Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Mende Balázs Gusztáv: A Zalaszabar–borjúállási 9–10. századi temető demográfiai vázlata

ZALAI MÚZEUM 9 1999 Mende Balázs Gusztáv A Zalaszabar-borjúállási 9-10. századi temető demográfiai vázlata Bevezető Keszthely és környéke, tágabb értelemben a mai Zala megye a történeti embertan szempontjából jól kutatott területnek számít. Mikor 1996. januárjában Müller Róbert múzeumigazgató kérésére - Éry Kinga közvetítése révén - elkezdtem dolgozni a zalaszabar-borjúállási temető anyagával, arra törekedtem, hogy egy nagy sírszámú, jól dokumentált, régészetileg fontos temetőt tudásomhoz mérten lehetőleg minden szemszögből megvizsgáljak, tovább gyarapítva ezzel a régióról gyűjtött ismereteinket. Az embertani feldolgozás első lépcsőfokaként került sor a temető alapadatainak, az elhaltak nem és korcsoporti arányainak meghatározására, amely adatok alapul szolgáltak a demográfiai számításokban. A temető feltárási munkálatai 1968-69-ben,

1 majd 1980 és 1984" között folytak. Müller Róbert régész irányításával. Az első évek leletanyaga először Nagykanizsára, majd a Keszthelyre került, míg a 80-as évek ásatásából származó leletek közvetlenül kerültek a Balatoni Múzeumba. A temető 816 sírjából mintegy 50 sír anyaga (főként az 1968-69-es évad ásatási csontleletei) elveszett: a csontokat jelenleg a Balatoni Múzeum őrzi. Az ásatási területet a Kis-Balatoni vízrendezési munkálatok keretében 1984-ben elárasztották. A temetőt a kilencedik század közepétől, utolsó harmadától kezdve mintegy a tizedik század közepéig használták. Az első periódusban a népesség egy 25x32es palíszádfallal körülvett területen, egy fatemplom körül temetkezett, majd a paliszádfalat áttörve a sírok a temető szélein soros temetkezés formájában folytatódtak (Müller 1992, 1996). A csontanyag kvantitatív vizsgálatai az eddigiekben nem mutattak lényeges eltérést a temető korai és késői generációi között (Mende kézirat). Vizsgálati módszerek A felnőtt korúak elhalálozási korának meghatározásánál Nemeskéri-Harsányi-Acsádi (1960) módszerét használtam, amelyet Sjfvold (1975) rendszerében értékeltem. A négy ajánlott korjelzőből a koponyavarratok belső és külső felszíni elcsontosodásának értékelését nem vettem figyelembe. így sok esetben nagyobb elhalálozási életkorhatárokat adtam meg. Emellett felhasználtam Miles (1963) fogkopási sémáit. Gyermekek esetében Schour és Massler (1941) ill. Ubelaker (1984) fogfejlődési táblázatainak segítségét vettem igénybe, mérhető hosszúcsontok esetében Stloukal-Hanáková (1978) módszerével dolgoztam. Több esetben (pl. juvenisek) a Schinz-Baensch-Friedl-Uehlinger (1952) -féle röntgenmódszeres ossificatiós táblázatot alkalmaztam, felhasználva Ferembach-Schwidetzky-Stloukal (1979) ajánlásait. A csontanyag megtartási állapota több esetben csak a felnőtt/gyermek-juvenis korcsoport (23-x) elválasztására volt alkalmas. A nem megállapításánál Éry-Kralovánszky-Nemeskéri (1963) módszerét követve 22 nemmeghatározó jelleget vizsgáltam, kiegészítve a váz és a koponya egészének sexualizáltságára vonatkozó jellemzéssel, valamint a sulcus praeauricularis megfigyelésével. Juvenis korúak esetében csak abban az esetben adtam meg a nemet, mikor a vázon található jellegek már teljes biztonsággal utaltak erre. Amikor a nemmeghatározó jellegek nem voltak értékelhetők, a nemet az abszolút méretek alapján próbáltam meghatározni. Az alapadatokat a Függelék tartalmazza. A temető népességének nem és korcsoporti megoszlását az 1. sz. táblázat tartalmazza. Az elkallódott, de a sírleírással és a sírrajz figyelembe vételével rekonstruálható csontvázak korcsoporti és nemi adatait külön tüntettem fel. Eredmények A halandósági tábla-számításokba a temető 777 egyénének adatait lehetett bevonni (2. sz. táblázat). A gyermek-felnőtt arány a gyermekeket a 19. év végéig számolva 485:292. Ez 62,42:37,58%-os arányt jelent. Ha a kevés számú (25 fő) 15-19 éves egyént is a felnőtt korosztályhoz számítjuk, az arány 460:317 (59,18:40,82) akkor is eltér a történeti korú temetők általános demográfiai képétől. A felnőttek nemi megoszlása a korcsoportonkénti eltéréseket figyelmen kívül hagyva nagyon kiegyensúlyo-