Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

278 Kurucz György nemesség képtelen volt az érdekérvényesítésre 1790ben. Az udvar reakciója vele és tiszttársaival szemben egyértelműen jelezte, hogy a hadsereg a birodalmi egység éltetője, s nem véletlenül fojtott el minden olyan törekvést, ami az önálló magyar haderő kialakulásának veszélyét rejtette magában. Ezt figyelembe véve viszont nem lehetett véletlen az sem, hogy a II. Rákóczi Ferenc fejedelem önéletírását, vagy Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér műveit olvasó keszthelyi gróf, tizenkét évvel később elérte azt, ami az ország jövőbeni önvédelmi képességéhez szolgáltatott - legalábbis részben - kiindulási alapot. Az 1802. évi országgyűlésen ugyanis Festetics 40.000 forintot ajánlott fel egy alapítvány létrehozására, melynek kamataiból „míg a hadi tudományoknak tanítása Magyarországban felállíttatik" olyan fiatal, leendő katonatisztek részesültek, akik Magyarországon, a Részekben, vagy Erdélyben születtek. Mert nem kétséges, a Georgikon a legmaradandóbb alkotása volt a keszthelyi grófnak, de mint arra Szabó Dezső, a család történetéről írott monográfiájában rámutatott, jelentőségét tekintve ez a kezdeményezés is példaértékű volt. hiszen idővel képzett magyar tisztek jelenhettek meg a hadseregben.'

1

" Jóllehet ez közvetlenül további anyagi terheket rótt rá. különösen a francia háborúk elhúzódásával, amikor ismét súlyos összegekkel kellett támogatnia az udvart.

143 de előbbi kezdeményezése nyomán 1808-ban megérte, hogy létrejöhetett az uralkodó feleségéről elnevezett katonai akadémia, melynek célja az volt, hogy „... benne a magyar ifjúság azon tudományokra oktattassék és olyan nevelést nyerjen, melyek által ugy a rendes hadseregben, mint fölkelés alkalmával is a haza hasznos szolgálatára alkalmassá és képessé legyen".

144 Festetics 1802. évi felajánlásának jelentőségével egyébként tisztában voltak a kortársak is. és Csokonai még ódát is írt ez alkalomból.

145 Az udvarhoz való közeledése és az egykori jozefinista értelmiségtől való látványos távolságtartása miatt azonban Festeticsről másfajta kép is kialakult az 1800-as évek elején. Ez elsősorban Kazinczy Ferenc levelezése nyomán gyökeresedett meg. aki a jakobinus pert követő hosszú börtönbüntetése után hiába fordult anyagi segítségért Festeticshez. A börtönből szabaduló Kazinczyra Majláth György jogügyi igazgató a fogvatartás költségeit is kirótta, jóllehet Kazinczy Ferenc saját pénzét fordította ellátására. Az idegen hatalom magyar kiszolgálói jellemző módon a szabadulást követően még anyagilag is lehetetlené akarták tenni a költőt. Kazinczy 1802. október 3-án kelt magyar nyelvű levelében különböző versfordításait ajánlotta fel Festeticsnek, remélve, hogy ennek fejében a keszthelyi gróf támogatást nyújt majd neki.

146 A kérésre Csapó Imre titkár válaszolt rövid, elutasító latin nyelvű levélben.

147 Kazinczy, bár azt írta, hogy „tisztelem az okokat, melyek Nagyságodat indítják",

148 megbocsátani sokáig nem tudott. Csehy József is utalt erre Kazinczy hoz írott levelében:.. Azok után, amiket mondasz, előttem is enigma kezd lenni a keszthelyi gróf'.

149 Cserey Farkas Kazinczyhoz írott 1807. január 8-i levelében pedig így vélekedett: „F(estetics) György már akkor megszűnt nagy lenni, amikor barátunkkal Kissel úgy bánt, amint Te egyszer írtad vala. Az ifjú prókátor beszédjei pedig egészen elidegenítenek ezen imádott emberiül..."

150 Amikor pedig az egykori rabtárs, Rosty János, öngyilkosságot követett el, Cserey Farkasnak írott levelében Kazinczy még keserűbb: ..Kitöltvén ott a 3. esztendőket hazajött. Gróf Festetics György - ez a sok dominiumu ember! - neki 25 forintos bankót adott. Érted ezt, s csudáld a magasztalt nagyságot....Nem annyi-e ez mintha én egy ilyen szerencsétlennek 25 fillért adnék? ...De félt a nagy ember, hogy megint veszedelemben lesz a kolcsa, ha olyat vész pártfogása alá, akit a villám megsújtott."

151 Kazinczy egészen odáig ment, hogy közvetett módon Rosty öngyilkosságát is Festeticsnek tulajdonította, jóllehet Rosty János már fogsága alatt is terhelt volt. öngyilkosságra hajlamos.

152 Előbb már láthattuk, hogy az adott időszakban mi volt az indítéka annak, hogy Festetics „enigma" lett sokak szemében, s miért igyekezett tüntetően az udvar kedvében járni. A „közjó és a haza" szolgálata nála nem szavakban nyilvánult meg, hanem látható, a jelent és jövőt egyaránt szolgáló intézmények létrehozásában öltött testet. Tudta, hogy az ország kiszolgáltatott helyzetében mennyire törékeny mindez, s terveinek megvalósításában mennyire egyedül áll. Már nem volt naiv, s azt is tudta, hogy kétségbeesett helyzetben lévő emberek mindenre kaphatóak. A hatalom számára pedig csak ürügy kell, hogy rajta keresztül bármikor emlékeztesse tehetetlenségére az egyébként is megosztott, és csak a szólamok szintjén patrióta nemességet. Amikor Csokonai és diákjai egy csurgói iskolai ünnepség alkalmával elénekelték a Rákóczi szabadságharc egyik dalát, számukra ez minden bizonnyal a hatalommal szembeni dac kifejezése volt. Festetics azonban tisztában volt az esetleges következmnényekkel. s nem megalkuvó, vagy gyáva volt, amikor a költőt mefeddte. A meglévőt, a szellemi és nemzeti túlélés eszközét féltette, amikor így szólt: „Uram! az ilyenekért még az iskoláinkat is széjjelhányhatják, vigyáznunk kell."

153 Az eddigiek mindenképpen magyarázattal szolgálnak arra a kérdésre is, vajon miért nem tartotta meg Nagyváthy Jánost közvetlen szolgálatában, illetve miért nem találkozunk az elismert agrárszakember nevével a Georgikonnal kapcsolatos forrásokban. Bár a fennmaradt iratanyagból ez nem derül ki, nem zárható ki annak lehetősége, hogy valamilyen nézeteltérés támadt közöttük. Mindamellett feltűnő, hogy Nagyváthy pontosan a Georgikon létrehozásának időszakától kezdve nincs már Keszthelyen. A magyarázatot abban kell keresnünk, hogy politikai röpiratok szerzőjeként, s egykori szabad-