Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

P. Barna Judit: A dunántúli vonaldíszes kerámia kultúrájának leletei Balatonmagyaród–Kápolnapusztáról

12 P. Barna Judit 1989. I.t/4.). A másodlagos minták közül a rövid, vízszintes árkolás meglétére párhuzamként említhető: Mencshely-Berki-kút (REGÉNYE 1991. II.t/19; Ilit/19-20.) és Kúp (GLÀSER-REGENYE 1989. V.t./9.) . A finom kerámia edényein máshol is ritkán találunk fogóbütyköket, néhány példa azért említhető: Keszthely-Dobogó (MRT.I. I.t./7; I1.Í./7.; KALICZ 1983. Abb. 18/6.) és Mencshely-Berki-kút (REGÉNYE 1991. IV.t./l.). Az első esetben függőlegesen, míg a második esetben vízszintesen van átfúrva a fogóbütyök. Körömcsípés ebben a kategóriában nem tipikus, bár néha előfordul, pl.: a Keszthely-dobogói anyagban, egy bomba formájú edényen, dupla sorban (MRT I. II.t/2.). A durva kerámia formái - szűk szájú háromnegyed gömb alakú. ill. széles szájú, félgömb alakú edények, kónikus tálak, cilindrikus vagy kihajló nyakú amforák és nagy méretű tároló edények - mind tipikusnak tarthatók a Keszthelyi-csoportban. A bomba formájú edények a lelőhelyünkön megfigyeltekhez hasonlóan a Keszthelyi-csoport más lelőhelyein is a durva kerámia vezértípusát alkotják. Szűk szájú háromnegyed gömb alakú edények Kustánszeg-Lisztessarok (KALICZ 1991. Abb. 6/12; Abb. 13/1-2; Abb. 14/3-4; Abb. 15/23. 6, 11-13; Abb. 16/12). Kúp (GLÀSER-REGENYE 1989. IV.t./l-4. 6-8.). Mencshely-Berki-kút (REGÉNYE 1991. IV.t./10. 12. V.t./9.), széles szájú, félgömb alakú edények: Kustánszeg-Lisztessarok (KALICZ 1991. Abb. 13/9-11. Kúp (GLÀSER-REGENYE 1989. IV.t./2-8: V.í./1-З.). Mencshely-Berki-kút (REGÉNYE 1991. V.t./l.) lelőhelyeken is nagyobb számban vannak jelen a durva kerámián belül. Ezek meredek falú változatai sem ritkák az említett leletegyüttesekben: Kustánszeg-Lisztessarok (KALICZ 1991. Abb. 6/13; Abb. 13/3). Kúp (GLÀSER-REGENYE 1989. IV.t/5.), Mencshely-Berki-kút (REGÉNYE 1991. IV.t./15.). A csak a durva kerámia kategóriájában képviselt formák is általánosak a Keszthelyi-csoport más lelőhelyein, pl. cilindrikus vagy kihajló nyakú amforákat, palackokat többek közt Kustánszeg-Lisztessarok (KALICZ 1991. Abb. 14/1-2, 5; Abb. 15/9-10; Abb. 16/15.), Kúp (GLÀSER-REGENYE 1989. V.t./8, 10.), MencshelyBerki-kút (REGÉNYE 1991. 4.1./7-8.), KeszthelyDobogó (közöletlen. ltsz.:65.133.32.), valamint nagy méretű tároló edényeket Keszthely-Dobogó (MRT I. II.t./10-11; ill. több közöletlen darab

