Zalai Múzeum 9. 100 éves a Keszthelyi Balatoni Múzeum (Zalaegerszeg, 1999)

Vörös István: Germán ló–kutya kettős sírok Keszthely avar kori temetőjében

128 Vörös István 66 lócsontváz volt. Kilenc temető 13 sírjában a ló és kutya együtt volt eltemetve (ló - kutya egyedszáma a sírokban: l-l 8 sírban, 1-2 3 sírban, 2-2 1 sírban és 4-2 1 sírban) (Müller 1980. 101-118.). Az archaeozoológiai leírásban az állatok sírelhelyezkedéséről nincs adat. A Keszthely-Ált. Iskola területén 1961-ben feltárt három ló - kutya kettős állatsír az 5-6. századi germán temetési rítussal analóg.

3 5. Az állatsírok lovainak marmagassága 5.1. Magyarországi germán lovak marmagassága: 132.8 cm mén Szentendre, 132.9 cm mén Kajdacs 8. sír. 136.0 cm mén 14. sír. 131.8 cm kanca Újlőrincfalva-Magyarád „2. sz. ház" 138.0 cm mén Keszthely Ált. Isk. 1. állatsír 142.3 cm mén 2. állatsír 143.0 cm mén 3. állatsír 5.2. Magyarországi római császárkori lovak marmagassága 138.3 cm Inota 1. halom lósír (2. gödör) hátasló 143.8 cm 2. halom kocsisír (2. gödör) igásló 141.5 cm kettős lósír (3. gödör) 1. igásló 141.7 cm 2. igásló 139,7 cm Kozármisleny kocsisír 1. igásló 136,2 cm 2. igásló (Bökönyi 1989.) 131,0 cm Mőzs lósír hátasló (Gaál 1979.), 135,7 cm Solymár lósír hátasló (Vörös 1991.), 140.0 cm Szőny 1. lósír hátasló 130.0-135.0 cm 2. lósír 1. hátasló 130.0 cm 2. hátasló (Vörös 1991.). 5.3. Középnémetország római és népvándorlás kori lovainak marmagassága Germánia Romána területén a lovak mannagasság átlaga 139,6-147.2 cm között oszlik meg. A lelőhelyek legkisebb és legnagyobb lovainak marmagasság átlaga érdekesen alakul a római és a germán területeken: római min. 126-135 cm, max. 148-154 cm germán 113-130 cm, 134-149 cm. (Benecke 1994. Tab. 46.). A germánok saját bennszülött lovai alacsonyabbak, és kisebbek voltak a rómaiak import lovainál. A már említett thüringiai 5-6. századi un. Középnémet A. csoport lovainak marmagasság átlaga 135,5 cm n - 57 egyed, limit (124) 128-150 cm (Müller 1985. Tab. 4.). Ezek további testmagassági megoszlása: 8 egyed kicsi (124-128 cm), 21 egyed alacsony (128-136 cm), 19 egyed kisközepes (136-140 cm), 8 egyed nagyközepes (140-145 cm) és 1 egyed magas (150 cm) Vittféle testméretkategóriába tartoznak. A thüringiai 5-6. századi ló-kutya kettőssírban a lovak marmagasság megoszlása: 131-144 cm, alacsony és nagyközepes testmagasságúak. A Brno melletti Podoli 5. századi sír minimum 5 lovának mannagasság átlaga 137,3 cm, limit 134,4-143 cm (Ambros-Müller 1980. 89., Tab. 12.). A keszthelyi germán kettős állatsírokban előforduló agarak és juhász/vadász kutyák marmagassága 62,369.0 cm. Hasonló kutyák találhatók a thüringiai ló-kutya kettős állatsírokban is, ahol a kutyák marmagassága 62,0-67,8 cm között oszlik meg (Müller 1980. 101118.) Magyarországon a késő népvándorlás kori - kora közép kori „nemesített keleti lovak" alakkörébe az arab lovakkal javított kelet-európai pónik tartoznak. A római császárkorban, illetve a korai népvándorlás korában a „nemesített lovak" esetében természetesen az arab lovak hatásáról még nem beszélhetünk (Bökönyi 1989. 56.). A hasonlóság kizárólag formai. Fenotípusában - jelen esetben csontméreteiben - hasonló, vagy megegyező lóállomány ismert a kora középkorból is, ahol pl. a mc méretek, méretindexek clusteranalízise alapján az egyik legközelebbi csoportot a szász, avar, magyar és a délsvédországi vendel/viking időszak lovai mutatják (Benecke 1994. Abb. 144.). Ez természetes is, hiszen az egyik lóállomány alapját a nyugati, a másikét a keleti pónik alkotják. A méretbeli azonosság, vagy hasonlóság nem jelent genetikai, származástani azonosságot! A római provinciákban előforduló nagyközepes és magas lovak - pontosan még nem lokalizált - de egyértelműen a Mediterránum különböző helyeiről származnak. Jegyzetek: Az állatok csontbetegségeinek meghatározásához és leírásához Tasnádi-Kubacska 1960. B. Kovács-Tamás 1977, és Hani-Lang-Ueltschi 1992. munkáit használtam fel. 1 Szentendre és Kajdacs lósírjainak csontmaradványait és az ásatási dokumentációit Prof. Bóna Istvántól kaptam, melyért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 3 A keszthelyi avar kori temetőből az alábbi „állatvázas'"