Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Petánovics Katalin: Bűn és bűnhődés az egyén és a faluközösség szempontjából

ZALAI MÚZEUM 9 1999 Petánovics Katalin Bűn és bűnhődés az egyén és a faluközösség szempontjából A vizsgált dunántúli katolikus falu. Várvölgy, hitélet­ét kettős hatás szövi át. Egyik a keresztény tanitás, 1 a másik a hagyományvilág, amely igen régies, archaikus elemeket is megőrzött. A kettő gyakran összefonódik, s együtt él a gondolkodásban és az érzésekben. A jelen dolgozatban e kettősség jegyében boncolga­tom a lélek - lelkiismeret, a bűn és bűnhődés kérdését. Minden olyan tett. amellyel fölborítják, megsértik a kö­zösség nyugalmát, szembe kerül a falu erkölcsi ítéletével és igazságérzetével. Ezért jogosan elvárják a bűnöstől hogy bűnhődjön, és Istentől hogy büntessen, mert így áll helyre a kívánt egyensúly. Mondandóm érdekében először a lélek helyét és sze­repét foglalom össze, majd röviden utalok a túlvilágról való elképzeléseikre, éppen a földi és az égi büntetés és jutalmazás hasonlósága miatt. Végül konkrét esetek kapcsán taglalom az egyén (a bűnös) és a közösség szembesülését. A lélek lehet a fejben, a fejnek egy részében a „kupában" (tarkóban), az egész testben, de legtöbben mégis a vérben és az általa táplált szívben vélik a lakó­helyét." Egy idős asszony nagyon szép meghatározását idézem: „Isten lélek, és Isten maga a szeretet. Ezért a lélek helye a szív, hiszen azt mondjuk» hogy szívből sze­retünk. Ha pedig szívből szeretünk, akkor a lelkünk a szívben lakik. Azt is mondják, ha a lélek beteg, fáj a szív is. Ez is bizonyíték." 3 Ugyancsak ő fejtette ki a lel­ketlen ember fogalmát: „A gonosz, rossz ember azért lelketlen, mert nem képes a szeretetre. Van lelke, mert Isten teremtette, és lélek nélkül nem tudna élni. de mi­vel ez a lélek rossz úton jár. szeretetlen, nem képes be­tölteni igazi hivatását. Ezért olyan, mintha nem is lenne neki lelke." 4 Meggyőződésük szerint a földi és az égi elbírálás ha­sonló egymáshoz, mert a meg nem bánt súlyos bűnök következménye nem szűnik meg a halállal, hanem ezzel a teherrel indul a lélek az ítéletre. Ezt nemcsak keresz­tény hitük tanításából tudják, hanem elsősorban az ál­taluk ismert személyek lelkének túlvilági sorsáról kapott jelzésekből sejtik. Ezáltal az igazságérzetük megnyug­szik, mert úgy érzik, hogy a bűnössel szemben tanúsított viselkedésük, vélekedésük jogos volt. A túlvilágról való képük bizonytalan. Ez természetes: szem nem látta, fül nem hallotta világról van szó. 5 Azo­kat az általánosan ismert képeket, fogalmakat sorolják. amelyeket festményeken láttak, ponyvákban, látomás­irodalomban olvastak. Ha viszont konkrétan megélt, megálmodott esetekről számolnak be, akkor színesedik ez a kép. Felszabadultan közlekednek ég és föld között, lehozzák a földre az égit, és fölemelik a földit az égbe. Elmondják, hogy kit láttak a pokolban kénköves mo­csárban gyötrődni, ki kért imát vagy misét, mert már csak az hiányzott a tisztítótűzből való szabadulásához, kit láttak földi nyavalyában - gennyes sebektől borítva ­szenvedni, mert szentségek nélkül halt meg, ki dolgo­zott sokat, segítséget várva, s kit hallottak megnyugtató­an nyilatkozni, hogy jó helye van. 6 Legtöbbet s legszívesebben a mennyországról beszél­nek, hiszen mindenki oda vágyódik, ezért is képzelik el a földi világ kicsit jobb hasonmásaként. Megerősítik ezt a fölfogást olyan elbeszélések, amelyek arról szólnak, hogy a lelkek ugyanolyan testben és ruhában vannak ott is. mint amilyenben eltemették őket. A haldoklók látnak valakit - vagy egy hozzátartozó­jukat, vagy egy előttük meghalt ismerősüket, falubelit ­aki eljött értük és hívja őket magával. Néha néven is ne­vezik őket. A haldoklónál jelentkező halottak mintegy bátorítják, megkönnyítik a haldokló helyzetét, mert se­gítik, vezetik, nehogy eltévedjen az előtte álló hosszú úton. 7 De előfordul, hogy kérik a mellettük virrasztókat, hogy küldjék el a jövevényt, mert nem akarnak vele menni. 8 Sz.-né apját halott felesége hívta. T-né fia anyja ál­mában bejelentette, hogy sokat kell dolgoznia, de most segítséget kap XY személyében, aki azon az éjjelen vá­ratlanul meghalt. K-né 93 éves anyja 10 évig ágyban fekvő beteg volt. Nem is tudta, hogy előtte egy évvel meghalt infarktusban egy férfi, aki eljött érte. Kérdezte a lányát, hogy ki az. aki ott áll előtte? De mivel a lánya nem látott senkit, nem tudott válaszolni. Erre pár perc múlva az anyja - a lánya legnagyobb döbbenetére ­megnevezte az illetőt. A túlvilági test nem azonos a földi porhüvelyünkkel mondják - de külső formájában mindenképpen olyan. Másként nem ismernék meg egymást a hozzátartozók és a barátok. Számos megkérdezett véleménye szerint a mennyországban is csak azok tartanak össze, azok ba­rátkoznak, akik földi életükben szeretettel voltak egy­más iránt. Akivel csak köszönőviszonyban voltak, nem közelednek hozzá a Paradicsomban sem, mert nem vál-

Next

/
Thumbnails
Contents