Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Vörös István: Germán ló–kutya kettős sírok Keszthely avar kori temetőjében

Germán ló-kutya kettős sírok Keszthely avar kori temetőjében 127 feltételezhető, hogy az atlasokon található korabeli sérülések (13. kép 1., 14. kép 1., 15. kép 1.), valamint a nyakcsigolyasor folytonosságának megszakadása (3.) az állatok megfojtásával függhet össze. Az 1. kutya bal mellső lábfejének leszakadása, illetve alkarcsontjainak elmozdulása postmortem is történhetett. A 2. ló jobb oldali csánkizületének szétszakadása és lábvégének kifordulása a leölés előtti „megállításának" lehet a következménye. A csánkizület inainak átvágásával az állat mozgásképtelenné válik. A népvándorlás korában a temetési, vagy egyéb vallási szertartásokon bemutatott állatáldozatok igazi funkciója, szerepe nem ismert. Az emberrel egyidőben - közös, vagy külön sírba - eltemetett állatok megítélésében joggal merülhetett fel korábban az a joviális vélemény, hogy azok az elhunyt kedvencei voltak. Ha - a csontozatán is diagnosztizálható, maradandó elfajulást okozó betegségben szenvedett, „beteg állapotban is tartották" csakhogy gazdájával együtt temethessék el (Bökönyi 1974. 290.). Pragmatikus szemlélet szerint az elhunytnak a „kisebb értékű", „használhatatlan" állatot adták. Ez a mai profán gondolkozás aktualizálása lenne. De kinek az állatai voltak a bizonyíthatóan nem ember temetéséhez köthető állatáldozatok? Valószínűsíthető, hogy az emberáldozatot helyettesítő állathierarhia első tagjának a lónak, illetve a dualista megítélésű kutyának - tértől és időtől függetlenül, ha más-más megfogalmazásban is - engesztelő, közvetítő szerepe volt. A keszthelyi 1. állatsir merev hátú lova életében bizarr látvány lehetett. Inkább megterheléses, mint töréses, fertőzéses csontelfajulásainak stabilizálódása után a mén még több évig élt. Hasonló blokkolt hát (2) hát/ágyékcsigolyájú (6) gerincoszlop ismert a thüringiai Zorbau 5-6. századi temető 3. lósírjából is (Müller 1980. 118.. Müller 1985. Tab. 14.). A súlyos betegségeken átesett állatoknak több üzenete is van számunkra: 1., ezek az állatok hajlamosak voltak az izületi gyulladásokra és/vagy a túlzott igénybevételük következtében betegedtek meg. 2., betegségük lefolyásakor gondos kezelést kaptak, kímélésben volt részük, ami a ló megtartásának igényét, gyógyítási ismereteket, és helyettesítendő - fölös lovak meglétét feltételez. 4. A keszthelyi állatsírok analógiái A keszthelyi ló - kutya sírok avaroktól idegen, cthnikailag is eltérő rítusára Kovrig Ilona is felhívta a figyelmet. Magyarországon az avar temetőkben nem jellemzőek az oldalukra fektetett avar kori lócsontvázak előfordulása. Jellemző viszont Pannoniában az oldalán fekvő lócsontváz a római császárkori ló-, ló-kutya, és a kocsissírok nagy részére, valamint az 5-6. századi germán lovas, önálló ló, és ló-kutya kettős sírjaira. Római császárkor: Inota 2. halom, lósír (3. gödör) 2 ló (jobb és bal oldalán fekvő, K. Palágyi 1981. 12., Abb. 12., 3. Taf. XXXII.2.). Szőny 2. lósír 2 ló + kutya (mindkét ló a bal oldalán feküdt. Barkóczi 1946-48. 3. kép). Szőny 1. lósír 1 ló (bal oldalán feküdt) (Barkóczi 1946-48. 2. kép). Oroszvár (Rusovce. Szlovákia) Az 1942-43-ban az Árpád-kori temető 9. sírja alatt egy jobb oldalán fekvő, a 42. sír alatt pedig egy bal oldalán fekvő római kori ló csontváza volt (MNM At. 3.O.I. 1943.). A 9. sír alatti lósírban az ásatási dokumentációk szerint nem volt kutyacsontváz (MNM.

At. 3.O.I. 1943., téves adat Radnóti-Gabier 1982. 58., átvette Vörös 1991. 353.). Radnóti A. 1943 májusában a vasúti sor telkein húzott XlVa. árokban találta a kutyacsontvázat 3 m mélyen (MNM.

At. 8.O.I. 1943., Radnóti-Gabler 1982. 1. kép alsó része). Sárbogárd A honfoglalás kori temetőben a 63. férfi sír alatt római kori kettős lósír páros igával került elő (K.Éry 1968. Taf. XL.4., Vörös 1996. 141.). A Ny-i oldalon levő ló a jobb oldalán feküdt. A temető B. lósírja is római kori. a ló csontváza a jobb oldalán feküdt (K.Éry 1968. Taf. XL.2.). Tihany kettős állatsír ló + 2 kutya (a ló a jobb oldalán feküdt, K.Palágyi 1990. Abb. 4-6.. Vörös sajtó alatt). Mőzs lósír (bal oldalán fekvő ló, Gaál 1979. 8. kép). Solymár lósír (bal oldalán fekvő ló. Vörös 1991. 2. kép). Kozármisleny kocsisír + 2 ló (jobb és bal oldalán fekvő ló, Kiss 1989. Abb. 4.). 5-6. századi germán állattemetkezések Vörs 5. lovassír kettős embersír fölötte ló (bal oldalán feküdt. Sági 1960. 54-55.. 4. kép). Szentendre (1961. Bóna István ásatása) Lósír bal oldalán fekvő ló. Kajdacs (1965. Bóna István ásatása)

2 8. lósír jobb oldalán fekvő ló. 14. lósír jobb oldalán fekvő ló. ? Kálóz (1927) kettős embersír alatt ló (Múz.Ért. 1.4. 1931.6., Bóna 1955. 71.). A lelőhelyen előforduló római kori kocsisírok alapján (Bónis 1981.) az 1927-es leletegyüttes egyidejűsége megkérdőjelezhető. Új lő rincfalva-M agyarád (1974) A „2. sz. házban" kettős állatsír ló + kutya. Helyenként égett jobb oldalán fekvő ló. mögötte keresztben a kutya (Szabó 1975.). Archaezoológiailag egyik legjobban dokumentált terület Thüringia (Közép-Elba-Saale vidék) 5.-6. századi temetőiben 51 - többségében önálló - lósírban összesen