Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Kurucz György: Festetics György gróf

Festetics György gróf 279 kőművesként. Nagyváthy személye inkább hátrányt jelenthetett egy későbbi országos jelentőségű taninézet működtetése során. A külvilágnak szóló látványos szakítást támasztja alá az is. hogy Festetics igen méltányos adományokkal honorálta Nagyváthy addigi munkásságát. Ha tényleges konfliktus terhelte volna viszonyukat, kevéssé valószínű, hogy Festetics komoly anyagi juttatásban részesítette volna. Az 1797. szeptember 27-én kelt 864. számú directorátusi döntés szerint „Nagyváthy János úr nyugalomra tétetni kívánván annak Csurgón egy ház 40 hold szántófölddel 12 kaszás réttel Ő N(ag)yságától inscnptio képpcn adattatik." Nagyváthyt távozásakor még 1.000 forint, míg a következő évben ugyanilyen összegű készpénz illette meg. Festetics ezenkívül utasította a csurgói tiszttartót, hogy a ház első szobáját padlóztassa, kályhát hozasson, tíz marhára istállót emeltessen, továbbá Nagyváthynak élete végéig tizenkét öl fát adasson minden évben.

154 Festetics György egy idő után szinte csakis az iskoláinak élt. Richard Bright leírása szerint már hajnalban a gazdaságot járta, ellenőrizte a georgikoni órákat, tárgyalt a tisztekkel, a professzorokkal. Ez a folytonos jelenlét természetszerűleg mindenkit feszélyezhetett. Erre utal Pethe Ferenc, az egyik első tanár, aki Pallérozott mezei gazdaság című könyvében egy georgikoni vizsgát felidézve „tudákos cenzornak" nevezte az alapítót.'

55 A folytonos ellenőrzés lehetett a bizalmatlanság jele is. bár mindenképpen érthető egy olyan tanintézetben, mely önálló gazdálkodást folytatott, s az eredmények vagy kudarcok egyaránt anyagi és erkölcsi következményekkel jártak. Egy alkalommal például, amikor a „svájcer" teheneket kihajtották a lóherére, s azok felfúvódtak. Festetics megfeddte a tiszttartót, hogy „ez rossz hírét kelti a Georgikonnak".

156 A tiszteknek és tanároknak időről időre részletes jelentéseket kellett készíteniük, munkájukat folyamatosan értékelte a központi britokígazgatás szerve, a Directio, illetve maga Festetics György. A közvetlen irányítás azonban óhatatlanul konfliktusokat eredményezett, amint arra Rumy Károly György és Kazinczy Ferenc levelezése is utal. miszerint Asbóth János professzoron kívül talán „senki nem tudott kijönni vele".

15

' Szintén Kazinczy levelezéséből tudjuk, hogy környezetében „Füttyös Gyurinak" hívták, „mivel mikor melancholisál, vagy haragszik, a legpajkosabb vagy verbunkos magyarokat fütyöli. - Ama nagy ember, kmek oceánus az esze és tudománya."

158 A sok elmarasztaló megjegyzés mögött azonban nem nehéz felismerni az évek során felhalmozódott keserűséget. Láthattuk, hogy Festetics milyen körülmények között kényszerült lemondani a katonai pályáról. Házassága szintén nem volt boldognak tekinthető, hiszen a kényszerből és kötelességérzetből létrejött kapcsolat nem alakult át idővel egymást elfogadó szeretetté. S amiképpen egykor szembekerült apjával, egyetlen fia, László, szintén csalódást jelentett számára. Amikor a fiú tizennyolc éves lett, átadta neki a keresztúri uradalmat kezelésre, azonban nemsokára kiderült, hogy csak a Jövedelmet hajhászta", s Festetics Györgynek meg kellett szabnia, hogy az ifjú gróf hány lovat, kocsit, és szolgát tarthat.

159 Mindamellett az általa létrehozott intézmények és családja iránti mély felelősségérzete, a mindent racionálisan irányítani akarók merevsége, szintén forrása lehetett a vele közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel kialakult konfliktusaiban. Festetics mindennapjait élete utolsó két évtizedében a gazdálkodás és az általa fenntartott iskolák körüli ügyek töltötték ki. Törekvéseit mindkét területen a racionalitás, illetve szigoni értékrend jellemezte. Amikor Kulcsár Istvánt felkérte fia nevelőjének, egyúttal tervet is készített, melyben az előbbiek szellemében igyekezett a nevelési célokat megjelölni.

100 Ugyanez jellemezte, amikor két távoli unokaöccse, Festetics Leó és Ernő árván maradtak, s nevelésük felügyeletét elvállalta. Pontosan meghagyta, hogy a két fiatalember mit tanuljon, mit gyakoroljon, milyen legyen az életmódja. Előírta azt is, hogy a számukra kiutalt havi ötven forintból tíz forintot könyvekre költsenek. Ernőnek, aki Pesten tanult, vadászatoktól, báloktól tartózkodnia kellett, igaz, színházba hetente kétszer is elmehetett. Festetics György ezen kívül megkövetelte, hogy magyar, latin, német, francia, és angol nyelven rendszeresen írjanak neki.

161 Gondoskodásának megnyilvánulásaira azonban nem csak saját alapítású iskolái vagy a közvetlenül reá bízott személyek kapcsán találunk adatokat. Segítette például a váci siketnéma intézetet, de a linzi hasonló intézettel is kapcsolatban állt.

162 Eredményességre való törekvése tehát nem zárta ki az eleseitek iránti figyelmet, a felvilágosodás szellemiségéből fakadó filantrópiát. amint arra Richard Brighttal folytatott egyik beszélgetéséből is következtethetünk. Bright például megjegyzésre érdemesnek tartotta, hogy a keszthelyi gróf igen meg volt lepve a gyermekekkel szembeni korabeli angol törvények szigorúságán. ' Ellentmondó vonásnak tűnik viszont, amit egyes szerzők külön is hangsúlyoznak, hogy Festetics György, aki a Georgikont létrehozta, vagyis egy olyan intézményt, mely a racionális gazdálkodás mintáit volt hivatott közvetíteni, más birtokain igen határozottan megkövetelte jobbágyaitól a feudális szolgáltatások teljesítését. Míg egyfelől ez arra vall, hogy a modern gazdálkodási gyakorlat valamennyi eleme nem általánosan létezett birtokain, másfelől kétségtelen, hogy ez közvetett módon a parasztsággal szemben könyörtelen feudális nagyúr vonását is erősítheti.

164 A mai általános felfogás szerint ez valóban kérdésessé teheti a közjó iránti tényleges elkötelezettségét. Bontz József, a múlt század végén Keszthelyről írott monográfiájában említi, hogy az úrbéri terhek súlyát a város lakói a 19. század elején igen súlyosnak érezték,

165 mivel Festetics a robot, vagyis a feudális munka-