Zalai Múzeum 7. (Zalaegerszeg, 1997)

Horváth György: A Móricz Zsigmond Művelődési ház történetéből

196 Horváth György a lakosság világnézeti, politikai, szakmai, továbbá művészeti nevelését, általános műveltségének emelését, nyújtson ösztönzést és lehetőséget a társas élet formáinak kialakításához és a színvonalas szórakozáshoz." A 150/1968. MM. számú utasítás így szól a művelődési otthon jellegű intézmények továbbfejlesztéséről tartalmi idézetben: A művelődési háznak gondoskodni kell szervezett keretben az ismeretterjesztés változatos formáiról a helyi hagyományok további ápolásáról az ifjúság körében folyó kulturális munkáról művészeti együttesek működéséről játék- és sportlehetőség biztosításáról fiókkönyvtár működtetéséről. Bevezetőben megállapíthatjuk, hogy ezeknek az elvárásoknak maximálisan eleget tett a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, amely nevet Gozdán József és Vizeli Dezső választottak. Először nézzük az ismeretterjesztést és területeit! Majd vizsgálni fogjuk a szervezett műsorokat. Kiemeljük a szakkörök és klubok működését. A záróegységben az öntevékeny művészeti csoportokról emlékezünk meg, amelyek ma is a ház fényét jelentik. Rendszeresek voltak az ismeretterjesztő előadások. Ezek egyrészt politikai elvárások is voltak, másrészt igény is jelentkezett rájuk. A tematika meglehetősen széles volt. Az egykori hivatalos dokumentumokban olvashatunk politikai, agrártudományi, egészségügyi, közlekedési, földrajzi és még sok más területű előadásról vagy előadás-sorozatról. A nyilvántartó könyvek pontosan megnevezik az előadás fajtáját, az előadót, a résztvevők számát. A gyakoriság, a témaváltozatosság és a megjelentek száma beszél nekünk. Két adatsort vessünk össze! 1965-ben 18 ismeretterjesztő előadáson 1838-an vettek részt, 1974ben 33 alkalommal 5138-an látogattak el ezért a rendezvényért a házba. Az alkalmak száma éves viszonylatban 15 és 40 között volt. Az utóbbi azt jelenti, hogy a nyári hónapokat leszámítva - hetente legalább egy előadás volt. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy ezek az adatok csak az ismeretterjesztésre vonatkoznak. A témákban dicséri a házat az igényesség és a sokszínűség. A közönségigény - életkor szerint is - kielégítése alapvető volt a vezetőség terveiben. A szórakoztató műsorok is kiemelkedő helyet foglaltak el a művelődési ház programjában. Havonta egy-két alkalommal az ország vezető és divatos művészei, együttesei léptek fel a ház színpadán. Ihász Gábortól Korda Györgyig, a V Moto Rock együttestől a Kati és a Kerek Perecig. A nagy humoristák sora szerepelt Kiskanizsán: Hofi, Somogyi, Komlós, Peterdi és mindenki, aki számított e területen. A nyilvántartó könyveknek olyan rovata is volt, amely a házon kívüli rendezvények nevet viselte. A nagy nézőszám esetén sokszor igénybe vették az úttörőházat, később a Hevesi Sándor Művelődési Központot is. Életrevaló kezdeményezése volt Kápolnás Zoltánnak a Sáska Sportkör olyasfajta támogatása, hogy neves művészeket hívott a MÁV NTE munkacsarnokába előadássorozatra. A színpad az ökölvívó-szorító volt. Egy alkalommal a színpadra lépő Szuhay Balázs a sok néző láttán - a meglepetéstől - így szólalt meg: „Tudtam, hogy Kanizsa nagy, de hogy ennyire!" Az említett rendezvényfajták kivétel nélkül mind teltházasak voltak. Gondoltak a gyerekekre is a ház munkatársai. Viszszatérő vendégek voltak a bábszínház, a bűvészek, a bohócok és egyéb gyermekműsorok. A szervezők követték a „divatot". Jól mutatta ezt a fellépők sora, ugyanakkor az igényesség is fő jellemzőjük volt. Az előbbieket bizonyítják a vendégkönyvbe beírtak, melyek szintén kitűnő forrásanyaggal szolgáltak a ház működésére vonatkozólag. Az elmondottak igazolására vegyük az 1975-ös évet. Saját rendezvényei így alakultak a Móricz Zsigmond Művelődési Háznak: megnevezés alkalom résztvevő családi és társadalmi ünnepek 8 1250 műkedvelő előadás 2 446 hivatásos művészek előadása 13 2422 műsor nélküli tánc 9 1822 gyerekek részére 4 692 diszkó 6 458 összesen 42 7090 „Házon kívül" 23 alkalommal léptek fel együttesei az intézménynek, 19 helységben 5020-an látták őket. Az egyik csúcspontot az 1982. év jelentette. A Kanizsa Táncegyüttest külföldi szereplésével együtt 58 helyen 45.284 néző látta. (A szám nemcsak a táncegyüttes nézettségére vonatkozik.) A ház színvonalas munkájának dicséretét erősíti, hogy az együttesek irányítását egy-két főfoglalkozású és néhány mellékállású szakkörvezető intézte sok-sok munkával, lelkesedéssel, ügyszeretettel, hozzáértéssel. A szakkörök működése, működtetése többszörösen is dicséretes. Egyszer jelentette a folyamatosságot. Alkalmas volt a hagyományteremtésre, alapot jelentett a fejlődéshez. A ház vezetőségének szakmai hozzáértését mutatja, hogy mennyire tudatosak voltak törekvéseik. Évtizedekig működött, működik néhány szakkör. Ez elsősorban az igények jó felismerését bizonyítja. Nem időrendben foglalkozunk ezekkel, csak néhányat kiemelünk közülük. Kétségtelen az élre kívánkozik a hímző szakkör, amelyet kezdetben népi díszítőnek neveztek. 1976ban alakult. Szőke Lászlóné volt mindvégig az irányító. 30-45 fő találkozott minden második hétfőn 17-21 óra között. Az éveket kiállítások zárták, amelyek anyagából több országos pályázatokra, kiállításokra is eljutott, sok díjat is nyertek. Nagy szerepe volt a szakkörnek a közösségformálásban is. Ezt jól példázza Halászné szakköri tag vendég-