Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Rózsa Miklós: Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben

Az első hivatalos intézkedések a török uralom alól felszabadult Kanizsán 1690-ben 47 zik, amelynek módja van rá, hogy a mészárosokkal való egyetértésben megtartsa az olcsóságot. (Válaszirat befejező része.) A császári bizottság adott a Városi Tanácsnak a) kettőt a város körül fekvő malmokból, b) a területén fekvő erdőségekből egy jó részt a jogokkal együtt, c) polgári kórház céljára helyet, hozzá tartozó földekkel, valamint d) lőtérnek alkalmas területet. A malom és a területek kijelölése, s a juttatással kapcsolatos intézkedések megtétele végett a Tanácsnak a kanizsai harmincadoshoz kellett fordulnia (2. pont). Megtörténtek a szükséges intézkedések a hidak javítására és a mocsár tisztogatására. Ugyanekkor a bizottság felhívta Kanizsa bíráját és Tanácsát, hogy kellő figyelmet fordítsanak a polgárság házai és az utcák tisztaságára (9. pont). Megparancsolta a császári bizottság a kanizsai harmincadosnak, hogy a jövendő városi írnok részére szállásházat jelöljön ki (1. pont). A Városi Tanács a telekkönyv kezelését és annak jövedelme szedésének jogát meg akarta szerezni. A császári bizottság tájékoztatta a Tanácsot, hogy a telekkönyvet és annak jövedelmeit a császár további rendelkezéséig a harmincados köteles kezelni. Ugyanakkor azért, hogy „a város közönsége a szükséges közkiadások fedezéséhez a mostam nehéz kezdetnél néhány fillérhez juthasson", a bizottság megengedte, hogy a Tanács az 1690. évben a jobb módú polgárokat 3 forinttal, a kevésbé módosokat 1 forinttal megadóztassa (10. pont). Elutasította a császári bizottság a Tanács tizedmentesség iránti kérelmét a mentesség káros következményei miatt (4. pont). Tájékoztatta a bizottság a Városi Tanácsot, hogy a püspökök között arra nézve fennálló nézeteltérések, hogy a kanizsai plébánia melyik egyházmegyéhez tartozik, még nem tisztázódtak (7. pont). Itt kell megjegyeznünk, hogy Kanizsán az 1690-es években a megyés püspöki joghatósághoz tartozó felügyeleti jogon alapuló egyházlátogatást a zágrábi megyéspüspök által kijelölt visitatorok végezték.

20 Tájékoztatta a bizottság a Tanácsot, hogy a parancsnok és a város bírói joghatósága ügyében folynak tárgyalások, de megegyezés még nincs (5. pont). Tájékoztatást kapott a Városi Tanács továbbá arról, hogy sörházat építeni mások kizárásával oly kiváltság, amelyért a Császári Udvari Kamarához, vagy magához a császárhoz kell folyamodnia (6. pont). Somogy vármegye minden nemesének, kapitányának, minden rendű lakosának az 1596. évi VII. dekrétum 41. cikkelyével Zala megye fő- és alispánja, valamint szolgabíróinak joghatósága alá vonásával bekövetkezett, és az 1608. évi k. u. I. dekrétum 22. cikkelye által történt megerősítésével hatályban tartott igazgatási egyesítés Kanizsa török alóli felszabadításakor is fennállott. A megyegyűléseket Zala vármegyének a törökök által meg nem szállt részén tartották. A török alól felszabadult Kanizsa új Városi Tanácsa azt akarta elérni, hogy a megyegyűléseket Kanizsán tartsák. A császári bizottság válasziratában arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy „a zalai főispánság alispánja igyekezni fog a megyei uraknak előterjesztést tenni, hogy azok a megyegyűléseket a már régtől fogva kívánt módon itt tartsák". Adataink szerint csak 1703. március 12-ére lett Kanizsára hirdetve az egyesült megyéknek a közgyűlése.

21 A Tanács alakuló ülésén kialakították a török alól felszabadult Kanizsa tanácsi igazgatásának felépítését

22 Szervezeti intézkedés volt az 1690. július 5-i tanácsülésen hozott határozat, amely szerint a Tanács az éjszakai közrend és a tűzvédelem érdekében 4 éjjeliőrt fogadott fel,

23 és az augusztus 3-i tanácsülésen egy grazi kéményseprővel (mert Kanizsán akkor ilyen iparos még nem volt) a kémények rendszeres vizsgálatára és szükség szerinti kitisztítására történt megállapodás.

24 Csak különböző források adatainak egybevetéséből következtethetően 1690. augusztus 29-ét kevéssel megelőzően meghalt a várparancsnok Biszterszky őrnagy. Ugyanez idő táján Johann Gammersfeldt lett a várparancsnok, aki a blokád idején századosként, szerzett érdemeiért szintén ingyen jutott kanizsai házingatlanhoz.

25 A félhold 90 éves uralma alól felszabadult Kanizsának a keresztény Európába visszavezetése, s ezen belül a Habsburg birodalomba beillesztése érdekében tett első hivatalos intézkedések eddigi időrendi számbavételekor már szóltunk Paul Wibmer harmincadosi jogkörben tett, valamint az általa teendő némely intézkedésekről. Az új szerzeményi területeknek, mint már a császár kamarai haszna növelését szolgálni hivatott területeknek a számukra új politikai keretek közé illesztését intézni hivatott, többször említett császári bizottság, ahogy Kanizsa város Tanácsa szervezeti helyzetét, jogkörét és feladatait instrukcióba foglaltan határozta meg, úgy az udvari kamarai haszon érdekében Kanizsán elsődlegesen tenni köteles harmincadosnak, Paul Wibmernek is instructioba foglaltan adta tudtul, hogy mind harmincad-, mind telekkönyvi és provisoratusi (= tiszttartói) ügyekben miként kell eljárnia.

26 Az 1690. július 10-én Eszéken kelt és 16 pontból álló instrukció azt adja tudtul Wibmernek, hogy „a reábízott Harmincadhivatalnál mire kell ügyelnie, hogy ezentúl mindent iparkodóan kézben tudjon tartani, valamint Őfelsége szolgálását és érdekét a legnagyobb mértékben tudja előmozdítani." Elsőként a bor és a vágóállatok utáni fogyasztási és forgalmi adó (accisa) tételeit írta elő a császári bizottság (1. pont). A második feladatkör, amellyel összefüggően intézkedett a bizottság, az a házingatlanok nyilvántartása, leltárba vétele, értékesítése, használatba adása, valamint a kamarai bevételi forrást jelentő telekkönyv vezetése, s