üveggyöngyök (+) (ezek egy része talán ide tarto­zik?). Lipp leírása szerint a most előkerült valamennyi ko­ponya halántéka „valami tompa eszközzel erőszakosan be van zúzva". A sírok földjében talált sok edénytöredéket Lipp azzal magyarázta, hogy „alighanem minden csontváz mellett lehetett edényke". Ma már eldönthetetlen, hogy ezek valóban összefüggő edények darabjai vagy csak a sír­földbe keveredett máskorú cserepek voltak-e. 1879. április 1879 áprilisának első napjaiban ugyanott, a Reischl­féle kertben, a komlóültetvény mentében, attól nyugatra 10 m 2-nyi területen Lipp Vilmos a Vasmegyei Régészeti Egylet anyagi támogatásával 7 sírt tárt fel. Ezek „nem 1879. november 1879 novemberében két hétig, a fagy beálltáig, ül. az első havazásig kutatott Lipp a Vasmegyei Régészeti Egylet megbízásából az ifjabb (később idősebbnek neve­zi!) Reischl-féle sörházkert ÉK-i végében, a Polacsek­féle kerttel szomszédos legkeletibb szögletében. Az is-

Next

/
Thumbnails
Contents