5

), Pári-Altacker (TORMA 1971a 8.t./9.), Kúp (GLÀSER-REGENYE 1989.19.). Mencshely-Berki-kút (REGÉNYE 1991. V.t./2-4.), stb. lelőhelyekről is ismerünk. A dupla fül mely legtöbbször a puttonyedényeken fordul elő Keszthely-Dobogón és Mencshelyen is meg van (MRT I. ПЛ./12, REGÉNYE 1991. 6.t./3.). A palackokat és a puttonyedényeket kis töredékek alapján nem lehet elkülöníteni egymástól, mivel a két formát alapvetően a fülek száma és elhelyezkedése különbözteti meg (PAVÚK 1980.33.). A függőlegesen átfúrt fülek az idősebb VKfejlődést lezáró Milanovce-fázisban jelennek meg, a formálódó fiatalabb VK kezdetét jelző elemek egyikeként (PAVÚK 1980.47.). Míg pl.: Mencshelyen a profilait perem általánosan jellemzi a háromnegyed gömb alakú edényeket (REGÉNYE 1991.38; 4.t./10.), Balatonmagyaródon ennél az edényformánál, mint már szó volt róla, csak néhány esetben fordul elő a kissé elvékonyított és enyhén profilait perem. A bomba alakú edényeknél az elvékonyított perem még az idősebb fázis hagyománya (KALICZ 1991.23, Abb.15/6, 12-13). A bevagdosással tagolt peremű, kihajló nyakú amfora megfelelőjét, mind az edényformát, mind pedig a perem kiképzését tekintve, Keszthely-Dobogón és MencshelyBerki-kút lelőhelyeken találjuk meg (közöletlen, ltsz.:65.133.32; ill. REGÉNYE 1991. 4.t./7.). Balatonmagyaródon a durva kerámia formái mind a megszokott típusokat képviselik, különleges vagy ritka forma - mint pl.: Kustánszegen a lapos, ovális tál (KALICZ 1991. Abb. 6/2.) nem került elő. A bütykök alkalmazása általános a kultúra egész élete során, így a Keszthelyi-csoport kerámiáin is. Kustánszegen (KALICZ 1991. Abb.6/10; Abb. 13/5-9; Abb. 15/38; 16/1-7, 9-15), Keszthely-Dobogón (MRT.I. II.t./8. 11), Mencshelyen (REGÉNYE 1991. V.t/5-8, 10-11.) és Pári-Altackerben (TORMA 1971a 7.t./3; 8Д./8) is több fajtájuk előfordul, összességében azonban úgy tűnik, hogy Balatonmagyaródon, méretben és kivitelben, a megszokottnál valamivel változatosabbak a fogóbütykök. Például a sajátos, aszimmetrikus fogóbütyöknek (10. kép/3), ül. a kis dudorokkal tagolt felületű

6 bütyöknek (10. kép/9.) eddig nem találtuk analógiáját a közzétett leletanyagokban. A ferde tűzdelésre Mencshelyen (REGÉNYE 1991. 4.t./12-14.) és Keszthely-Dobogón találunk párhuzamokat, ez utóbbi esetben a tűzdelés körömcsípéssel kombinálódik (közöletlen. ltsz.: 65.131.34.). Az egyik tűzdelt díszű töredék (6. kép/9.) párhuzamát KeszthelyDobogón találjuk meg. A tűzdelés Kustánszegen is ritkán fordul elő (KALICZ 1991. Abb.6/10). A bekarcolt díszítéseknek a 8. kép/3.-hoz hasonló elrendezésére a legrégibb VK-ban vannak párhuzamok, pl. Bicskén (MAKKAY 1978.21. és Pl. III/2, Pl.Wla-Ib) és Medinán (KALICZ-MAKKAY 1975. XXIII.t./L). Hasonló motívum előfordul még egy kupi edényen, ahol 3-3 bekarcolásból álló függőleges, ill. vízszintes helyzetű vonalkötegek töltik ki körben az edény felületét (GLÀSER-REGENYE 1989. I.t./10.), valamint a korai kottafejes kerámiában is (uo. 22. jegyzet). A csípett díszítés a Keszthelyi-csoport törzsterületén ritkán jelentkezik: Kustánszegen (KALICZ 1991. Abb.6/9), PáriAltackerben (TORMA 1971a 7. kép/7; 8. kép/5, 9.) és Keszthely-Dobogón (MRT.I. II.t./2) néhány töredéken található. A körömcsípések többnyire sorba rendezve állnak, de Keszthely-Dobogón és Mencshelyen is elő-