Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Horváth György: A Móricz Zsigmond Művelődési ház történetéből

196 Horváth György a lakosság világnézeti, politikai, szakmai, továbbá mű­vészeti nevelését, általános műveltségének emelését, nyújtson ösztönzést és lehetőséget a társas élet formái­nak kialakításához és a színvonalas szórakozáshoz." A 150/1968. MM. számú utasítás így szól a művelő­dési otthon jellegű intézmények továbbfejlesztéséről tartalmi idézetben: A művelődési háznak gondoskodni kell szervezett ke­retben az ismeretterjesztés változatos formáiról a helyi hagyományok további ápolásáról az ifjúság körében folyó kulturális munkáról művészeti együttesek működéséről játék- és sportlehetőség biztosításáról fiókkönyvtár működtetéséről. Bevezetőben megállapíthatjuk, hogy ezeknek az elvá­rásoknak maximálisan eleget tett a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, amely nevet Gozdán József és Vizeli Dezső választottak. Először nézzük az ismeretterjesztést és területeit! Majd vizsgálni fogjuk a szervezett műsorokat. Kiemel­jük a szakkörök és klubok működését. A záróegységben az öntevékeny művészeti csoportokról emlékezünk meg, amelyek ma is a ház fényét jelentik. Rendszeresek voltak az ismeretterjesztő előadások. Ezek egyrészt politikai elvárások is voltak, másrészt igény is jelentkezett rájuk. A tematika meglehetősen széles volt. Az egykori hivatalos dokumentumokban ol­vashatunk politikai, agrártudományi, egészségügyi, közlekedési, földrajzi és még sok más területű előadás­ról vagy előadás-sorozatról. A nyilvántartó könyvek pontosan megnevezik az elő­adás fajtáját, az előadót, a résztvevők számát. A gyako­riság, a témaváltozatosság és a megjelentek száma be­szél nekünk. Két adatsort vessünk össze! 1965-ben 18 ismeretterjesztő előadáson 1838-an vettek részt, 1974­ben 33 alkalommal 5138-an látogattak el ezért a ren­dezvényért a házba. Az alkalmak száma éves viszony­latban 15 és 40 között volt. Az utóbbi azt jelenti, hogy ­a nyári hónapokat leszámítva - hetente legalább egy előadás volt. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy ezek az adatok csak az ismeretterjesztésre vonatkoznak. A té­mákban dicséri a házat az igényesség és a sokszínűség. A közönségigény - életkor szerint is - kielégítése alapvető volt a vezetőség terveiben. A szórakoztató mű­sorok is kiemelkedő helyet foglaltak el a művelődési ház programjában. Havonta egy-két alkalommal az ország vezető és divatos művészei, együttesei léptek fel a ház színpadán. Ihász Gábortól Korda Györgyig, a V Moto Rock együttestől a Kati és a Kerek Perecig. A nagy hu­moristák sora szerepelt Kiskanizsán: Hofi, Somogyi, Komlós, Peterdi és mindenki, aki számított e területen. A nyilvántartó könyveknek olyan rovata is volt, amely a házon kívüli rendezvények nevet viselte. A nagy nézőszám esetén sokszor igénybe vették az úttörő­házat, később a Hevesi Sándor Művelődési Központot is. Életrevaló kezdeményezése volt Kápolnás Zoltánnak a Sáska Sportkör olyasfajta támogatása, hogy neves művé­szeket hívott a MÁV NTE munkacsarnokába előadás­sorozatra. A színpad az ökölvívó-szorító volt. Egy al­kalommal a színpadra lépő Szuhay Balázs a sok néző láttán - a meglepetéstől - így szólalt meg: „Tudtam, hogy Kanizsa nagy, de hogy ennyire!" Az említett rendezvényfajták kivétel nélkül mind teltházasak voltak. Gondoltak a gyerekekre is a ház munkatársai. Visz­szatérő vendégek voltak a bábszínház, a bűvészek, a bo­hócok és egyéb gyermekműsorok. A szervezők követték a „divatot". Jól mutatta ezt a fellépők sora, ugyanakkor az igényesség is fő jellemző­jük volt. Az előbbieket bizonyítják a vendégkönyvbe be­írtak, melyek szintén kitűnő forrásanyaggal szolgáltak a ház működésére vonatkozólag. Az elmondottak igazolására vegyük az 1975-ös évet. Saját rendezvényei így alakultak a Móricz Zsigmond Művelődési Háznak: megnevezés alkalom résztvevő családi és társadalmi ünnepek 8 1250 műkedvelő előadás 2 446 hivatásos művészek előadása 13 2422 műsor nélküli tánc 9 1822 gyerekek részére 4 692 diszkó 6 458 összesen 42 7090 „Házon kívül" 23 alkalommal léptek fel együttesei az intézménynek, 19 helységben 5020-an látták őket. Az egyik csúcspontot az 1982. év jelentette. A Kanizsa Táncegyüttest külföldi szereplésével együtt 58 helyen 45.284 néző látta. (A szám nemcsak a táncegyüttes né­zettségére vonatkozik.) A ház színvonalas munkájának dicséretét erősíti, hogy az együttesek irányítását egy-két főfoglalkozású és néhány mellékállású szakkörvezető intézte sok-sok munkával, lelkesedéssel, ügyszeretettel, hozzáértéssel. A szakkörök működése, működtetése többszörösen is dicséretes. Egyszer jelentette a folyamatosságot. Alkal­mas volt a hagyományteremtésre, alapot jelentett a fej­lődéshez. A ház vezetőségének szakmai hozzáértését mutatja, hogy mennyire tudatosak voltak törekvéseik. Évtizedekig működött, működik néhány szakkör. Ez el­sősorban az igények jó felismerését bizonyítja. Nem idő­rendben foglalkozunk ezekkel, csak néhányat kiemelünk közülük. Kétségtelen az élre kívánkozik a hímző szak­kör, amelyet kezdetben népi díszítőnek neveztek. 1976­ban alakult. Szőke Lászlóné volt mindvégig az irányító. 30-45 fő találkozott minden második hétfőn 17-21 óra között. Az éveket kiállítások zárták, amelyek anyagából több országos pályázatokra, kiállításokra is eljutott, sok díjat is nyertek. Nagy szerepe volt a szakkörnek a közösségformálás­ban is. Ezt jól példázza Halászné szakköri tag vendég-

Next

/
Thumbnails
Contents